A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-15 / 24. szám
„Kérd számon a történelemtől az embert, kérd számon az embertől a történelmet!“ Ez a mottó Indítja Sára Sándornak, Európa egyik legjobb operatőrének első játékfilmjét, mely a közeli múlt történelmét megrázóan szép, művészi képekben tárja a nézők elé. A film forgatókönyvírói Sára Sándor, Kósa Ferenc ős Csoórí Sándor volta/k. Sára személyében egy nagyszerű művészt — írót, rendezőt és operatőrt egy személyben Ismerhet meg a közönség. A filmben megelevenedő szép tájak szerves részeivé válnak a cselekménynek, melynek egyik íő Indítéka, hogy operatőr és rendező sohasem kerül szembe egymással. Mivel ml, magyarok, nehéz sorsú nép vagyunk, ezért minden generáció az adott történelmi lehetőségek szemüvegén tekint vissza a múltba, hogy boncolgassa mi az, ami népünk s nemzetünk felemelkedéséért megvalósult, s ml az, mit elvétettünk. Az új nemzedék helyet követel magának a társadalomban s azt formálni akarja, hogy életét szebbé, jobbá varázsolja, mint elődeié volt. Az új formalizmusok megvalósítása azonban nem csupán szabályos reakció, mert minden új megszületése drámai momentumokat hoz magával. így van ez Sára Hímjében is, amikor a hőst a történelem kereke könyörtelenül sodorja a cselekmények tömkelegébe, hogy drámai harcot vívjon a társadalom érdekeiért. Szemben a film három löszoreplőjável. Iliász: Todor Todorov, Irini, Iliász felesége: Nagyezsda Kaxasslen és Pásztor Balázs; Ralázsovlts bajos. Pásztor R»léz< la kép bal oldalán) elmondja az Igazat: „Apám nem halt meg, Vajon miért tartúztatték le apámat? — elmélkedik Pásztor Balázs letartóztatták!“ Iliász és felesége A film gyönyörűen szép Ural eszközökkel mutatja be azt a szocialista társadalmat, melyet hoszszabb távon meghatározott a történelmi kettőssége. Az erőszak, melyet a szoclalistaellenesség árnyékába bujtattak, nem Ismert határt, így került letartóztatásba koholt vádak alapján az Idős Internacionalista Is, akinek fiát, Pásztor Balázst, apja „bűnösségéért“ nein veszik fel az egyetemre. Földmérőként járja az országot s ahhoz, hogy a falu szocialista átformálásában részt vehessen, azt kell hazudnia, hogy apja meghalt. A film cigányjelenete szintén hü ábrázolója az érzéketlen bürokráciának, amikor teljes nyíltsággal elénk tárja, hogy az Illetékesek az egészségvédelemre való hivatkozással milyen brutális féregtelenltésl eszközökkel sértik meg az emberi méltóságot. Az intézkedéseknek Ilyen és hasonló módszerei mély sebeket hagytak, melyek még mindig fájnak. A képmutatások netn oldhatják meg egy nemzet sorskérdését. Épp ezért mondja a film végén Iliász Krisztosz, a görög forradalmár is: „Asszonyok, én most elmegyek, s elhozom nektek az igazságot!“ A kiváló rendezői és operatőri munka mellett nagyon jó színészi teljesítményeknek lehetünk szemtanúi, hiszen Balázsovlts Lajos tehetséges játékával hitelesen tudta megformálni Pásztor Balázst, a főhős szerepét. Iliász Krisztosz személyét Todor Todorov, a kitűnő bolgár vendégművész alakította, feleségét pedig Nagyezsda Kazasslan. A szerep teljes átélésével mindketten maradandót nyújtottak. BIRICZ TIBOR
