A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-09 / 6. szám
A lévai GaramvBIgyi Silnháa egyBtteie a szlovákiai műkedvelő színjátszók Iglól fesztiválján - az elűadás atán. A kSzönsíg maradt régi mellé. Szellemi örökségünk fundamentuma is megmaradt minden kisvárosban, ha megtöredezve is, és a lelkesedés kötőanyaga biztosíték volt mindenütt az építkezésre, a munka elindítására. A Csemadok lévai szervezetének életében is voltak hullámvölgyek, ez igaz, de a tagok mindig éreztek elegendő erőt arra, hogy ktvontassák belőle a magyarság kultúrájának sajnos sokszor csikorgó kerekű szekerét. Léván két régi elnököt kell csak megkérdezni e hullámvölgyek mélységéről és az erőfeszítésekről: Pintér Gézát és VII- csek Bélát. De kérdezhetnénk száz, immár nyugdíjas tagot e nehéz, de szép küzdelmekről. Még ma Is bírják erővel és kedvvel. Kender János is emlékezteti az egybegyűlteket, hogy az út nem volt könnyű. Hogy könnyebb legyen mindnyájunknak e gondokat megszelídíteni, nagy nemzeti költőnket, Vörösmartyt Idézzük: „Köszönjük, életi áldomástdat, Ez /<5 mulatság, férftmunka voltI“ — gy‘ -Az ünnepi est Annyian vagyunk a nagytereikben, hogy még egy tűt sem lehetne talán leejteni, de az emberek lélegzetüket visszafojtva figyelnek kedvenceikre. S minden szám után felcsattan a hosszantartó taps. Franz von Suppé Könnyű lovasság című szerzeményének elhangzása után Nozdrovicky József Gyurcsó István versét szavalja. Bizonyára nem számított rá, hogy a költő az első sorhói hallgatja majd végig. Ez a fiatal szavaló a későbbiek során is ezermesternek bizonyul. Kitűnően énekel és a zenekarban is Játszik, A számokat szép magyarruhás kislány konferálja be, s arra gondolok, hogy Ilyen viselet még Jobban állna a leányoknak, mint a miniszoknya. Sajnos, nem én irányítom a dtvatoti Bura István a Monti-csárdás 'dallamára készített szép tánckompozíciót, s a lelkes közönségnek tenyere belefájdul a tapsolásba. Magyar nótákat énekelnek, azután újra egy Bura-szám. Ezúttal Brahms magyar táncaira készült koreográfiája arat sikert. Szűnni nem akaró taps és a kissé fáradt, de boldogan mosolygó táncosok újráznak. A gyönyörűen kidolgozott és tökéletesen begyakorolt tánc bármely színpadon sikert aratna. Egy bűvész színes labdákat tűntet el és varázsol elő, mintha csak ez lenne a hivatása. Aztán kiderül róla, hogy szobafestő. Milyen Jólenne, ha nagyobb dolgokat is el tudna tüntetni és egész másféle dolgokat varázsolhatna elő ... A mpsor második része a Csárdásklrálynő egyveleggel kezdődik, azután részleteket látunk és hallunk a Szabad szél, a Gül Baba és a Csárdáskirálynő című operettekből. Prelovszky Éva Sylvia belépőjét énekli, Kabáth Gabi remekel, és lelkes taps fogadja a pincérek leghalhatatlanabbikát, Miskát, azaz Zórád Aladárt. Meg kell még említenem Barbolyás Vilmost, Búrl Józsefet, Füri Ferencet, Halász Gyulát, Józsa Józsefet, Truhll Gabriellát, Zsabka Jánost, az ennivaló cicákat, akiknek a táncát reggelig is elnéztük volna, de csak egyetlenegy Ismétlésre voltak hajlandók. Guthl Magda, a GaramvBIgyi Színház énekese a GUI Baba operettből ad éld egy számot. Szándékosan hagytam Írásom végére két nevet: Bura Istvánét és Gúthl Magdáét. A legnagyobb élményt nekik köszönhette a lévai közönség. Nagyon helyesnek tartanánk, ha Bura István a koreográfiának szentelhetné m-lnden Idejét, s nem kellene az estéit feláldoznia, hogy újabb és még szebb tánckompozictókkal örvendeztethesse meg a lévaiakat és egész Dél-Szlovákiát. Ez az ember mintba csak a táncra született volna — hát akkor éljen is csak a táncnak! Guthl Magda hangja olyan szép, hogy csak a legellsmerőbb jelzőkkel illethetjük. Kér, hogy nem a Komáromi Területi Színház színpadán szerepei, hogy nem Ismerheti még egy egész ország. Kér, hogy a nyitrai zeneiskolában keresi meg a kenyerét, -amikor sok kai nagyobb dolgokra lenne képei,. A nézőtér állva tapsol, felgyulladnak a lámpák és a közönség lassan megindul kifelé a januári éjszakába... Tudom, hogy sokáig, nagyon sokáig emlegetik maid ezt a felejthetetlen estet... jv l e Felvételek: Habargyik JOzsaf (Léva) és archív Párostánc. Monti-csárdás. Kabát Gabriella 6a Zórád Aladár a Caárdásklrálynftt idéiik Kender János elnök él Sándor Károly knltfirfelelfis megnyitja aa Ünnepi estet
