A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-16 / 11. szám

reális lehetőségeken alapuló program Nehéz lenne pár mondatban átfogni és is­mertetni mindazt a sok változást, amelyet az 1968-as év hozott Csehszlovákia társadalmi és ipolitikai életében. Egy bizonyos szempontot véve csak figyelembe úgy is mondhatnánk, hogy az 1968-as év a programozás éve volt. A társadalmi és politikai életben szinte máról holnapra lepleződött le az éveken keresztül uralkodó gyakorlat. Egy-két hónap leforgása alatt az egész ország nyilvánossága előtt vi­lágossá vált, hogy a kabinetpolitikán alapuló eddigi direktív-bürokratikus vezetés kerékkö­tőjévé vált a további fejlődésnek. A régi mun­kaformák, a régi módszerek elvetése azonban szükségszerűen megköveteli, hogy újakkal he­lyettesítsük őket. Az új irányelvek, munkafor­mák keresése, programba való összefoglalása jellemezte ezért többek között az elmúlt évet. A CSKP akcióprogramja jelentette társadalmi életünkben azt a szilárd alapot, amelyre építve és támaszkodva megfogalmazták programjukat a különböző szervezetek, szövetségek, érdek­­csoportok és csoportosulások. Az akcióprog­­gram elveiben és határozottan lerögzítette tár­sadalmi életünk reformköveteléseit. A demok­rácia alapelveinek érvényesítését szorgalma­zó célkitűzéseivel tartalmilag gyarapította szo­cialista társadalmunkat. Az akcióprogram pro­gresszív szelleme mintegy gyógyírként hatott a felborzolt kedélyekre, egyúttal teret nyitott, lehetőséget adott ahhoz, hogy minden egyén, csoport vagy réteg érdeke érvényre jusson, ki­fejezést kapjon a demokrácia szellemében. Az akcióprogramot követő programalkotás az augusztusi meglepetésszerű események köz­bejöttével kissé elhúzódott, és ebben az évben folytatódik. Így történt ez a Csemadok ese­tében is. A programozás még 1968-ban kezdő­dött részünkről, a Csemadok KB március 12-i Állásfoglalásával, amely programszerű célo­kat tűzött a Csemadok és a csehszlovákiai ma­gyarság elé, főleg a nemzetiségi politika terén. Tükrözte mindazokat a visszáságokat is, ame­lyek a nemzetiségi politikában hatottak és ér­vényesültek a múltban. A márciusi állásfogla­lás alapvető tézisei, többek között a nemzeti­ségek önigazgatási és önállósági joga helyet kapott a CSKP akcióprogramjában is. A múlt gyakorlatával szemben ez a tény határozottan emelte a Csemadok és az egész csehszlovákiai magyarság társadalmi súlyát, és jelentőségét. Bátorítólag hatott a magyarság ellen vezetett hecckampány idején, akkor, amikor a leg­alaptalanabb rágalmakkal Illettek bennünket és kétségbevonták alapvető emberi jogainkat. A Csemadok márciusi Állásfoglalása nem hosz­­szú távra készült program ugyan, de a gyakor­lat azt mutatja, hogy egyes tézisei mindaddig érvényben maradnak, míg az ott lefektetett A Hét társadalompolitikai melléklete 10 9 Felelős szerkesztő; M á c s József alapelvek és jogkövetelések érvényt nem kap­nak a nemzetiségi politika törvényes gyakorla­tában. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a 144/1988 Tt. számú nemzetiségi alkotmánytörvény nem juttatta érvényre a nemzetiségek leglényege­sebb jogelemeit. Gondolunk itt a már említett önigazgatási és önállósági jogra, amely a CSKP akcióprogramjában is szerepel. Elismerte azon­ban a nemzetiségek államalkotó mivoltát, és kollektív jogokat biztosított számukra. A múlt év októberében elfogadott alkotmánytörvény végül is, hogy reálisak maradjunk — egy bi­zonyos időre megszabta a nemzetiségek jogait és azt a keretet, amelyben mozogva érvényt próbálhatnak szerezni specifikus érdekeiknek. Figyelembe véve ezt a tényt és Csehszlovákia belpolitikai életének alakulását, arra a meg­győződésre juthatunk, hogy jelenleg a legfon­tosabb feladatunk az, hogy az adott mozgás­térben, az adott keretben elérjük minél rövi­­debb időn belül a „mennyezetet“, tehát a ma­ximumot. Természetesen mindig szem előtt tartva további fontos alapvető jogkövetelésün­ket, az önállóság és az önigazgatás elvét. A Csemadok jövőre vonatkozó programjának is ebből kell kiindulnia. Meg kell találni és ki kell tapintani a lehetőségek határát, valamint felmérni mindazt, amit e határokon belül ten­ni kell a jövőben. így lehet csak reális, ész­szerű és megvalósítható a Csemadok program­ja. A Csemadok programtervezetének két első variánsa, amely még a múlt év augusztusában, illetve szeptemberében készült el, összehason­líthatatlanul más légkörből és tényalapból in­dult ki. Akkor még a nemzetiségi alkotmány­törvény is csak az előkészítés stádiumában volt (csak októberben fogadta el a