A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-04 / 18. szám

Leonardo da Vinci az egyetemes ember 1452 1519 Nevének hallatára az ember lelki szemei előtt leginkább két alkotása Jelenik meg, és­pedig a sejtelmesen mosolygó „Moma Lisa“, valamint a hatalmas drámai freskó, az „Utolsó vacsora". Csupán két mű, pedig mennyivel többet rejt magában az az életút, melyet négy * és fél századdal ezelőtt, május 2-án zárt le a halál. Abban a korban élt, mikor az önmagába for­dult középkori gótika ellenhatásaként „újjá­született“ a művészet. Mikor a művészek a vallásos témák mellett világiakkal is kezdenek foglalkozni, és követve az antik görög és ró­mai mintákat, újra előtérbe lép a „világ min­taképe", az ember. így születik meg hát a „re­neszánsz“, az a stíluskategória, mely szétvé­­laszthatatlanul egyesíti a tudományt a művé­szettel és uralkodó irányzata lesz az eljövendő mástél évszázadnak. És ennek a forradalmi újjászületésnek egyik irányadó egyénisége — az „uomo universale“, az egyetemes ember — maga Leonardo da Vin­ci, az első modern művészttpus, aki megrende­lőitől függetlenül, belső kényszertől sarkallva festi képeit. De ahhoz, hogy festményei no­csak üres tükörképei legyenek a valóságnak, „mindent“ kellett ismernie, s hogy mindent Ismerhessen, kutatónak is kellett lennie. így lett hát egyszeméiyben fizikus, matematikus, anatómus, mechanikus, zenész, hogy egész tudását a festészetnek, „minden tudományok királynőjének" rendelje alá. Egy toscanai falucskában, Vinciben szüle­­, tett. Apja firenzei jegyző, anyja egyszerű pa­rasztlány. Törvénytelen gyermek volt, s mint ilyenről főleg nagyapja gondoskodik. Rajzkész­sége azonban oly hamar nyilvánul meg, hogy alig tizenötévesen Verrocchio mester hires mű­helyébe kerül tanulónak. Itt szerzi általános művészeti alapismereteit, de itt kapja az első impulzusokat a tudományos kutatómunkához is, mert mestere, aki egyszeméiyben festő, szob­rász és aranyműves, már foglalkozik az ana­tómiával, a perspektívával és a matematikával is, s mint ilyen tipikus alakja a korareneszánsz tudósművészének. Leonardo húszévesen nyeri el a firenzei festőcéh tagságát, de önállósulásáig még további hat évig Verrocchio műhelyében dolgozik. Ebből az időszakból származnak hí­res madonnaképei. Ezek festéstechnikája már előre veti a híres „leonardól füstszerűséget“, mely valami titokzatos sejtelmességet kölcsö nöz a képeinek. 1481 végén elhagyja Firenzét, a milánói fe­jedelem, Lodovico Sforza szolgálatába áll és ott mintegy húsz évig működik. Először szo­bortervezeteket készít, majd különböző hadi­technikai berendezéseket tervez. De rövidesen visszatér az ecsethez és megalkotja e periódus egyik legérettebb alkotását, a „Sziklás Madon­nát“. Ezután kerül sor a dominikánus kolos­tor megrendelésének megvalósítására. Az ebéd­lőterem, a refektórium falát kellett freskóval díszítenie. Ennek témájául a zöldcsütörtöki tra­gédia azt a pillanatát választotta, mikor Krisz­tus közli tanítványaival: „Ti közületek egy elárul engem.“ A megdöbbenés, mely ezt a kinyilatkoztatást követi, a mozgató rugója ta­lán legtökéletesebb művének, az „Utolsó va­csorádnak. Sajnos az egyéni falfestésd technikával ké­szült freskó rövidesen nagyon rossz állapotba került s ma már csak romja az eredetinek. Mégis, akiknek megadatott ott állni a kép előtt, egy életre szóló élményként tartják emlékezetükben a lelki feszültségnek és ki­robbanni készülő indulatoknak eme csodás megnyilvánulását. A Sforzák bukása után Lenoardo is elhagyja Milánót. Rövid megálló utón Mantuéban és Ve­lencében, hírneve és népszerűsége tetőpontján tér vissza Firenzébe, ahol átmenetileg Cesare Borgia szolgálatában különböző mérnöki te­endőket végez és városerődítésl munkálatok el­lenőrzését látja el. Sajnos ebben a periódus­ban készült képei nem maradtak meg, csupán rajztanulmányai alapján Ismeretesek, viszont a „Mona Lisa“ ma is gyönyörködteti látogatóit Leonardo da Vinci: Mona Lisa a párizsi Louvre-ban, mint