A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-08 / 23. szám

1. Németh Jenő mérnök minisz­terhelyettessé sálé kinevezését az is indokolta, hogy a szlovákiai ma­gyarság zöme nemcsak a mezőgaz­daságilag legértékesehb területe­ken lakik, hanem a mezőgazdaság­ban is doigoslk. Mi az On felada­ta, mint miniszterhelyettesnek? Minisztérium^ beosztásom mező­gazdaságunk termelésének irányí­tása. Hozzám tartoznak a növény­termesztéssel, az állattenyésztés­sel, a gépesítéssel és a technoló­giával összefüggő kérdések. Hogy erre a posztra kerültem, abban annak az elképzelésnek is része volt, mely szerint a mezőgazdasági A Csehszlovákiai Magyarok Társa dal ni i ás Kulturális Szüvetságánek hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Fííszerkeszto MAJOR ÁGOSTON Fdszerkesztd helyettesek. MÁCS JÖZSRF ás OZSVAI.I) ARi’AI) Szerkesztők NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS OROÓOY KATALIN PÉTKR LÁSZLÓ TAR| ANI ANDOK Grafikai elrendezés: CSADKR LÁSZLÓ Fényképész: l’RANDL SÁNDOR Szerkesztőség: Bratislava, Oheliod tiá (Széplak) u. 7. Postafiák C 398. Telefon 533 04. Terjeszti a Posta Dírlapszolgnlata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézhesítfi. Külföldre szálé előfizetéseket el Intéz: PNS G.stredriá expedfeia tlaCe, Bratislava, Gottwaldovo náin 48/ VII. Nyumja a PRAVDA nyomda válla lat, Bratislava, Síúirova 4. előfizetési dí| negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39, Kés, egész év re 7». Kés. Kéziratokat nem Orziink meg és nem küldünk vissza. főosztály élére gyakorlati embert akartak állítani. Tehát nem csu­pán a nemzetiségi szempont volt a döntő. Dél-Szlovéklának ugyan megvannak a Jellegzetes gazdasági problémái, de ezen uelül a magyar parasztságnak és a szlovák pa­rasztságnak problémái közösek. 2. Milyen elképzelései vannak a mezőgazdaság Irányításával kap­csolatosan? A minisztérium most dolgozik az új irányítási rendszer tovább­fejlesztésén. Részt veszek a problé­makör feldolgozásában, amelynek eredményeként olyan feltételeket akarunk teremteni mezőgazdasági üzemeink számára, hogy önállóan, kezdeményezöen és minél haszno­sabban dolgozhassanak. 3. Hogy néz On a mezőgazdasági területek iparosításéra? Erről eddig Is vita folyt, és a Tervezési Minisztérium a maglévő álláspontot új szempontokkal igyekszik kibővíteni. Egyetértek azzal, hogy az Iparosítás a nép­gazdaság Jelentőségének szempont­jából igen fontos és ott kell Ipart telepíteni, ahol megvannak a nyersanyagok, munkaerő s egyál­talán az optimális feltételek. Saj­nos, Ipartelepítésünk a mondottak­kal nem mindig volt összhangban. Az Iparnak Jő feltételek között koncentráltan, konglomerátumok­ban való telepítése feltétlenül he­lyes. De ez csak az egyik szem­pont. A másik az, hogy a délvidé­ken, ahol amúgyis sok a szabad munkaerő meg kell oldanunk a foglalkoztatottság kérdését. Dél- Szlováklában az élelmiszerfeldol­­gozó Ipar fejlesztése lenne a leg­helyesebb. Ez távlati terveinkben benne is van. 4. Miben látja az állami gazda­ságok és a szövetkezetek Jövőjét? A szocialista mezőgazdaság alap­ját képező mindkét termelési formának megvan a maga jö­vője, bár vannak köztük helyi Jel­legű és talán nem mindig helyén való viták. Ez abból adódik, hogy a szövetkezetek és állami gazda­ságok más-más körülmények között létesültek. Az állami gazdaságok irányításában Joöoan érezhetők bizonyos deformációk a korából dlrektív Irányítás következtében. A szövetkezetekben az alapszaoá­­lyokból kifolyólag a demokrácia régibb keletű, nagyobb hagyomá­nyokkal