Nemzet­­gyűlés). A programtervezet második variánsá­ról a vita azonban jórészt az alkotmánytörvény elfogadása utáni időben folyt le. Megismerke­dett a programtervezettel a Csemadok tagsá­ga, az alapszervezetek küldöttválasztó taggyű­lésein és a járási konferenciákon. Ezenkívül a csehszlovákiai magyar nyilvánosság is megis­merte a sajtón keresztül (Hét, Szabad Földmű­ves) a Csemadok programtervezetét. E doku­mentummal kapcsolatban számos hozzászólás, megjegyzés, kifogás hangzott el. Érkezett né­hány kiegészítő, illetve új gondolatokat felvető javaslat is. A programtervezettel kapcsolatos állásfoglalások azonban zömében formálisak voltak. Egyhangúlag egyetértettek a közre­adott dokumentummal. A beérkezett állásfoglalások és javaslatok alapján, társadalmi és politikai életünk válto­zásainak, alakulásának figyelembe vételével kellett kidolgozni a Csemadoknak programja­vaslatát, azt a programjavaslatot, amely a rend­kívüli k. országos közgyűlés küldötteinek az asztalára kerül. A közgyűlésen megvitatásra kerülő program­­javaslat három fontos gondolatkört kimerítve igyekszik hosszabb időre szóló programot adni a Csemadok tagságának és a csehszlovákiai ma­gyarságnak. Az első: a Csemadok helye és szerepe társa­dalmi életünkben. Feladatai a szocialista épí­tést elősegítő tevékenységben, a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában, valamint hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek az in­ternacionalizmus szellemében való, formaliz­mustól mentes baráti együttélésnek biztosítá­sában, s nem utolsósorban a nemzetiségi jogok kiteljesítésében. A programjavaslatban ezek a gondolatok részletesebben kifejtve, a múlttal ellentétben sokkal nagyobb teret és lehetőséget biztosítanak a saját nemzetiségi problémáink­ból kiinduló nemzetiségi politika érvényesíté­sének. Ezen a területen érvényesül a Csema­dok érdekvédelmi jellege és tevékenysége is, amely tulajdonképpen a tagság döntő többsé­gének a követelése. A nemzetiségi politika te­rületén betöltendő érdekvédelmi szerep azon­ban nem jelentheti azt, hogy a Csemadok át­vegye az államhatalmi szervekre háruló fel­adatokat, nem jelentheti azt, hogy politikai pártként próbáljon fellépni. A programjavaslat másik gondolatköre a Cse­madok kulturális-népnevelő munkájának ad alapelvekbe foglalt programot. Oj munkafor­mák keresésére ösztönöz. Magasabb szintre kí­vánja emelni és a mindennapi élet problémái­hoz kívánja közelebb hozni a szövetség nép­művelő-népnevelő tevékenységét. így kívánja elérni azt a célt, hogy utat találjon társadal­munk minden rétegéhez: a munkássághoz, pa­rasztsághoz, értelmiséghez. S az ő érdekeiket szolgálva egyúttal teret nyit az alkotó elképze­lések megvalósításához is. Nem kívánja tehát szűk keretbe szorítani a sokrétű érdekek, prob­lémák és igények hatása alatt kialakult mun­kaprogramot. Inkább lehetőséget biztosít az új munkaformák kereséséhez és gyakorlati alkal­mazásához. A Csemadok programjavaslatának harmadik gondolatköre a csehszlovákiai magyar tudo­mányos, művészeti és szellemi élettel foglalko­zik. Konkrétan azzal a szereppel, amelyet a Csemadoknak a jövőben ezen a téren be kell töltenie. Tudományos életünk megindítása, a tudományos kutatás megszervezése, társadal­munk jelenlegi fejlettségi fokán elengedhe­tetlenül szükségessé válik. Minden irányú tevé­kenységünket, jogkövetelésünket ma már csak a tudományos színtű ismeretrendszer létreho­zásával, annak felhasználásával tudjuk a gya­korlatban hatékonyan megvalósítani. Fontos szerep hárul értelmiségünkre azoknak a célok­nak a megvalósításával, amelyek a tudomá­nyos élet megindítását szorgalmazzák. A Cse­madok a jövőben a csehszlovákiai magyar ha­ladó értelmiségre támaszkodva kívánja meg­valósítani céljait ezen a téren. A rendkívüli X. országos közgyűlésein elfoga­dásra kerülő program mindent egybevetve te­hát reális lehetőségeken alapuló program, nem pedig fellegekben járó, illuzórikus elképzelés. Társadalmunk emberét tartja mindenekfelett szem előtt. Fő jellemvonásai: a humanizmus és a demokratikus eszmék. Lehetőségeket kí­nál, tevékeny munkára ösztönöz. A program­nak azonban csak akkor van értelme és ered­ménye, ha azt magáévá teszi a Csemadok min­den egyes tagja, s ha mindenki a saját lehe­tőségeihez mérten alkotóan részt is vállal meg­valósításában. Csak így érhetjük el nemzetiségi társadalmunk további gyarapodását, jogaink ki­­teljesedését s mindazokat a konkrét célokat, amelyeket a jövőben magunk elé tűzünk. VARGA SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom