A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-16 / 11. szám
Mócws szelemében I ezt a célt hiánytalanul szolgálja, akkor óriási lépést tettünk a kulturális és a gazdasági önigazgatás útján. Fülek Füleken Teleki Ferenchez kopogtattunk be kora délelőtt. Magas, szikár ember. A szoba falán díszoklevél, melyből megtudhatjuk, hogy Teleki Ferencet a Csemadok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából tiszteletbeli örökös elnökké választotta a fülek! helyi szervezet. Mindennek már lassan öt éve. £s most a sokat betegeskedő Feri bácsival a fülekl helyi szervezet múltjáról jelenéről beszélgetünk, annál Is Inkább, hiszen ő ott állt az Indulásnál, a bölcsőnél és azóta Is aktív tagja a Csemadokinak. 1949 májusában alakult meg Füleken a helyi szervezet. A régi kultúrotthonban. A kezdet nem volt valami szerencsés, ugyanis valaki lejött a járásról és másfél óra hosszat beszélt szlovákul, ennek az volt az eredménye, hogy az addig zsúfolt teremben végül is alig maradtak vagy ötvenen. A későbbi évek folyamán viszont megerősödött a szervezet, volt Úgy, hogy a 450-et Is meghaladta a tagok létszáma. Kulturális ténykedésüket egy Petőfiesttel kezdték. A színjátszók számos országos vagy kerületi versenyen végeztek előkelő helyen. Gazdag repertoárjukból érdemes egy pár címet felemlíteni: Ludas Matyi, Llliomfi, Dankó Pista, Üzenet az élőknek, Gül Baba, Amerika hangja stb. A tánccsoport Is egyremásra aratta a babérokat, volt olyan Időszak, amikor két tánccsoportja Is volt a szervezetnek, egy magyar és egy szlovák. Sajnos az utóbbi Időben a tánccsoport gyengélkedik. A Városi Nemzeti Bizottsággal nagyon jő a kapcsolata a Csemadoknak. Arra a kérdésre, hogy mit vár a közgyűléstől, röviden annyit mondott: — Azt várom, hogy az új vezetőség álljon ki az Itt élő magyarság jogaiért. Ha jó határozatokat hozunk, azokat hajtsuk Is végre. Beszélgetésünkbe bekapcsolódott dr. Vas László, a Csemadok losonci Járási bizottságának elnöke Is. Hangsúlyozta a rendkívüli közgyűlés fontosságát, Időszerűségét. — Tudnunk kel! azt, hogy merre akarunk haladni, csak a következetes munkával juthatunk el az akcióprogram teljes gyakorlati megvalósításához, a jelző nélküli egyenjogúsításhoz. Szerintem a Csemadoknak érdekvédelmi szervezetté kell válnia — fejezte be nyilatkozatát dr. Vas László. (ozsvald.) Teleki Ferenc, a Csemadok fillekt elnöke Pozsony, ezerkilencszázhatvankilenc március 17—18. Fontos határkő ez a csehszlovákiai magyarság életében. A Kultúra és Pihenés Parkjában tanácskozásra ül össze a Csemadok rendkívüli X. országos közgyűlése. Gondolatokkel, érzelmekkel fűtve, problémákkal telítve jön össze ötszáz ember, hagy számot vessen a Csemadok munkájárúl, a csehszlovákiai magyar dolgozók életéről. Tettük ezt már jónéhányszor az elmúlt húsz évben, lelkesedéssel, klsebbnagyobb eredménnyel. Ám ez a közgyűlés nem lesz szokványos; időben, célban, tartalomban eltérő az eddigiektől. A Csehszlovákiában előállt rendkívüli helyzet a szocializmus építésének minőségi változásai, az állam szövetségi átszervezése, a Cseh Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogainak újszlnú megoldása igénylik kulturális szövetségünk legmagasabb fórumának rendkívüli tanácskozását. Az országos közgyűlés feladata, hogy állást foglaljon az új társadalmi változásokkal kapcsolatban, meghatározza a csehszlovákiai magyarság helyét, szerepét, feladatait a jelenlegi társadalmi mozgásban. A közgyűlés fontosságát, munkajellegét igazolják a napirend pontjai. A közgyűlés 1. Lezárja a Csemadok húszéves munkájának szakaszét és a társadalmi valamint politikai élet szükségleteiből kiindulva meghatározza a szervezet további küldetését, új programját 2. Üj alapszabályzatban rögzíti a szervezet életét. 3. Állást foglal a Cseh Szocialista Köztársaságban élő és dolgozó magyarok szervezkedési formájával, nemzetiségi jogaik biztosításával kapcsolatban. 4. Megválasztja az új Központi Bizottságot. Ez nem jelenti azt, hogy a Csemadok országos közgyűlése csupán szervezeti kérdésekre szűkíti le tanácskozásait. Számos kérdés, probléma vár még megoldásra, ezekkel is foglalkozni kell. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyenjogúságának intézményes biztosításával (meddig kell még várni a nemzetiségi alkotmánytörvényt kiegészítő részlettőrvényekre). Sokan tudni szeretnék, hogy miért halogatják a meghurcolt magyarok rehabilitálását. (I.ehet-e egyenjogúságról beszélni, amikor még elvileg nem ismerték el a deportálás és a reszlovakizálás igazságtalan, törvényellenes voltát.) Lehet-e politikai és szellemi egyenjogúságról beszélni, amikor a magyar dolgozóknak a Csemadokon kívül nincs lehetőségük szervezkedésre, politikai tevékenységre. Az olyan nagy társadalmi szervezetekben, mint a kommunista párt, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a nőszövetség csaknem lehetetlen az anyanyelven való megnyilvánulás, tanácskozás és szellemi felemelkedés. Ml lesz a csehszlovákiai magyar dolgozók szociális életének rendezésével, a munka utáni vándorlás megszüntetésével, a foglalkoztatottság biztosításéval stb. És Így sorolhatnánk még tovább a sürgősen megoldásra váré problémákat. Tudjuk, hogy ezek megoldása távolról sem tartozik a Csemadokra. Mégis beszélünk rélnk, úton-útfélen, mint a beteg ember, aki nem talál segítő orvosra és azzal próbál enyhíteni fájdalmán, hogy elpanaszolja baját, ott, ahol meghallgatják. Ezúttal a Csemadok országos közgyűlésén. Addig beszélünk róluk, kérünk, követelünk, míg maradéktalanul meg nem oldják a problémáinkat, jogos követeléseinket. Mint látjuk, a Csemadok rendkívüli X. országos közgyűlésén nem kevésből les' sró. A szervezetet és a csehszlovákiai magyarságot érintő fontos politikai és társadalmi kérdések kerülnek megvitatásra. Ezért komoly érdeklődéssel tekint nemcsak a Csemadok tagsága, de a jóval több mint félmilliós magyar namzeti kisebbség az országos közgyűlés tanácskozása elé. A közgyűlés tárgyalásait bizonyára befolyó süljék és jelentőségét emelik majd azok a fontos évfordulók is, melyekről e napokban emlékezik meg hazánk népe. Húsz évvel ezelőtt, március havában alakult meg akkori nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúrsgyesületo, a Csemadok. A sok megpróbáltatáson átment szervezet egyengette, kovácsolta a magyar dolgozók egységét, ápolta nemzeti öntudatát, s olyan szintre emelte, hogy ma már komoly tényezőként számolnak velünk az ország életében. Csak ezekre a tapasztalatokra építve lehet egységes szellemben továbbfejleszteni a csehszlovákiai magyarság szervezeti tevékenységéi. Március a forradalmi hagyományok, a szabadságharc évfordulója is. Nemcsak a szerezett emlékünnapségeken, de szövetségünk egész munkájában ápoljuk a szabadság, egyenlőség, testvériség, a demokrácia és béke eszméit. Az idén márciusban emlékezünk meg a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 51). évfordulőjárúl is, kegyelettel idézve fel emlékét azoknak a napoknak, amikor apáink és nagyapáink fegyverrel a kezükben harcoltak a télfeudális monarchista elnyomó rendszer ellen, a inunkésok, parasztok, a nemzetek és nemzetiségek egyenlő jogaiért, a szocializmusért. Márciushoz fűződik a Csemadok történelmi jelentőségű dokumentuma is, melyben egy évvel ezelőtt kifejezésre jutott a csehszlovákiai magyarság egyenjogúságának, felemelkedésének és szocialista államiságának igénye. Egy év nem sok idő a politikai életben számvetésre. Mégis szólni kell arról, mi valósult meg s mit kell még megvalósítani a Csemadok 1968. március 12-i állásfoglaláséban kitűzött célok, feladatok közül. A X. országos közgyűlés abban is eltér az eddigiektől, hogy egy minőségileg új társadalmi időszakban ül össze, amikor államjogi vőttozásokra kerül sor, folyik az ország szövetségi átszervezése, a cseh és a szlovák nemzeti szervek kiépítése. Az új szövetségi államformában el kell mélyíteni a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek baráti kapcsolatait a proletár nemzetköziség szellemében. A súrlódásokat kerülve, egymás haladé hagyományait és kultúráját tiszteletben tartva kell ápolni népeink anyagi és szellemi kultúráját. Amint látjuk, nem kevés ez, van megoldásra váró probléma bőven. Az idő már igazolja, hogy nem kell fejünket a homokba dugni, elcsüggedni, lemondani. Ha lassan is intéződnek dolgaink, próbáljuk remélni, hagy igazságosan megoldódnak a csehszlovákiai magyarság problémái. A Csehszlovákiában 1988 januárjában megindult megújhődási folyamatba mi magyarok is alkotó múdon bekapcsolódtunk, s ettől várjuk nemzeti létünk kibontakozását. Tavasz reményében, március szellemében ápoljuk, gondozzuk tovább a földbevetett magot, hogy mindenki megelégedésére dús termést hozzon, békés, boldog életet biztosítson az embernek. MAJOR ÁGOSTON
