A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-22 / 25. szám
A kép szerepe a lakásban A nyár és a diéta A nyár és a vele járó meleg, valamint a fokozott gyúmölcsfogyasztás sokaknál akút hasmenést okoz. Időszerű tehát, hogy erről a meglehetősen gyakori betegségről és diétás kezeléséről néhány szót szóljunk. Minél fiatalabb az ember, annál hajlamosabb a hasmenésre; ezért főképpen a csecsemők és a kisgyermekek esetében fontos tudnunk, hogy mi a teendő ilyenkor. Már a hasmenés első tüneteinél, amikor a rendesnél gyakoribb és higabb a széklet, esetleg nyálkás, s a beteg étvágytalan, nagyon fontos a diéta. Hasmenéscsillapltó hatása van az orosz teának, rizslevesnek vagy rizskásának, alma-, 111. birsalmalének, sárgarápalevesnek, sárgarépalének, vízben főtt kakaónak és a főzőcsokoládénak. Fontos, hogy a nagy vízveszteség pótlására elegendő vizet adjunk a betegnek. A fent említett ételek tápértéke nagyon csekély, ezért cukorral és ne szaharinnal édesítsük őket. Az étlapról hagyjuk ki az olyan ételeket, amelyek még jobban hígítanák a székletet, például a zabpelyhet és befőtteket. A fent említett hasmenéscsillapító diétát csupán 24 óráig adjuk, mivel a szervezet változatosabb és kalőriadúsabb kosztot igényel. Sokan hibáznak, amikor 3—4 napig koplatatják a beteget és akkor csodálkoznak, hogy az állapotuk rosszabbodik. Ebben az esetben a széklet azért híg, mivel a hasmenéses széklet „éhszékletté“ változott. Kinézésre e két váladék nagyon hasonlít egymáshoz. A 24 órás koplaltatás (teázás, répalé ivás stb.) után kásás ételeket adunk egy vagy két napig (búzadarakása, krumplikása stb.) és azután áttérünk a megszokott táplálkozásra, természetesen nagyon elővigyázatosan, nehogy rosszabbítsuk a beteg állapotát holmi nehéz, zsíros vagy fűszeres étellel. Súlyosabb esetben, amikor a széklet minősége romlik vagy nem javul, a beteg erősen lefogy, esetleg hány is, forduljunk azonnal orvoshoz. Az elhanyagolt könnyű hasmenés néha komoly, halálos kimenetelű betegséggé is fajulhat. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN Az ágynemű helyes ápolása Helyes kezeléssel a fehér-, illetve az ágynemű. „élettartama“ is meghosszabbítható. Ennek egyik fontos feltétele: a szellőztetés. Sokan — tévesen — azt hiszik, hogy a tollnemüt jó kitenni a napra. A tűző nap árt a tolinak, ezért főbb korán reggel vagy az estt órákban szélesre tárt ablakoknál sokáig szellőztetni. A tollneműt időként porszívóval portataníthatjuk, ez a mód jobb a porolásnál, mert nem töri a tollat. A szép pasztellszínű lepedők használata több oknál fogva előnyös: jól illik a színes ágyhuzathoz, és nem kell keményíteni, miáltal a mosás és vasalás is könnyebb. A falra helyezett festménynek, mint kiegészítő elemnék, szervesen bele kell illeszkednie az egész lakás hangulatába. A lakás se nem múzeum, se nem tárlat, de az igazi művészi értékeket meg kell becsülni és méltó helyet biztosítani részűkre a lakóhelyiségben. A képek vásárlásánál elsősorban azt kell mérlegelni, hogy az alkotás valóban művészi színvonalű-e, amely megérdemli a lakásban a kiemelkedő helyet. Napjainkban képzőművészeink sok olyan értékes alkotást hoznak létre, amelyeket aránylag olcsón meg lehet vásárolni és színvonalban, mondanivalóban korszerűek. Egy akvarell, rajz, rézkarc vagy reprodukció is nyújthat teljes értékű művészi hatást, viszont az olajfestmények között is akad nemegyszer silány giccs, vagy kisebb értékű mű. Ügyeljünk arra, hogy ne zsúfoljunk öszsze sok képet a falra, mert a lakásban a képek sokasága nyomasztólag hat, függetlenül a képek művészi értékétől. Ha egyegy falfelületen csak egy képet helyezünk el, jobban kiemeljük a kép mondanivalóját. Időnként cseréljük fel, változtassuk meg a képek helyét. Szólnunk kell a kép keretezéséről is. A keret lényegében csak szolid, valóban szerény kerete legyen a tulajdonképpeni lényegnek, a képzőművészeti alkotásnak. Ezért natúr, természetes színű, egyszerű vékony keretet javasolunk, tölgy-, dió-, vagy kőrisfából, de nagyon jól mutat egyegy kép, rajz, reprodukció vagy rézkarc finom, vékony fekete keretben is. Vigyázni kell a felhelyezésénél a tükröződésre, csillogásra, a fény-árnyék játékára, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek az esti és nappali fényhatások mellett egyaránt lehetővé teszik a művészi alkotás legteljesebb érvényesülését. A képek elrendezésének módját mindenkor a szabadon maradt felület, a képek mérete és a kettőnek egymáshoz való viszonya határozza meg. A fényképek szintén jól hatnak a lakásban, ha méretük és elhelyezésük összhangban van a többi képpel és bútorral. De az esküvői díszben megörökített házaspár, vagy a hason fekvő, meztelen gyermek képe az albumba való, nem a falra. A fénykép az élet természetes pillanatait ragadja meg, személyes élményt örökítsen meg. Ha gyermekünk képét a falra tesszük, akkor egy jól sikerült és felnagyított amatőrkép sokkal természetesebben és emberibben fejezi ki kapcsolatunkat a gyermekhez, mint a mesterkélten beállított műtermi felvétel. A fényképeket tehetjük vékony keretbe, de keret nélkül egyszerűen falapra vagy üvegre ragasztva is elhelyezhetjük, úgy, hogy könnyen cserélhetők legyenek, mint a lakás összképének friss, változatos színfoltjai.