A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-16 / 11. szám
reális lehetőségeken alapuló program Nehéz lenne pár mondatban átfogni és ismertetni mindazt a sok változást, amelyet az 1968-as év hozott Csehszlovákia társadalmi és ipolitikai életében. Egy bizonyos szempontot véve csak figyelembe úgy is mondhatnánk, hogy az 1968-as év a programozás éve volt. A társadalmi és politikai életben szinte máról holnapra lepleződött le az éveken keresztül uralkodó gyakorlat. Egy-két hónap leforgása alatt az egész ország nyilvánossága előtt világossá vált, hogy a kabinetpolitikán alapuló eddigi direktív-bürokratikus vezetés kerékkötőjévé vált a további fejlődésnek. A régi munkaformák, a régi módszerek elvetése azonban szükségszerűen megköveteli, hogy újakkal helyettesítsük őket. Az új irányelvek, munkaformák keresése, programba való összefoglalása jellemezte ezért többek között az elmúlt évet. A CSKP akcióprogramja jelentette társadalmi életünkben azt a szilárd alapot, amelyre építve és támaszkodva megfogalmazták programjukat a különböző szervezetek, szövetségek, érdekcsoportok és csoportosulások. Az akcióproggram elveiben és határozottan lerögzítette társadalmi életünk reformköveteléseit. A demokrácia alapelveinek érvényesítését szorgalmazó célkitűzéseivel tartalmilag gyarapította szocialista társadalmunkat. Az akcióprogram progresszív szelleme mintegy gyógyírként hatott a felborzolt kedélyekre, egyúttal teret nyitott, lehetőséget adott ahhoz, hogy minden egyén, csoport vagy réteg érdeke érvényre jusson, kifejezést kapjon a demokrácia szellemében. Az akcióprogramot követő programalkotás az augusztusi meglepetésszerű események közbejöttével kissé elhúzódott, és ebben az évben folytatódik. Így történt ez a Csemadok esetében is. A programozás még 1968-ban kezdődött részünkről, a Csemadok KB március 12-i Állásfoglalásával, amely programszerű célokat tűzött a Csemadok és a csehszlovákiai magyarság elé, főleg a nemzetiségi politika terén. Tükrözte mindazokat a visszáságokat is, amelyek a nemzetiségi politikában hatottak és érvényesültek a múltban. A márciusi állásfoglalás alapvető tézisei, többek között a nemzetiségek önigazgatási és önállósági joga helyet kapott a CSKP akcióprogramjában is. A múlt gyakorlatával szemben ez a tény határozottan emelte a Csemadok és az egész csehszlovákiai magyarság társadalmi súlyát, és jelentőségét. Bátorítólag hatott a magyarság ellen vezetett hecckampány idején, akkor, amikor a legalaptalanabb rágalmakkal Illettek bennünket és kétségbevonták alapvető emberi jogainkat. A Csemadok márciusi Állásfoglalása nem hoszszú távra készült program ugyan, de a gyakorlat azt mutatja, hogy egyes tézisei mindaddig érvényben maradnak, míg az ott lefektetett A Hét társadalompolitikai melléklete 10 9 Felelős szerkesztő; M á c s József alapelvek és jogkövetelések érvényt nem kapnak a nemzetiségi politika törvényes gyakorlatában. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a 144/1988 Tt. számú nemzetiségi alkotmánytörvény nem juttatta érvényre a nemzetiségek leglényegesebb jogelemeit. Gondolunk itt a már említett önigazgatási és önállósági jogra, amely a CSKP akcióprogramjában is szerepel. Elismerte azonban a nemzetiségek államalkotó mivoltát, és kollektív jogokat biztosított számukra. A múlt év októberében elfogadott alkotmánytörvény végül is, hogy reálisak maradjunk — egy bizonyos időre megszabta a nemzetiségek jogait és azt a keretet, amelyben mozogva érvényt próbálhatnak szerezni specifikus érdekeiknek. Figyelembe véve ezt a tényt és Csehszlovákia belpolitikai életének alakulását, arra a meggyőződésre juthatunk, hogy jelenleg a legfontosabb feladatunk az, hogy az adott mozgástérben, az adott keretben elérjük minél rövidebb időn belül a „mennyezetet“, tehát a maximumot. Természetesen mindig szem előtt tartva további fontos alapvető jogkövetelésünket, az önállóság és az önigazgatás elvét. A Csemadok jövőre vonatkozó programjának is ebből kell kiindulnia. Meg kell találni és ki kell tapintani a lehetőségek határát, valamint felmérni mindazt, amit e határokon belül tenni kell a jövőben. így lehet csak reális, észszerű és megvalósítható a Csemadok programja. A Csemadok programtervezetének két első variánsa, amely még a múlt év augusztusában, illetve szeptemberében készült el, összehasonlíthatatlanul más légkörből és tényalapból indult ki. Akkor még a nemzetiségi alkotmánytörvény is csak az előkészítés stádiumában volt (csak októberben fogadta el a Nemzetgyűlés). A programtervezet második variánsáról a vita azonban jórészt az alkotmánytörvény elfogadása utáni időben folyt le. Megismerkedett a programtervezettel a Csemadok tagsága, az alapszervezetek küldöttválasztó taggyűlésein és a járási konferenciákon. Ezenkívül a csehszlovákiai magyar nyilvánosság is megismerte a sajtón keresztül (Hét, Szabad Földműves) a Csemadok programtervezetét. E dokumentummal kapcsolatban számos hozzászólás, megjegyzés, kifogás hangzott el. Érkezett néhány kiegészítő, illetve új gondolatokat felvető javaslat is. A programtervezettel kapcsolatos állásfoglalások azonban zömében formálisak voltak. Egyhangúlag egyetértettek a közreadott dokumentummal. A beérkezett állásfoglalások és javaslatok alapján, társadalmi és politikai életünk változásainak, alakulásának figyelembe vételével kellett kidolgozni a Csemadoknak programjavaslatát, azt a programjavaslatot, amely a rendkívüli k. országos közgyűlés küldötteinek az asztalára kerül. A közgyűlésen megvitatásra kerülő programjavaslat három fontos gondolatkört kimerítve igyekszik hosszabb időre szóló programot adni a Csemadok tagságának és a csehszlovákiai magyarságnak. Az első: a Csemadok helye és szerepe társadalmi életünkben. Feladatai a szocialista építést elősegítő tevékenységben, a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában, valamint hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek az internacionalizmus szellemében való, formalizmustól mentes baráti együttélésnek biztosításában, s nem utolsósorban a nemzetiségi jogok kiteljesítésében. A programjavaslatban ezek a gondolatok részletesebben kifejtve, a múlttal ellentétben sokkal nagyobb teret és lehetőséget biztosítanak a saját nemzetiségi problémáinkból kiinduló nemzetiségi politika érvényesítésének. Ezen a területen érvényesül a Csemadok érdekvédelmi jellege és tevékenysége is, amely tulajdonképpen a tagság döntő többségének a követelése. A nemzetiségi politika területén betöltendő érdekvédelmi szerep azonban nem jelentheti azt, hogy a Csemadok átvegye az államhatalmi szervekre háruló feladatokat, nem jelentheti azt, hogy politikai pártként próbáljon fellépni. A programjavaslat másik gondolatköre a Csemadok kulturális-népnevelő munkájának ad alapelvekbe foglalt programot. Oj munkaformák keresésére ösztönöz. Magasabb szintre kívánja emelni és a mindennapi élet problémáihoz kívánja közelebb hozni a szövetség népművelő-népnevelő tevékenységét. így kívánja elérni azt a célt, hogy utat találjon társadalmunk minden rétegéhez: a munkássághoz, parasztsághoz, értelmiséghez. S az ő érdekeiket szolgálva egyúttal teret nyit az alkotó elképzelések megvalósításához is. Nem kívánja tehát szűk keretbe szorítani a sokrétű érdekek, problémák és igények hatása alatt kialakult munkaprogramot. Inkább lehetőséget biztosít az új munkaformák kereséséhez és gyakorlati alkalmazásához. A Csemadok programjavaslatának harmadik gondolatköre a csehszlovákiai magyar tudományos, művészeti és szellemi élettel foglalkozik. Konkrétan azzal a szereppel, amelyet a Csemadoknak a jövőben ezen a téren be kell töltenie. Tudományos életünk megindítása, a tudományos kutatás megszervezése, társadalmunk jelenlegi fejlettségi fokán elengedhetetlenül szükségessé válik. Minden irányú tevékenységünket, jogkövetelésünket ma már csak a tudományos színtű ismeretrendszer létrehozásával, annak felhasználásával tudjuk a gyakorlatban hatékonyan megvalósítani. Fontos szerep hárul értelmiségünkre azoknak a céloknak a megvalósításával, amelyek a tudományos élet megindítását szorgalmazzák. A Csemadok a jövőben a csehszlovákiai magyar haladó értelmiségre támaszkodva kívánja megvalósítani céljait ezen a téren. A rendkívüli X. országos közgyűlésein elfogadásra kerülő program mindent egybevetve tehát reális lehetőségeken alapuló program, nem pedig fellegekben járó, illuzórikus elképzelés. Társadalmunk emberét tartja mindenekfelett szem előtt. Fő jellemvonásai: a humanizmus és a demokratikus eszmék. Lehetőségeket kínál, tevékeny munkára ösztönöz. A programnak azonban csak akkor van értelme és eredménye, ha azt magáévá teszi a Csemadok minden egyes tagja, s ha mindenki a saját lehetőségeihez mérten alkotóan részt is vállal megvalósításában. Csak így érhetjük el nemzetiségi társadalmunk további gyarapodását, jogaink kiteljesedését s mindazokat a konkrét célokat, amelyeket a jövőben magunk elé tűzünk. VARGA SÁNDOR
