A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-22 / 25. szám
.IggHfi A Nílustól távol, Kordofánbán, ma ts Osl módon próbálnak vizet szerezni n tlkkadt fóidból... DURMANNAL alig emlékeztet mér Almásy könyvére. A városközpontban hat-nyolcemeletes üzletházak, neonfényes sugárutak, egyetemek és főiskolák. A piac nyüzsgése azonban alig változott. Omdurman, az ősi főváros, ahonnan a Madhl — a Messiás, Igazi nevén Mohamed Ahmed — felkelése 1881 után nemcsak Szudánt rázta fel a gyarmati álomból, még mindig régi dicsőségéből és a kereskedelemből él. Bazársoraiban több aranyat kínálnak eladásra, mint a New York-1 Fifth Avenuen, kereskedői pedig ma Is ugyanazokkal a trükkökkel csapják be a távolból érkező fehérbőrű látogatókat, mint évtizedekkel ezelőtt. Omdurmant ma nagyszerű híd köti össze Khartummal — nem úgy, mint Almásy Idejében, amikor órákig kellett várakozni a kompra, amely a Nílus túlsó partjára vitte a Steyr automobilt. A közben elmúlt évtizedek alatt nemcsak új híd, hanem villamosvonal Is épült. A kis sárga taxik tíz perc alatt a Mahdi sírja fölé emelt ezüstkupolás mauzóleumhoz repítik a látogatót. Gordon pasa tevés szobrát már nem látni, az Idő éppen úgy elsöpörte, mint a brit uralmat. Szudán felvirágzását már nem Kitchener lordnak a mahdlsta csapatok felett aratott 1898-as győzelmétől számítják, hanem 1956. január elsejétől, amikor kikiáltották a Szudánt Köztársaságot. A Mahdi öröksége A Mahdl szellemét a hosszú brit uralom sem tudta kioltani. Az agyagkunyhók rengetegéből kiemelkedő ezüst kupola előtt, arccal Mekka felé, hívők térdelnek a földre terített Imaszőnyegeken. Ott mondta kollégám: — Ha meg akarod érteni Szudánt, előbb Ismerkedj meg a mahdlzmus történetével. A mahdl utódai mindig olyan vallásl-polltlkal befolyással rendelkeztek az országban, amely eldönthette, hogy béke, vagy nyugtalanság lesz Szudánban ... A dlnkák kitűnő halászok — tartják szerte Szudánban. Ma Is a dobóhálót használták A Mahdl szellemi örökségét kisajátító Umma párt azonban Inkább a muzulmán hagyományokat Igyekszik megőrizni, ápolni, s ebben a Muzulmán Testvériség nevű vallási szervezet által mozgatott fanatikus fiatalok tömegére számít. A Mahdl nevét ők nem haladó, hanem reakciós célokért Igyekeznek maguknak kisajátítani, s még az egyetemen Is sikerült megakadályoznlok, hogy fiúk és lányok közös tánccsoportot alakítsanak. A botokkal, tőrökkel felfegyverzett „muzulmán testvérek“ nekirontottak azoknak a fiúknak, akik lányokkal akarták bemutatni az ősi táncotl Különösen a mohamedán ansarszekta hívei engedelmeskedtek a Mahdl utódának, s Khartumban azt mondják, egyetlen szavára tízezrek vonulnának a fővárosba... Szudán vezetői tehát nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a vallási-politikai erőt, ahogyan persze a baloldalt sem. Politikájukat azonban a többi arab országéhoz Is Igazítaniuk kell, felsorakozva az Izrael ellen való szembenállásra. A fegyverszüneti vonallá változott Szuezi csatornánál (amely 1987. júniusában frontvonal volt) ma Is állomásoznak szudánl egységek. Ha Khartumban, Port Sudan kikötőjében, vagy bárhol az országban politikai kérdésekre terelődött a szó, legalább olyan élesen, ingerlékenyen beszéltek Izraelről, mint Egyiptomban, vagy Szíriában. A Szudánt Európával összekötő tengeri útvonal a Szuezi csatorna lezárásával több, mint 15 ezer kilométerrel