A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-13 / 15. szám

1. Hétfőn, március 31-én Ludvfk Svoboda hadsereg­tábornok, köztársasági elnök, a Csehszlovák Néphad­sereg főparancsnoka látogatást tett a nyugati határ­vidéken a chebi és a Mariánské Lázné-i katonai ala­kulatoknál, a hadsereg, a politikai és a közélet szá­mos képviselőjének kíséretében. — A képen: a ven­dégek az egyik határőr alakulatnál; Jobbról balra: Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Alexander Dub­­öek, a CSKP KB első titkára és Martin Dzúr vezérez­redes, nemzetvédelmi miniszter. (CTK) 2. Nagykövet, akinek „valahol a dzsungelban“ van az állomáshelye. Március elején adta át megbízóleve­lét a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás) Front Köz­ponti Bizottságának Raól Valdés Vivo, Kuba rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete. A megbízólevél átadásának színhelye —> „valahol a dzsungelban“ s ugyanilyen bizonytalan az új nagykövet „elme“ is. Az ünnepi eseményről készített felvétel legalább olyan meglepő, mint maga az esemény híre. (Prensa Latina J 3. Az USÁ-ban, a Lousiana állambeli Charles-tö part­ján áll ez a 43 méter magas acélszerkezetű torony, amelyet eredetileg a Vietnamban elesett amerikai katonák emlékművének szántak. A fecskék azonban Agy vélték, hogy a torony igen alkalmas fészekra­kásra, s Így — a helyi lakosság véleménye szerint — több mint 3000 madár kezdte megépíteni a fészkét. (ÜP1) Golda M portréja Néhány héttel ezelőtt még semmi sem lát­szott kevésbé valószínűnek, mint az, hogy Gol­da Meir lesz Izrael miniszterelnöke. Golda Me­ir 71 éves, és az utóbbi két évben Időnként rossz egészségi állapotban volt. Elég világo­san célzott arra, hogy nem kíván álra kor­mánytisztséget vállalni. A Munkáspártban az „idősebb államférft“ szerepét látszotta, s továbbra Is jelentős befo­lyást gyakorolt a pártban a mérsékeltség és a pártegység biztosítása céljából. Levt Eskol, ha életben marad, ősszel való­színűleg tsmét jelöltette volna magát a minisz­terelnöki tisztségre. Eskol nem fedte fel, hogy ki lenne az utódja, de Állón elnökhelyettesnek nagy esélye volt a miniszterelnöki tisztségre. Eskol megtárgyal­ta ezt a kérdést Meir asszonnyal, akt nem csi­nál titkot abból, hogy Allont előnyben része­síti a dinamikus, de kiszámíthatatlan Dajan tábornokkal szemben. Meir asszony minden valószínűség szerint csak a novembert választásokig akar a kor­mány élén maradni. Feladata az lesz, hogy az országot átsegítse a következő hónapokon, majd a kormányon és a párton belül Irányít­sa az Igen fontos vitákat, amelyek során el­döntik majd, hogy kt lesz a Munkáspárt je­löltje novemberben a miniszterelnöki tisztségre. E kérdésben mindig harc folyt, s Meir kine­vezése csupán elhalasztja ezt a harcot. Meir biztosan nagyon jelentős szerepet fog játszani ebben a küzdelemben, s fő célja annak meg­valósítása lesz, hogy Izrael a jövőben az ész­szerű mérsékeltség és a humanizmus állás­pontjára helyezkedjék. Ez nem jelenít azt, hogy Melrre rá kell ra­gasztani a „galamb“ címkét, amint ezt gyak­ran vaktában teszik. Meir helyesebbnek tartja a tárgyalást, mint a háborút, s valószínűleg hajlandó lesz nagyon sok engedményt tenni, ha Izrael ezáltal tartós békét tud szavatolni. De ugyanez áll a legtöbb Izraelire, amint ez volt érvényes Eskolra Is. Meirböl abban a küzdelemben lett munkás­párti vezető, amely a zsidók páleszttnat beván­dorlását korlátozó brit mandátum politikája el­len folyt. Az 1948-as függetlenségi háború előtt Meir azt a különleges megbízást kapta, hogy Abdullah transzfordániai királlyal megvitassa az esetleges kompromisszumot, ö volt az első miniszter, aki a Szovjetunióba látogatott. Elő­ször munkaügyi miniszter, majd külügyminisz­ter, s az akkor megosztott munkáspárti moz­galom Mapat ágának főtitkáraként fejezte be politikai pályafutását. Bérbe adnak angol katonákat Az angol kormány rövidesen megkezdi „Bé­reljen egy katonád programja megvalósítását, hogy a „munkanélküli“ katonáknak legyen va­lami dolguk. Ez azt jelenti, hogy bárki bérelhet katonát egy napra, egy hétre, sőt hónapra is az alábbi teendők ellátására: Katasztrófa sújtotta területeken végzendő munkára, vagy szükséghelyezetek okozta prob­lémák felszámolására; építési és bontási munkálatokra vagy egyéb speciális területen végzendő teendőkre; speciális szállítást teendők ellátásánál jár­művezetésre. Denis Healey hadügyminiszter azt mondotta: e lépésre azért volt szükség, mert angol csa­patoknak külföldi körzetekből történt vissza­vonása következtében sok katona jött vissza Angliába. Healey a potenciális unalmat akar­ja elkerülni és ugyanakkor anyagi hozzájá­rulást ts remél ettől az intézkedéstől a had­sereg fenntartásához. 24 oldalas brosúrában közllk a részleteket a katonák bérbeadására vonatkozóan a munkáltatókkal, hangsúlyozva, hogy a katonák nem képeznek „olcsó munka­erőt", és szakszervezeti konfliktusok esetén nem alkalmazhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom