A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-05 / 1. szám
AlUMTISI — mese és valóság platúa ógörög filozófus (II. rész) De lássuk csak, milyennek Írja ;le maga Platón Atlantiszt, azt a világrészt, amiről már annyit beszéltek és Írtak, s amiről még sok- Kal többet beszélnek és Írnak, ba az ember minden tudományát az •emberi haladás szolgálatába állítja majd. Amikor az Istenek felosztották egymás között a világot, Poszcldon •egy hatalmas szigetet kapott örökül, s amikor megházasodott, tíz fiat nemzett. A birodalmát is tíz egyenlő részre osztotta fel — tíz fia között. Elsőszülött fiát, Atlaszt tette meg az egész birodalom királyának. Atlantisz szigetén rengeteg volt a nemesfém, egy valóságos fejjel-mézzel folyó kánaánná tették szorgos lakosai. Hogyan is Írja le Platón a birodalom fővárosát? A sziget közepén volt egy hegy, amit Poszeldon széles, hajózásra is alkalmas csatornákkal vett körül. Ezeket a csatornákat csodálatos hidakkal Ívelték át, melyek alatt még a legnagyobb tengerjáró hajók is átfértek. Mindhárom köralakú csatornát a tengerrel is összekötötték. A csatornák partján csodálatos kikötőiket építettek. A csatornák közti földsávokon hatalmas kőből készített várfalak, s mögöttük maga a város.'A külső földsáv várfalait sárgarézzel, a másodikét valamilyen fehérszlnű fémmel borították és a belső város falait vörösrézzel vonták ' be. A belváros közepén volt egy külön terület, amit a királyok királyának szenteltek. Itt álltak a pompás paloták és templomok. Ezt a területet arany lemezekkel bevont falakkal vették körül. Legszebb épülete volt Poszeldon tempi "ina, melynek falait elefántcsonttal, arannyal, ezüsttel díszítették. A templom belsejében csodálatos arany szobrok: a herei szekerén álló Poszeldon. aki hat szárnyas paripa gyeplőjét tartotta kezében, feje a templom mennyezetét érte, körülötte száz, delfinen lovagló nimfa, azután az istenség gyermekei, unokái... Sok száz pompás szobor... De a királyi paloták Is szinte elvakltották ragyogásukkal Atlantisz eeykori népét.. Platón pompás fürdőkről, parkokról és ligetekről, lovardákról, színházakról. versenynél vákról, rendszeresen öntözött termőföldekről is Ír. Szerinte Atlantisz körülbelül akkora lehetett, mint Grönland. A síkságon hatvanezer nagybirtok. A kilenc királyfi együtt tízezer nehéz négykerekű harciszekőr, hatvanezer könnyű kétkerekű harciszekér, ezenkétszáz hadihajó és kétszáznegyvenezer tengerész fölött rendelkezett. Ezen kívül a királyok királyának még külön hadserege ős hajóhada Is volt. Mielőtt a borzalmas erejű katasztrófa elpusztította volna ezt a gazdag birodalmat, Atlantisznak körülbelül ötven millió lakosa lehetett ... Tizenegyezer évvel ezelőtt történt! Talán annyira hihetetlen ez? Nem egyedülálló eset. De nézzük csak, mi a tudósok véleménye. Kamíenskl lengyel csillagász kiszámította, hogy időszámításunk előtt 9564 évvel a Halley üstökös csóvája érintette a földet. Az üstökösből kiszakadó óriás meteorit is elpusztíthatta Atlantisz szigetét. Vagy gondoljunk csak a földrengések és a vulkáni kitörések pusztító erejére! Időszámításunk előtt az ötödik században a Santorin vulkán 7 X 15 km-es kráteréből előtört a tengervíz és a szigeten át belezüdult a tengerbe. A háromszáz kilométeres óránkénti sebességgel száguldó áradat elpusztította Kréta parkvidékét és megsemmisítette az ezer kilométer távolságra lévő Ugarit, szíriéi kikötővárost. Ennek a pusztító hullámnak az ereje nagyobb, mint héromszázötven hlürogénbombáé együttvéve. 