meghosszabbodott, s ezzel kapcsolatos többletkiadásokat Szudán kénytelen fizetni. Szudán a Gezirából él Pedig Szudán kivitelének és behozatalának legnagyobb részét a tengeren, Port Sudan kikötőjén keresztül bonyolítja le. Ezen az úton Jut az ország legfontosabb exportcikke, a hosszúszárú gyapot a földkerekség minden tájára. A gyapot adja az ország nemzeti jövedelmének 65 százalékát, kivitelének több mint a feléti Szudán a Gezirából éli A Gezlra pedig a Kék-NIlus vizét a gyapotföldekre vezető csatornákból. Már Almásyt Is lenyűgözték a Sennárnál épült gát révén vízzel teli öntözőcsatornák és a hosszú sivatagi utazás utón is végtelennek tűnő, Jól művelt gyapotföldek. A fél millió hektárnyi terület a Sudan Gezlra Board ellenőrzi. Ez a világ legnagyobb gazdasága, ahogyan Barakátban, a Kék-Nílns mentén 300 kilométer hosszúságban elterülő öntözéses terület főhadiszállásán az Igazgatótól hallottam. Mert ők Intézkednek a Gezlra vízellátásáról, amelyet a Szuezi csatornánál Is hosszabb öntözőcsatorna-rendszer szabályoz. A Gezlra Szudán területének még fél százalékát sem éri el, mégis ez a jól kiépített gazdaság táplálja az egész országot. Ha nem Is élelemmel, de valutával, amelyből Szudán gazdasági fejlesztésének tervét pénzelik. Délre menni nem „életbiztosítás“ Az ország legdélibb területére ma Is éppen olyan nehéz eljutni, mint évtizedekkel ezelőtt. Az Egyenlítői, a Felső-Nílus-1 és a Bahr El-Ghazal tartományban még nem ért véget az a felkelés, amely 1963—86-ban érte el tetőpontját, autonómiát, sőt függetlenséget követelve feketék ' — szudánl négerek, a nllota törzsek — számára. A Dél még mindig „túlságosan forró“, semhogy turlstautazásokat és vadászatokat rendeznének külföldiek számára az őserdei területeken. Ha nagy ritkán egy újságírónak engedélyt andak a déli utazásra, szakasznyi katonaságot rendelnek ki védelmére... De így sem életbiztosítás egy „Jubai“ kirándulás... Dlnder, az etióp határ menti őserdei terület, ahol Almásyék kaffervlvalyra, gazellákra, zsiráfokra vadásztak, ma a szudánl Idegenforgalom egyik fő attrakciója. Dzsafar könyvesboltjában Ilyen sokarcú ez a mindössze 14 milliós, de Magyararszágtól majd harmincszor nagyobb területű ország. Északon és nyugaton nagyrészt sivatag, délen áthatolhatatlan dzsungel. Északon Mekka felé meghajló mohamedánok, délen kereszténynek térített feketék. Milyen türelmesnek kell lennlök azoknak, akik megpróbálják társadalmilag felemelni ezt az országotl Nem mérhetjük gondjaikat a ml mértékeinkkel. Mahmud Dzsafar, aki hosszú esztendőkön keresztül élt Budapesten, mint a szudánl haladó fiatalok képviselője és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség alelnöke, erre figyelmeztettett Khartum egyik homokba vesző utcájának földszintes kis könyvesboltjában. Miután haza került, a főváros egyetlen haladó könyvesboltjának vezetője. Látja, tudja, mit olvasnak azok az emberek, akik szerény fizetésükből elcsípve, könyveket, vásárolnak, mert szeretnének eligazodni a mai világban, s megérteni Szudánt. A tevés pásztorokat, a nílusi halászokat, a gyapottermesztő parasztokat, a Mahdlt Idéző és utcára vonuló diákokat — a mai Szudánt, amely gyorsabban változik, mint az Almásy autós utazása óta eltelt négy évtized alatt. S. T. A Kék-Nílus nemcsak a földeket termékenyíti, hallal táplálta a dlnkák, slllukok százezreit 4 Á/cfa g 3«