rendelkezik. Ennek kö­vetkeztében az állami gazdaságok fejlődése bizonyos értelemben el­maradt, gondoljunk például a jö­­vedelmeiztísre. Rövid Időn belül egyforma felitételek között kell gazdélkodniok és meglesz köztük nemcsak az egészséges konkurren­­cla, de az egyetértés Is. 5. Ml a véleménye a mezőgazda­­sági szakemberek utánpótlásáról, és egyáltalán az utánpótlásról? A szakember-utánpótlás körül komoly gondjaink vannak. Helyen­ként szakember fölösleg mutatko­zik, ez azonban viszonylagos, mert még nincsenek megbízható adata­ink arről, hogy a valóságban mennyi a mezőgazdaság szakem­ber-szükséglete. Az eddigi rend­szer szerint a mutatószám szabta meg, hogy ezer hektárra mennyi agronómus, mennyi zootechnlkus, mennyi mérnök és mennyi tech­nikus szükséges. A gyakorlatban ez nem födte a valóságot. A mi­niszter kollégiuma körülbelül há­rom hete tárgyalta ezt az anya­got. Iskolahálózatunk számszerlnt kielégítő, de valószínű, hogy az új módszertani utasítások alapján szükséges lesz bizonyos tartalmi és munkaerő széthelyezésl kérdé­sek rendezésére. Ami általában az utánpótlást illeti, ez vidékenkimt igen változó. Helyenként munka­erő felesleg, máshol pedig, ahol az ipar elvonja a munkaerőt a mezőgazdaságból, ott emberhiány mutatkozik. Itt az utánpótlás prob­lémáját az anyagi érdekeltségen keresztül próbáljuk megoldani. 6. Milyen hiányosságok mutat­koznak a mezőgazdaság gépaslté­­sében és mikor mondhatjuk majd termelésünket teljesen korszerű­nek? Ami a gépesítést Illeti, Itt lénye­gében arról van szó, hogy milyen csatornákon árad majd be a tu­dományos-technikai forradalom a mezőgazdaságba. A szakemberek szerint a beáramlásnak a gépesí­tésen, a tudományon és a szolgál­tatásokon keresztül kell történ­nie. A legújabb gépek fejlesztése és gyártása, a szolgáltatások fej­lesztése, a takarmánykfcvenfkek, takarmányipar, szárltólpar, öntö­zés — ezek az utak vezetnek ah­hoz, hogy konkurrenctaképesek le­gyünk és az ország ellátását biz­tosítsuk. A gépipar és a szolgál­tatások nem szükséges rosszat, ha­nem szükséges Jőt Jelentenek, me­lyeknek még nagyobb teret kell biztosítanunk. Csakhogy a gépek, amelyeket kapunk, drágák, sok esetben rosszak, sok esetben nem képviselik az, utolsó világszínvo­nalat. A kormánynyilatkozat ki­mondja és Sádovsk? elvtárs még miniszterelnökként leszögezte a nyítrai konferencián, hogy nép­gazdaságunk többi ágának maga­sabb szinten kell teljesítenie fel­adatát a mezőgazdasággal szem­ben. 7. Melyek ün szerint mezőgaz­daságunk legnehezebben megold­ható problémái? Ma a korszerű mezőgazdaság legfeljebb ötven százalékban függ a mezőgazdasági dolgozóktól, de lehet hogy még ennyiben sem. A világ sok helyén ettől is ala­csonyabb százalékról beszélnek. Amerikában a mezőgazdasági ter­melésben dolgozók csupán két százalékát képviselik az agrokomp­­lexben dolgozóknak. Tehát a töb­biek már átmentek a szolgáltatá­sokba. Ehhez nekünk még nin­csenek meg az anyagi lehetősége­ink. Itt vagyunk ráutalva a nép­gazdaság többi ágéra, és bizony még Jó Időbe fog telni, míg a be­ruházások biztosítani tudják ré­szünkre a kellő feltételeket. Azt látom a legnehezebben megoldha­tónak, hogy minden egy©3 négy­zetméter földet maximálisan ki tudjunk használni. Mégis feltétle­nül optimista vagyok és meg va­gyok győződve róla, hogy mező­­gazdaságunknak jelentős része lesz népgazdasági nehézségeink legyőzésében. Beszélgetett: ORD0DY KATALIN Pardubsktj felvétele Beszélgetés Németh jené mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel

Next

/
Oldalképek
Tartalom