1883-ban kitört a Krakatua vulkán s a fél sziget a levegőre repült, a kráteren keresztül előtóduló, harminc méter magasságú hullám elpusztította Jáva és Szumátra partvidékét, megkerülte az egész földet és ötvenezer embert követelt áldozatul. Vagy gondoljunk csak a földrengés okozta pusztításokra. A Plréneusl félszigeten 1755-ben mindössze hat percig tartott és az eredmény 60 000 halott a félszigeten és 10 000 Afrikában. A messlnai földrengésnek 83 000 ember esett áldozatul 1908-ban. A kínai Kan-szu tartományban 200 000 ember 1920-ban. Az 1923- as Japán földrengésnek, mely csupán fél percig tartott, 100 000 halálos áldozata volt, körülbelül ugyanennyi sebesültje és 40 000 embernek egyszerűen nyoma veszett. S mindössze fél percig tartott ez a földrengés! De Atlantisz pusztulását előidézhette egy óriási erejű ciklon is. 1737-ben a szökőár elpusztította egész Dél-Bengáliát és 300 000 ember lelte halálát a hullámokban. Körülbelül ugyanennyi áldozatot követelt a csendes-óceáni partvidéken és 1881-ben a Tonklnl-öböl vidékén Is. Ma már az Atlantisz problémával foglalkozó tudósok túlnyomó többsége elismeri, hogy az Atlantióceán térségében valóban egy — vagy akár több — földrész vált az elemek martalékává. Tizenegyezer évvel ezelőtt ért véget az utolsó jégkorszak és az Atlanti-óceán északi részének vize gyorsan felmelegedett Háromnégyszáz év alatt nyolc fokkal lett melegebb! A tudósok állítása szerint Észak-Európa gyors felmelegedése is csak azzal magyarázható, hogy valamilyen akadály tűnt el a Golf-áramlat útjából. Ez az akadály — valószínűleg — maga az Atlantisz volt. Az időszámítás nagyon is összevág! Százával és ezrével hozhatnánk fel még újabb bizonyítékokat, hogy Atlantisz valóban létezett, és azon a helyen, ahol a tudósok többsége keresi is. S ennek ellenére, egyes tudósok vagy tagadják Atlantisz létezését, vagy pedig megmakacsolják magukat és azt mondják például, hogy Atlantisz tulajdonképpen a Piréneusi-félsziget déli részén terült el... Egy másik csoport véleménye szerint pedig az Égei-tengerbenl... Mindkét állítás nevetséges, mivel ezeket a területeket már régen az időszámításunk előtt is nagyon jól Ismerte az ember. (Gondoljunk csak a bátor föníciai hajósokra. Hiszen ma már bebizonyosodott, hogy föníciai aranypénzeket találtak Közép- és Dél-Amerikában is.) A Piréneusi félsziget déli részét nem pusztította el sem földrengés, sem vulkáni kitörés, sem pedig óriási erejű ciklon. S ennek ellenére sem bukkantak itt rá a régészek az Atlantisz nyomaira. Még sokkal nevetségesebb az Atlantiszt az Égel-tenger egy régen megsemmisült szigetére képzelni. Sajnos, a tudósok egy része még mindig képtelen elhinni azt, hogy Európán kívül is keletkezhetett magasfokú kultúra. A mélytengeri kutatások során nagyon is pontosan kirajzolódott az elsüllyedt kontinens térképe az Atlanti-óceán fenekén. A felszínre hozott láva darabok bizonyítják, hogy a levegőn szilárdultak meg és körülbelül tizenegyezer évvel ezelőtt kerültek csak víz alá. Kell ennél komolyabb bizonyíték? A tudósok egy. része még ennél is kézzelfoghatóbb bizonyítékokat akar és tamáskodásával gyakran az istenített tudomány kerékkötőjévé válik. Ügy mint pontosan száz esztendővel ezelőtt Heinrich Schliemann esetében. Schlíemann nevével egyébként még a későbbiek folyamán találkozunk, amikor a tudós és unokája a néprajztudományt is segítségül hívja annak bizonyítására, hogy Atlantisz valóban létezett, mégpedig az Atlanti-óceánban. JFol/tatása következik) Atlantisz pusztulását előidézhette egy óriási meteorit is! — mondják egyesek. 19