A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-25 / 21. szám

Gólya, gólya, gilice... Valamikor régen, húsz éve is le­het már, az az ötletem támadt, hogy madártojást fogok gyűjteni. Egyszer Komárom határában ha­talmas gólyafészket fedeztem fel egy jegenyén. Bár hallottam már róla, hogy milyen bátran védelmezik fészkü­ket a gólyák, azért felmásztam a fára és kiemeltem a fészekből egy szép fehér tojást. Boldog voltam, hogy ismét gya­rapodott a gyűjteményem. Ma viszont bizonyára megleckéz­tetném azt a kts kamaszt, aki kö­vetni szeretné a példámat. Így vál­toznak az idők — így változnak az emberek ... ■ Tavaly Szlovákia 683 községé­ben már csak 1176 fehér gólya pár fészkelt. Számuk 1934 Óta a felére csökkent. A gólyaállomány meg­fogyatkozásának oka a megfelelő fészkelő lehetőségek hiánya, vala­mint az, hogy egyre több mocsarat csapolnak le. A „lakáshiány“ fő­leg a gazdasági épületek, a nád- és szalmatetős házak lebontásának következménye. Gólyáink lakáshiánya egy kts jóakarattal orvosolható. E célra megfelelnek a különböző fészek alátétek (pl. kocsikerék, fülesko­sár stb.j, sőt a használaton kívül álló kéményeken is létesíthetünk nekik fészkel. Próbáljunk segíteni gólyáink la­káshiányán! STOLLMANN ANDOR ornttólógus Megbeszélik a csatatervet A/%. e/ffasfi0' • A pincér is csak ember, de az is, aki éhesen vagy szomjasan be­téved egy vendéglőbe vagy étte­rembe, s nagyon jó lenne, ha ezt kölcsönösen méltányolnák. Akkor a vendég nem egy lótó-futó gépet látna a pincérben, s az sem csak a jó borravaló reményében lenne a világ legudvariasabb embere (bár vannak kivételek mindkét ré­szen: türelmetlen vendégek és fennhéjázó pincérek egyaránt). Nem szabadna elfelejtenünk, hogy pincérek nélkül naponta át­élnénk a talponállók minden bor­zalmát vagy egy nem éppen pél­dás üzemi konyha gyötrelmeit! Állapodjunk meg tehát abban, hogy az embereknek szükségük van udvarias pincérekre, a pincé­reknek viszont vendégekre. S az már egészen természetes, hogy ismerniük kell egymás nyel­vét, mert mutogatással nehéz megrendelni még csak egy tojás­­rántottát is, a bonyolultabb ételek­ről nem is beszélve. Ahol az udvariasság tantárgy Senki sem születik pincérnek. Ezer és ezer fogása van ennek a szakmának is (mint mindegyik­nek), s nem jó pincér az, aki csak ezek egy részét sajátítja el az is­kolában és a munkahelyén. Valamikor — nem is olyan ré­gen — az ifjú pincér jelöltek élete nem volt éppen rózsásnak mond­ható. A csemetéje jövőjéért aggó­dó szülő bevitte nagyreményű fi­acskáját valamelyik vendéglő vagy étterem tulajdonoséhoz és előad­ta, hogy nagyon szeretné, ha fiacs­kája a pincér szakmában boldogul­na. A tulajdonos erre árgus szem­mel végignézett a legénykén, s ha megtetszett neki, áldomást fizetett Az Ifjú pincérek tudják, hogy a vendég a sze- Az ételek adagolását is tudni kell mével is „eszik"

Next

/
Oldalképek
Tartalom