A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-38 / 30. szám

elképzeli, milyen csúfondáros arccal fogadná, ha visszafordulna. Amikor másodszor is felnéz, már a tá közepén van, egyformán mesz­­sze mindkét parttál. Hirtelen nem kap levegőt, ijedten hanyatt fekszik a vízen, pihen. - Sokan befullad­tak már ebbe a tóba - jut eszébe váratlanul, s érzi, hogyan növekszik egy gombóc a torkában. Csak a karját mozgatja, lassan, hogy mi­nél kevesebb energiát veszítsen. Az eget nézi, meg lábujját a víz szí­nén. öt vagy hat ilyen pihenő után mégiscsak kievickél a partra. A győ­zelem sem vigasz számára, sápad­tan fekszik a gyepen. Az igazi rémü­letet csak most érzi. Egész könnyen ott veszhetett volna. Na és? Egy levél sem rezdült volna meg etlöl a fákon. Legfeljebb a barátja fut­kosott volna a parton kétségbeesett ordítozással. Ez is valami, gondolja, s elmosolyodik, mit várjon még az ember ettől a világtól. Ez az élmény adta az ötletet, hogy utána nézzek, vigyáznak-e (s miképpen), az emberek életére a szenei lónál. Kell hogy legyen va­lamiféle mentőszolgálat, mondotta barátom. Hamarosan meg is találtuk a csónakkölcsönző mellett. Vezetője Széher Mátyás főúszó­mester. Jóvágású, udvarias fiatal­ember. Ha jól tudom, „civilben" íest.nevelőtanár.- Hányán ügyelnek a fürdők biz­tonságára? - kérdem.- Hétköznap négy, szombat-vasár­nap hat úszómester teljesít szolgá­latot a tónál.- Hogyan szervezik meg az ügye­letet és milyen lehetőségeik, esz­közeik vannak?- Van három csónakunk, ezek közül egy motoros. Ez pillanatnyilag használhatatlan, mert nem tudunk startolószíjat szerezni. Egyébként két motorunk van, de az egyik (Moszk­va) nagyon rossz, legalább két éve nem használhatjuk. Minden úszó­mester rendelkezik egy búvárszem­üveggel és egy pár uszonnyal (bé­kalábbal). Van ezenkivül még egy oxigénkészülékünk, melyből a HESZ már jó régen kölcsönkérte az cuto­­matikát és elfelejtette visszaadni. Ami a második kérdést illeti: Reg. gél nyolctól este hatig teljesítünk szolgálatot. Két úszómester állan­dóan a vízen van, egyik ezen, a má­sik a túlsó oldalon, ketten itt tartóz­kodnak a csónakház mellett. Állan­dó orvosi szolgálat is van a ren­delőben (egy orvos és egy ápoló­nő).- Hány fuldoklót sikerült kimen­teniük?- Én már a kilencedik fürdő­idényben vagyok itt. Ez idő alatt kb. 13-14 esetben érkeztünk időben, és a vízbefultak száma is ennyi volt a kilenc év alatt.- Mi az idei „eredmény"?- Két halott. Egy öngyilkos. És egy morvaországi kislány fulladt be májusban, este félnyolc után.- Tehát százszázalékos biztonság­ról semmiképpen sem beszélhetünk.- Egyáltalán nem. Ez ugyanis nem úszómedence, ahol az úszómester kiáll a patra és szemmel tarthat mindenkit. Hiszen hetven hektárnyi vízfelületről van szó, s vasárnapon­ként van itt nyolcezer ember, hogyan lehetne mindenkire felügyelni. Ezenkivül el kellene már azt is dönteni, hogy fürdőhely lesz-e ez a tó, vagy kavicsbánya. Miért mon­dom ezt? A kotrógép nagyon mély­re ás le, a viz így sok helyen 12 méter mély. Ilyen mélyre lejutni az emlitett búváreszközökkel lehetetlen. A nyomás akkora, hogy elered az ember orravére, a füle megfájdul, tehát ilyen helyeken alig van esély a mentésre. Kellene még egy jó motorcsónak és egy jobb oxigénkészülék.- A túlsó parton van egy kilátó­­torony, az milyen célt szolgál?- A ml számunkra készült, sajnos Egyáltalán nem használható. Hiszen, mint mondottam, ezt a hatalmas vízterületet szemmel tartani lehe­tetlen. így csak arra jó, hogy onnan irányítják a vitorlás versenyeket • • » Végezetül, a mentőszolgálat em­berei: Széher, Végh, Skovránek, Fül­­la, Miehálek, Prochocky és Grünner igyekeznek becsületesen, felelőség­teljesen ellátni, azt a feladatkört, amelyre szerződtették őket. Amiért többet nem tehetnek, mint amit tesz­nek, nem őket terheli a felelősség. Tény, hogy a fürdőzés biztonsá­gát, az emberi élet védelmét nem oldották meg. „Itt tulajdonképpen nem lehet menteni I“ - mondotta az egyik úszómester. Az is igaz, hogy mindenki vigyáz­hatna a saját életére, hiszen csak egy élele van. Csakhogy gyerekek sí tőrödnek ám ezerszámra, s a felnőt­tek között sem mindenki „úszómes­ter". Ezen talán elgondolkozhatnék­­nak a szenei strand illetékes vezetői, Mindenesetre e sorok írója a tá következő átúszását ismeretlen idő­pontra halasztja. Zs. NAGY LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom