A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-01 / 22. szám
D». Emilt« Murlftovi, «« SZSZK Nem Mil Frontja KB titkár« köszönti • bán évei Ciemadokot kerUlUnk, ■ polémiákba bocsátkozunk ogymáasal. Ingerülten, ezenvodélyeien követeljük jogos jogainkat, leiidézzük sérelmeinket, mintha ai ország egyetlen sértettjei s a legnagyobb igazságtalanság elszenvedői lennénk. Sokunkban kialakult egy tragikus életérzés, sötátebbnek látjuk és mondjuk helyset Unket, mint amilyen a valáságb an. Nagy dolog véghezvitelét kexdjlik el, s ha egyszerre nem sikerülnek, kedvünket vesztjük. El kall mondanunk a sérelmeket, g nem szabad elhallgiaitnunk a bennünket ért igazságtalanságokat sem. Jogainkat követeljük, s azokkal élni kívánunk. De a sérelmek N Igasságtalanségok felsorolása pem jelenthet végső állomést a számunkra. A sértettség tudata pem szabhatja meg erkölcsi magatartásunkat. A lemondás, a pasxszlmlzmus, a letörtség időbeli és •rkőlosi megbénulás számunkra. Ezért próbáljunk különbséget tenni az együttélés bántö peremjelen- Ségal és helyzetünk alakulásának lényegi jegyei között, fiitető elemünk az alkotás, a teremtés, s hogy lehet és ennak kell lennie, azt a Csemadok húsz éve bizonyltja a legjobban. Az elmúlt húsz óv eseményei közül sok Jút, de rosszat is idézhetnénk. Ezúttal egy tényt szeretnék csupán kiemelni, azt, hogy munkánkkal és becsületünkkel sikerült kialakítanunk magunk körül és magunk között egy nlkotú-teremtő légkört, egy olyan atmoszférát, amelyben a csehszlovákiai magyar gondolkodást, kultúrát nem oenxurászák. Fábry Zoltán lS47-ben a magyarokat ért jogtalan meghurcoltatásokról irt egy megrázó tanulmányt. A elme: A vádlott megszólal. Ez a munka húsz éven át asztalfiőkban várta, hogy a nagy nyilvánosság elé kerüljön. Tavaly megjelenhetett folyóiratban és könyvben is. A vádlott megszólalt, s beszélhet, szúihat. Ez a tény is a csehszlovákiai magyar szellemiség nagyobb szabadságát, erejét s fejlődésének folytonosságát jelzi. A Csomadokot az ösztönös lelkesedés puszta kézzel a semmiből teremtette. Szövetségünkben nemzedékek okossága és tapasztalata rakódott le. Okosan koll sáfárkodni ezekkel az értékkekkel. Az alkotás, teremtés feltételei jobbak, mint húsz évvel ezelőtt voltak. Van örökségünk, van hagyományunk. A huszadik évforduló ünnepségei osak úgy lesznek méltók, ha meg becsüljük és elszántan tovább gazdagítjuk az előttünk járó nemzedékek alkotta értékeket. Olyan szellemiség kialakításán fáradozunk, amelyben az emberség egyet jelent magyarságunkkal s magyarságunk a humánus internaoiopalista emberséggel. Olyan szellemiséget kívánunk kialakítani, ameben emberi és nemzeti jogaink nem kisebbek, hanem egyenlők másokéival. Olyan elhatározás ez, amelyért érdemes élni és dolgozni. /Elhangzott a Csemadok KB komáromi ünnepi ülésénI Sikerrel teljesítette feladatát az Apollo-10 űrhajó Május 18-án, vasárnap középeurópai idő szerint 17,49 órakor, fedélzetén Tom Stafford, John Young és Eugene Cérnán űrhajósokkal a fedélzetén pályájára bocsátották az Apollo—10 jelzésű amerikai űrhajót. Az Apollo—10 Satum S típusú hor-,, dozó rakétája olyan nagy volt, mint egy negyvenhat emeletes épület. A hordozó rakéta és a kabin összesen 3000 tonna súlyú volt a start pillanatában, és 5,5 millió alkatrészből állt. * Az amerikai űrhajósok a felszállásuk óta eltelt egy hét alatt elérték a Földünktől négyszázegy ezer kilométer távolságban lévő Holdat, mégpedig olyan pontosan megtartva a kitűzött irányt, hogy az egész idő alatt csupán egyetlen pályamódosítást kellett végrehajtsatok. Harmincegyszer kerülték meg a Holdat, miközben véglgpróhálták a leszállás valamennyi fázisát, természetesen a valódi leszállás kivételével. A holdkomp IS,25 kilométerre közelítette meg a Hold felszínét, majd ismét egyesült a parancsnoki kabinnal. A kompon tett ./kirándulás" alkalmával igen nagy Jelentőségű felvételeket készítettek a Hold felszínéről; ezeknek az Apollo—11 legénysége fogja hasznát venni a Holdra való leszálláskor. A nyolcnapos út alatt az Apollo—10 legénysége hatvanegy órát töltött Hold körüli pályán. A 382 ezer kilométer hosszú utat az űrhajósok hetvenöt Óra alatt tették meg. Hétfőn, május 2fl-án közép-európai idő szerint 17,38 órakor Jutott be a Föld atmoszférájába, 8 ezt követően 13 perc múlva az Apollo—10 űrhajó leszállt a Csendes-óceánon, a Pago-Pago szigetcsoporttól 633 kilométerre keletre. A Hold körüli utazás menetrendje Az Apollo—10 holdrepttlése megismételte, Jobbanmondva egyesítette magában a decemberi Apollo—8 és a februári Apollo—9 programokat. Az Apollo—8 eljutott a Hold közelébe, majd 110 kilométeres magasságban tízszer megkerülve az égitestet tért vissza a Földre. Ebben a kísérletben az űrhajó nem vitte magával a holdkompot, mivel ez az egység akkor még nem volt kipróbálásra alkalmas állapotban. A holdkomp berepülését a februári programban végezték el, Föld körüli pályán. A kipróbálás jó eredménnyel végződött, s ennek alapján adtak zöld utat a mostani Apollo—10 holdrepülésnek. Ez a program nemcsak abban különbözött az Apollo—8-étól, hogy most a holdkompot „üzemszerű1* körülmények között próbálták ki, s a jármüvei Stafford parancsnok és Cérnán Grpilóta 15 kilométerre megközelítette az égitest felszínét, hanem abban is, hogy az űrhajó ez alkalommal 34-szer kerülte meg a Holdat. Ez azt jelenti, hogy az űrhajó útja mintegy két nappal tovább tartott, mint az Apollo—8-é. Az Apollo—10 útjáról előzetesen kiadott menetrendet időközben módosították. A legújabb hivatalos közlések szerint a program fontosabb fázisait a következőkben foglalhatjuk össze (közép-európai idő szerint) óra 49 perckor órakor óra 23 perckor óra 35 perckor óra 59 perckor óra 23 perckor óra 1 perckor óra 8 perckor óra 53 perckor Az űrhajó startolt ............................................18-án 17 Ráállt a Föld körüli pályára ...........................18-án 18 Ráállt a Hold felé vezető pályára ....................18-án 20 Rááll a Hold körüli pályára ...........................21-én 21 A holdkompot leválasztják az űrhajóról ..........22-én 19 A holdkomp megkezdi a Hold felszínének megközelítését ............................................22-én 21 A visszaért holdkomp randevúzik az űrhajóval 23-án 4 Az űrhajó rááll a Föld felé vezető pályára .....24-őn 8 Leszállás a Csendes-Óceánon ...........................20-án 17 i