a portréfestés művé­szetének legjelentősebb alkotása. Leonardo életének utolsó évtizedében a fes­tészet háttérbe szorult tudományos működése mellett. Anatómiai kérdéseket tárgyaló müvén dolgozott, rajzokat készített hozzá, valamint a festészet Jelentőségéről és fogalmáról szóló tanulmányában saját tapasztalatait és vívmá­nyait foglalja össze. Közben Rómában is mű­ködik pár évet és, valószínűleg itt alkotta utolsó Ismert képét is, az angyali arcú, „Ke­resztelő Szent Jánost“. Pápai pártfogójának halála után azonban élete utolsó két évét Franciaországban tölti. Az agg mester I. Fe­renc szolgálatába lép és főleg építészeti ter­veken dolgozik, miközben drámaian megrázó rajzokat készít soha meg nem született müvé­hez, a „Vízözön“-höz. A sors furcsa iróniája, hogy az olasz re­neszánsz legnagyobb alakja francia földön, a cloux-i kastélyban fejezte be termékeny életét, és sírja Jeltelen, csupán annyi biztos, hogy az amboisei templomban helyezték örök pihenőre. VARGA JÚZSEF /tfWVUtMlMjesks Kettes Mária, Nővé Zámky Tatranská 83. 19—21 éves fiúkkal levelezne. 17 éves, szereti a tánczenét, fény­képet is mellékelt, azoktól akik Írnak neki szintén fényképet kér. Klaazta Viola, Veiké Maóa, okr. Galanta 517. 18 éves, hasonlókorú lányokkal és fiúkkal levelezne, kedveli a tánczenét és táncdaléne­­kesek képét gyűjti» Bélák Margit, Balog n/Ipf., okr. Velky KrtlS, p. p. Vel­­ká CalomlJa. 18 éves, 18— 21 éves fiatalokkal sze­retne levelezni. Kedveli a tánczenét, szeret táncolni, táncdalénekesek képét gyűj­ti. Kedvence Poór Péter és Szécsl Pál, fényképes le­velek előnyben. Tóth Ilike, levelezni sze­retne 17—19 éves lányok­kal és fiúkkal magyarul. Kedveli a tánczenét, ked­venc énekesei Szörényi Le­vente és Sólyom Antal. Cí­me: Koslhy n/Ipf C. 56, P. Veiké Calomlja, okr. Vel­ky KrtiS. Végh Erzsébet, Veóelkov ő. 58, okr. Rím. Sobota. 10 éves diáklány, különböző témákról levelezne hason­lókorú fiatalokkal. Zsebeházl Gábor, Dunake­szi, Mező Imre út 4. Ma­gyarország. 17 éves, hason­lókorú csehszlovákiai fia­talokkal szeretne levelezni mindennapi életükről, örö­meikről, gondjaikról. Takács Jutka, TeSedlkovo 174, okr. Galanta. 11 éves, hasonlókorú fiúkkal és lá­­.nyokkal levelezne magya­rul. Kedveli a tánczenét, színészek és énekesek ké­peit gyűjti. Morvái Mária, Zellezovco, Karolina 2, okr. Levlce. 14 éves diáklány, magyarul vagy szlovákul levelezne, kedvence Zalatnal, Koós, Korda és a Hungária-együt­­tes. Szeret olvasni, táncdal­énekesek fényképeit és díszzsebkendőket gyűjt. Gergely Márta, Strelntce, p. p. Gém. Vés, okr. Rím. Sobota. 14 éves, hasonlóko­rú fiatalokkal levelezne. Táncdalénekesek képeit gyűjti. Szlanec Irán, LevkuSkn p. p. Gém. Vés, okr. Rím. So­bota. 14 éves, hasonlókorú fiatalokkal levelezne, tánc­dalénekesek képeit és bé­lyeget gyűjt. Aszoli Valéria, Chorvatlce 23, okr. Levlct, 17—20 év körüli fiatalokkal levelez­ne magyarul. Nagyon sze­ret táncolni és szereti a tánczenét, szlnészképuket gyűjt. Voj. Mares József és voj. KreJél Václav, VU 4447/P Tachov. Szeretik a beat ze­nét és a múzsát. Magyar, cseh és szlovák nyelven szeretnének levelezni. Fény­képesek előnyben. Jelige: Négyesben. Farkas Mária, Safarlkovo— Krállk 158. 14—17 éves fia­talokkal levelezne magya­rul. Szereti a tánczenét, ké­pes leveleket előnyben ré­szesít. Csizmadia Ferenc, Stúrovo Zápotockého 980, okr. Nő­vé Zámky. 14 éves, kora­beli lányokkal vagy fiúkkal levelezne magyarul. Szereti a beat zenét, hobbija a kaktuszgyűjtés. Silládi Borbála, Szentes, Ady Endre üt 10, Magyar­­ország. 16 éves, csehszlo­vákiai lányokkal vagy fiúk­kal levelezne. Képeslapo­kat, színészképeket és hanglemezeket gyűjt. Ma­gyarul, oroszul és franciá­ul folyhat a levelezés. Tóth Gésa, Safarlkovo, UC- fíovsk? domov prl POU STS, okr. Rím. Sobota. 17 éves, 15—17 éves lányokkal sze­retne levelezni, szereti a magyar nótákat és a tánc­zenét, kedvence Kovács Apollónia és Koós János. 17 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom