A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-22 / 51-52. szám

Igen nagy szerepet játszik az étrend összeállításánál. Persze, minden szakács legfőbb vágya, hogy az asztalról semmi se hiányozzék, hogy a vendégek jól érezzék magukat, ezért min­dent nagy-nagy körültekintéssel és izgalommal készít el. A leg­nehezebb szakácspróbák egyike az évről évre megismétlődő karácsonyesti menü összeállítása. Ez azonban nagyobb fára­dozás nélkül csak abban az esetben készíthető el, ha lemon­dunk, túltesszük magunkat az előítéleteken és nem igyek­szünk mindent otthonunkban elkészíteni, mint nagyanyáink Idején. Sokan azt mondják, a hagyomány sérthetetlen! Igen óm, de talán éppen a hagyományokhoz való ragaszkodás a legfőbb oka annak, hogy a szakácsok és szakácsnők ünnepek­re való felkészülési módja nincs összhangban a modern kor­szak, a rohanó élet sajátosságaival. A régi szokásokhoz való határtalan ragaszkodás annál is inkább indokolatlan, mert a karácsonyi ünnepekkel járó fáradozásnak több mint a felét bárki elkerülheti, ha a PRAMEN — ZDROJ speciális boltjaiban időben megrendeli a hideg tálakat és a süteményeket. A meg rendelhető ételíajtákat étlapunkon csillaggal jelöltük. Karficsonyesti étlap Metropol aperitív halászlé * sonkás tekercs tejfölös ponty gombamártással, illetve ponty-krokett vajjal kevert rükfort * töltött banán * karácsonyi sütemény kávé éjfélkor felszolgálható citromos, illetve rumos tea * karácsonyi sütemény * sós, sajtos sütemény puncs bor likőr Az élelmiszerboltok dolgozói minden olvasónak jó étvágyat és kellemes szórakozást kívánnak! ZDRQ3 1 modern gazdasszony ÁH(;D-je EEÄHEHZZnSQü pnriMvi HXttaKVflBflHPP Dl/^ZuEnA^.P-H AH53 A hangszerek királya Alig tizennyolc esztendős, mi­kor első állomáshelyére, Weimar­­ba érkezik, hogy udvart zenész le­gyen. De altg párhónapos szolgálat után távozik a herceg szolgálatá­ból. Mikor az önérzetében megsér­tett herceg számonkérl felmondá­sának okát, az Ifjú Bach mester földre szegezett tekintettel csend­ben ezt feleli kenyéradófának: Templomi orgonista akarok len­ni... Az Urat a legfelsőbb Urat akarom szolgálni muzsikámmal... Történt ugyanis, hogy a serdülő Johann Sebastian Bach fantáziáját, aki a vonóshangszerek és a csem­­balló kezelésében már járatos volt, a mlndenttudó orgona, a hangsze­rek királya ejtette örök fogságba. Többszáz kilométeres gyalogtúrá­kat volt képes megtenni, és nem egyszer elzarándokolt Hamburgba, hogy ott meghallgassa korának híres orgonistáit, a pátriárka korú Retnkent vagy a svéd Buxtehudét. Ezekután természetes, hogy az első kedvező alkalommal egy orgona kedvéért elhagyja a hercegi udvart s elindul vándorútfán, melynek el­ső állomása Arnstadt, az utolsó pedig a Itpcset Tamás templom. A két templom orgonája között pereg le egy élet, a muzstkusok muzsikusának fáradságos, szorgal­mas éle*e, melyet az orgonán meg­­szólaUatott szentséges muzsika csodás misztériuma hatott át- Mert Bach rengeteget alkotott, és alko­tásainak hosszú során az Imádott orgona vörös fonalként vonul vé­gig, mert hiszen ö alkotta az or­gonairodalomban minden Idők leg­kiválóbb müveit. De ml ts az az orgona, az a hangszer, mely társat között a ki­rályt rangot vívta kt magának? Neve görög eredetű, az „organon“ szóból ered és „a“ hangszert jelen­ti, éppúgy mint a „biblia“ szó „a" könyvre, a „könyvek könyvére“ utal. De a hangszer, melynek ere­dete az ókor homályába vész, nem­csak elnevezésében jelenti a leg­magasabb fokot a zenei instrumen­tumok világában, hanem tényleges ftztkat méreteiben ts. Az orgona ugyanis a legnagyobb fúvós hang­szer, melyen a sípok tömegét a Játszóasztalról billentyűk útján mű­ködésbe hozott rendkívül bonyolult fúvórendszer szólaltatja meg. Fej­lődése az aquincumi ásatásoknál napvilágra került orgonától a mat orgonáig bizony hosszú utat tett meg. A legrégibb orgonák 8—15 bronzsíppal rendelkeztek, de Má­tyás király budai várában már 4000 ezüstözött síppal rendelkező orgo­náról tudunk. A szegedi Fogadalmi templom orgonája pedig, mely Kö­­zép-Európában sorrendben a köl­ni és a mtlánól dóm orgonája után következik, majd tizenegyezer síp­pal rendelkezik. Bach, a Tamás templom karna­gya, persze sokkal szerényebb épí­tésű orgonán Játszotta vasárnapon­ként újabb és újabb fantáziáit, elő­játékait, toccátátt, fugáit és vég­telen variációit, melyek akkor ki­zárólag az istentisztelet szolgála­tában állottak. Az orgona ma is elsődlegesen egyházi jelleggel bír, bár az elmúlt négy-öt évtized ezen a téren ts hozott némi változást, ugyanis az orgonairodalom reme­kei fokozatosan a hangversenyter­mekben is otthonossá váltak. Ami még a huszas években ritkaság számba ment, hogy egy modern hangversenyterem orgonával ts rendelkezzen, az ma már természe­tes, sót az ellenkezője elképzelhe­tetlen. Így kapott a Szlovák Filhar­mónia otthona, a pozsonyi Vtgadó nagyterme Is pár évvel ezelőtt egy széphangú orgonát, s így Itt az önálló orgonaestek már megszo­kottak. De ezer színben és árnya­latban pompázó hangját nemcsak szólóban szokta hallatni, hanem zenekarba tömörült kistestvéreivel összefonódva ts. Így fogja megszó­laltatni például Bach ritkán hall­ható orgonaversenyeit Dr. Kiinda a Januárt bérletsorozatban. De zengjen az orgona misztikus fényű gótikus templomban a gyü­lekezet karácsonyi énekét kísérve, vagy szárnyalton a legkorszerűbb hangversenyteremben Messiaen modern hangzású zenéjét közvetít­ve, lenyűgöző és lelket emelő ha­tása oly végtelen, melyről a szó már nem tud vallani, csak maga a MUZSIKA. VARGA JÖjlSEF 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom