A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-12 / 2. szám

Minden anya ösztönösen sejti, ha nem tudná is, hogy milyen lelki megrázkódtatással Jár gyermeke számára a megszületés, azaz az első lépés a védett, sötét, meleg anyaölből a rideg, világos, ismeretlen világba; ezért igyekszik öleléssel, csókkal, ölbentartással, babusgatás­­sal, azaz minél több szoros testi érintkezéssel azt a hitet fenntartani gyermekében, hogy bár öléből kiszakadt, még mindig testi védelme alatt áll. A kettejük között ily módon keletke­zett érzelmi kapcsolaton csak lazítani is ve­szélyes, hát még teljesert megszakítani azzal, hogy az anya elhagyja gyermekét. Kgy ameri­kai bölcsődében állandó megfigyelés alatt tar­tották s folyamatosan filmezték a gyermekeket. A legfejlettebb egészségügyi körülmények kö­zött, minden gépi, technikai vívmány bevetésé­vel neveltek fejlődésükben nemcsak hogy el­maradtak a családban nevelt csecsemőkhöz képest, hanem el is sorvadtak, ideges depres­sziók uralkodtak el rajtuk, megtagadták a táp­lálkozást, többed el Is pusztultak. Ok, egy szó­val összefoglalva: az anyai csók hiánya. Egy rendkívül tanulságos kísérletsorozat eredményeiről számol be Harry Harlow ame­rikai pszichológus. Kis rhesus majmok újszü­lött csecsemőit elválasztotta az anyjuktól, s pót­anyákat helyezett el a ketrecben. Ezek árúiból készültek, s mellükben szoptatósüvegek voltak elrejtve. A drótállványok közül némelyik csu­paszon maradt, a többit durva szőrű frottír­­anyaggal vonták be. Amíg ez utóbbiakból ki nem fogyott a tej, a kicsinyek nem törődtek a drótanyával. Ha viszont csak ezeknél találtak tejet, szopás után azonnal visszatértek a sző­rös anyapótlékhoz. Nem a tej, hanem a test­meleget adó, védelmet Ígérő bunda avatta a drótállványt „anyává“. Veszély esetén a kis árvák csak ezekhez menekültek. Ha csupán csupasz drótállványo­kat találtak a ketrecbein, akár teli szoptatűsü­­veggel Is, a veszély jelentkezésekor nem me­nekültek hozzájuk, hanem a földre vetették magukat, karjukkal eltakarták fejüket s han­gosan kiáltoztak kétségbeesésükben. Harlow később az llyképp felnevelt állatokat, melye­ken a szklzofrénja félreismerhetetlen jelel mu­tatkoztak, összepárosította egymással. De mint­hogy csecsemőkorukban nem tanultak meg sze­retni, lvarérett korukban is impotensek marad­tak a szeretette. Egy mesterségesen megter­mékenyített nőstény nem tudott mihez kez­deni újszülöttével, közömbösen, üveges szem­mel bámult maga elé s kedvei gyermekét Jü» Nagy bajokat okoz az anyai csók hiánya relmetlenül lesöpörte hasáról vagy hátáról, ugyanúgy, ahogy egy bosszantó legyet kergetett volna le a bőréről. „Érzelmi éhhalálnak“ nevezi a tudós ezt az állapotot. De még ha ez a végletes eset húri áll Is be, bekövetkezik, amit orvosi nyelven „kontaktus-képtelenségnek“ neveznek az em­bereknél is: a gyermek érzelmi világa leszű­kül, sőt bezárul, s nem talál hidat az őt kö­rülvevő világhoz. Így keletkeznek a legsúlyo­sabb Ideges zavarok, neurózisok, melyek majd harmad-, negyedlzlglen jelentkezni fognak a következő nemzedékekben Is. Az anyai vonzás messze túl terjed a cse­csemői, a hároméves korhatáron. A gyermek számára életszükséglet, hogy bőrközeiben ma­radjon az anyjához. Ha valamilyen oknál fog­va idő előtt elválasztják az anyjától, be nem gyógyuló lelki sebeket kap, amelyek a legkü-­­lűnbözőbb tltkoa csatornákon át gennyezlk be életét. Okkal, ok nélkül közvetlen környezete, vagy pedig általában az egész társadalom el­len fordul, rajta áll bosszút hiányaiért. Az ilyen gyermek kontaktus-képtelenné válik, nem lesz őszinte az emberekkel való érintkezésben. Egész élete örömtelen. Gyermekkorában dacos, agresszív, ingerlékeny, nem hajlik jó szóra. A büntetés még csak tovább ront a jellemén. Verekedik, rombol, lámpákat ver le. így lesz­nek a huligénokl Mindent összevetve, leszögezhető, hogy a természeti az emberi fajfenntartására eddig nem talált jobbat, mint a férfi által megtermé­kenyíthető anyaölt, s az utódok életben tartá­sára és felnevelésére a társadalom nem talált célszerűbb formát a családnál. Ahol ez a — nagyon régi! — mechanizmus megbicsaklik, ott a közösség kénytelen szerviz-szolgálatait felajánlani. Ezért nélkülözhetetlenek, sajnos, a minden­féle nevelőintézetek, s legföljebb azon lehet­ne és kellene gondolkodni, hogy működésük hogyan volna javítható, vagy mi mással pó­tolható. Mert a nevelőintézet végeredményben csak szükséges rossz. Azon igyekszik javítani, amit a társadalmon belül az egyén elrontott- Az egyén tehát gondolja meg jól, mielőtt gyere­ket nemz és szül, fel tudja-e nevelni. Nem túl flatal-e még, nem túl öreg-e már? A nő vessen számot magában: a nemi élet örömeit nem fontosabbak-e számára a 'gyermeknél. Attól a pillanattól kezdve, hogy új életet segít a vi­lágra, akár jobbkézröl, akár balkézről, szemé­lyes felelőséggel tartozik érte (A Képes Olság nyomán] Az Ízléses divatékszer rrsgyogést kölcsönöz viselőjének, emeli az eleganciát, csők az a fon­tos, hogy mindig az alkalomhoz illően válasszuk meg, levelezni, ismerkedni szeretnének Lupa Teréz 18 évei, téncdalénekesek fényképét gyűjti, szívesen táncol és kedveli a tánczenét, magyarul és szlovákul levelezne hasonló korú fiatalokkal. 'Címe: DM — Bottová 15, Rlmavská Sobota. Varga Etelka, szereti a tánczenét, gyűjti a magyar téncdalénekesek fényké­peit. 14—15 éves fiatalokkal levelezne magyarul vagy szlovákul. Címe: Safari­­kovo, KráHková u. 156, okr. Rím. Sobota. Bertái Gyula, 18 éves, magyarul és szlovákul levelezne. Kedveli a beat ze­nét és a modern táncokat. Címe: Bruty ő. d. 278, okr. Nővé Zámky. Dúdor Margit, 18 éves, korban hozzá 1110 fiatalokkal levelezne magyarul. Tánczene kedvelő és téncdalénekesek képeit gyűjti. Címe: D. M. prl SPTS okr. Rím. Sobota. Ademé Mária, 18 éves, magyarul és szlovákul levelezne hasonló korú fiata­lokkal. Kedveli a ténczenét, kedvencei Sztevanovlty Zorán és Václav Neckáf. Fényképesek előnyben. Cime: Bory ő. 48, p. p. Santovka, okr. Levlce. Párls Margit, 11 éves, téncdalénekesek fényképét gyűjti és magyarul sze­retne levelezni. Cime: Vrbovka ő. 49, okr. Veik? Krtlä. Demeter Borbála, 18 éves, szereti a beat zenét, kedvence az illés együttes és Poór Péter. 17—22 éves magyar és szlovák vagy orosz levelező partnereket keres. A gimnázium II/B osztályának tanulója. Címe: Safárlkovő, nám. C. A. ő. 7, okr. Rím. Sobota. Kltncsok Erika. 11 éves, gyűjti a téncdalénekesek képeit és dalait, magya­rul levelezne. Címe: Vrbovka ő. 46, okr. Veik? Krtlä. juhász László, Gélcstk Valéria ét Hrublk Gábor, 11 és 12 évesek. Színész és téncdalénekesek képeit gyűjtik, hasonló korú fiatalokkal szeretnének levelez­ni. László és Gábor elme: Kováőovce p. p. Vrbovka, okr. Veik? Krtlä, Valéria címe: Klarov p. p. Vrbovka, okr. Veik? Krtlä. Hatos Magdolna, 17—19 éves fiatalokkal levelezne mindenféle témáról. Cí­me: Helenlna ul. ő. 1. Nővé Z&mky. Zaltnyér Judit, 18 éves, magyarul vagy szlovákul levelezne. A zenét és a táncdalénekeseket kedveli. Címe: DM prl SPTS, Rím. Sobota. Mlcs Sándor, magyarul levelezne 16—17 éves magyarországi és csehszlo­vákiai fiatalokkal. Kedveli a tánczenét. Cime: OU-PS Flfakovo, okr. Luőenec. Bálik László, 15—16 évesekkel levelezne, szívesen táncol, szereti a tánc­zenét, kedvenc énekese Szűrényl Levente. Címe: OU-PS Flfakovo, okr. Luőenec. Kovács Rozália, 15 éves, szereti a ténczenét, hasonlókorú fiatalokkal leve­lezne magyarul. Címe: Trhové M?to ö. 102 okr. Dun. Strode. Vontzzemű Edit, 15 éves, szereti a ténczenét és téncdalénekesek képeit gyűjti. Hasonlókorú fiatalokkal elevelezne. Címe: Trhové M?to ő. 101, okr. Dun. Streda. Nagy Mihály, 15—16 éves lányokkal levelezne. Szereti a ténczenét. Címe: OU-PS Fltakovo, okr. Luőenec. Figyelem! Közöljük a kedvet levélírókkal, hogy azután egy levélben csak agy elmet veszünk figyelembo és csak azt közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom