A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-22 / 51-52. szám

A íi? ■ ■ II inteni elmélkedés Az ünnepvárás izgalomtól fűtött napjai, az ábrándos tervezgetósek, a komoly ké­szülődések, a kirakatok lázas szemlélése után egyszer csak ránk köszönt a legszebb ünnep: a karácsony — az öröm, a szeretet, a megértés és a megbocsátás ünnepe. A csillagszórós, gyertyafényes, csillogó ka­rácsonyfa alatt mindenki boldog. A meg­hitt családi körben magyarázkodás nélkül kibékülnek a régi haragosok is, hogy bol­dogságban úszva élvezzék az év legszebb napjának sok-sok örömét. E zen a napon a szeretet lenyűgöző áramkörében szinte önfeledten érez­zük a szinpompás karácsonyfa titok­zatos erejét. Ilyenkor varázsa van a csen­gő gyermekkacagásnak, a simogató, áldott anyai kéznek, a mindent Ígérő hitvesi mo­solynak, a beszédes ajándéknak, a fehér kalácsnak, a fénynek, a melegnek és min­dennek, ami körülveszi az egész éven át hajszolt, fáradt embert. Csak lélek kell, amely meg tudja látni és magába tudja fogadni mindezt. Ilyenkor fény gyűl ki a szemekben, derűs mosoly ragyog az ar­cokon: mindenki igyekszik örömet szerez­ni a másiknak, és örül annak, ha valaki körülötte szintén őrül. Az egész család szinte összeforr az ünnepi ajándékozás­ban. A fáradhatatlan nagymamák még ilyenkor is példát mutatnak: gyö­nyörködve és gyönyörködtetve ked­vesen topognak a dús szépségű karácsony­fa és a boldogságtól ámuló unokák körük ,ök éljk bele magukat legjobban a kicsi­nyek lelkivilágába, ök érzik magukat leg­közelebb a „kisunokához“. S az unokák ^végtelenül boldogok, önfeledt boldogsá­gukkal ,mosíiJyra derítik, megnevettetik az /egész családok Talán ők tudnak legjobban, igazán, szívből örülni a karácsonynak. Ilyenkor százszorosán viszonozzák azt a szeretetet, amelyben részesültek. Tágra nyílt szemmel, csodálkozó tekintettel néze­getik az ajándékul kapott képeskönyvet , és egyéb játékokat, nem tudnak betelni a ragyogó karácsonyfával, a szülők és a nagyszülők boldogságával. Ezt látva szinte .önkéntelenül .tör fal .belőlünk: bárcsak ,az egész élet szép karácsony volnál Bár­­,csak örökké tartana ez a meghitt hangu­lat, a szeretetnek, .a boldogságnak ez a va­­rázsos légkörei D e — fájdalom — nam így van. Az életkedv és a munkabírás .szempont­jából oly fontos ünnqp tutén időiről kezdődik a káin-lelkű tülekedés, a ször­nyű kenyőrharc, a .titkolt vagy nyílt el­lenségeskedés. A legtöbb ember ismét tü­relmetlen lesz embertársaival szemben, a bánat, a gond, a fásult közlöny, az elége­detlenség ismét .kiül az arcokra. S az In­dulatok háborgása .nyugtalanltólag hat a környezetünkre, az egész közéletre.. Ha nem akarjuk Is, őszre kell vennünk, hogy a lelkek mélyén valami rág, az ember a sóvárgott boldogságnak és bőkének nem ti*d a birtokába Jutni, pedig rengeteg ener­gia fölhasználásával akarja megszerezi)! őket. Szeretne nyugodtan, gondtalanul élni, de ez nem adatik meg neki. Arca ve­rejtékével kell kiérdemelnie minden csöppnyi őrömet. Vállalja Is az élet sok gyötrelmét, fáradalmát, feladatát, JaJát­­baját, hogy segítsen a problémákat meg­oldani, de nem tud szabadulni a naponta százszor is visszatérő kérdésektől: a hu­szadik század gyermekének miért kell ret­tegnie a harmadik világháború lehetősé­gétől, miért kell éhezni Afrika egyes ál­lamaiban, miért kell éhen halniuk tízezer­számra az ázsiaiaknak, s miért rémítik a háború borzalmai a vietnamiakat? Kele­­ten-nyugaton-északon-délen miért nyomja el az erősebb a gyengébbet? Miért akar­ják rákényszeríteni akaratukat a nagy nemzetek a kisebbekre? Évszázadokon át hallott és helyesnek tartott annyi prédiká­ció, családi és iskolai nevelés, népművelő oktatás hatása alatt miért nem érvénye­sül, miért nem nyilvánul meg cselekedete­inkben a magasabb morál? Templomokban főként karácsony táján hány száz millió ember énekli szent áhítattal az angyalok karának magasztos énekét: Békesség a földön a jóakaratú embereknek. Politikai gyűléseken és felvonulásokon hány száz millió szívből tör fel páratlan szenvedél­lyel a békeszerető emberek ajkán az őszinte békevágy — mindmáig hiába, mert annyi sóvárgás után sem tudott megvaló­sulni az annyira óhajtott örök béke... Pedig mindnyájan az emberiség nagy csa­ládjához tartozó édes testvérek vagyunk, s a céljaink Is közösek. Bábel tornyát ckar­­juk felépíteni s közben elfeledjük, hogy va­lamennyien összetartozunk, mert szemün­ket elvakltotta a dölyf, a gyűlölet, a ha­talmi vágy, a hajsza a pénz után, és a bá­beli zűrzavarban nem látjuk tisztán a célt: minden ember, az egész emberiség bol­­dogltását. A legszentebb fogalom: a sze­retet áldozatul esett a kardnak és az aranyborjúnak. A jóérzésű ember csak fáj­lalni tudja, hogy ez így van. De hittel hi­szi, hogy egyéni sorsa Jóra fordul, hogy előbb-utóbb minden ember lelkében elmé­lyül a karácsonyi szeretet, s hogy a vilá­gon minden munka, minden megmozdulás a szeretet jegyében történik majd az em­beriség javára. Hiszi, hogy századunk annyiszor meggyötört gyermeke a múlton okulva megtanul élni a Jelenben hittel, lelkesedéssel, megértéssel, lerázza a meg­bénító ernyedtséget, s megtanul kemé­nyen dolgozni lelkiismeretes kötelesség­teljesítéssel az igazságon és jóságon ala­puló szebb és bodogabb jövőért. Hisz*, hogy meg fogja tudni szűntetni a nyomasztó bizonytalanságot és győzelemre fogja tud­ni vinni a mindenkit boldogító kr.stály­­tlszta karácsonyi eszmét. S az lesz igazán a nagy ünnep, amikor a mindenki kará­csonyfája alatt a legnagyobb megértésben fogják zengeni az eget ostromló diadal­mas himnuszt az eddigi politikai ellenfe­lek: uralkodók, tábornokok, szegények és gazdagok, nagy és kicsiny nemzetek: BÉ­KESSÉG A FÖLDÖN A JÖAKARATŰ EM­BEREIDNEK ... OZORAI FERENC rfTDTls A prostéjovl |ágkorongosó tilunt léit gyártó nemisti vállalat terméket világeierte ismertek ét küskadvaltek. Kiváló minősége miatt ssiata a vi­lág valamannyl élcsapata a Gala ál­tal gyértett (alsieraléaben (átélik. As fliam legnagyobb magrandalél kBsé Svédország, Kanada ás Finnorsság tartósnak. Kipünkün Vlasta Cakovi- Éovát lál|nk agy tárd- áa síposon! vádival. Ima, bo agy asssoay asm tad|a, bogy mit vagyon magárai — maadbalná valaki. Zlsl laammalra a párisii Olympia másarában ilyen tfillkrtáoló­­ban lépatt fal. A naplóinkban divatosé silvátllltslá­­ssk mellett a tudomány nagy artffa­­ssftéaakst teas mesterséges, sslatatl kas anyagokból kéaaftatt axivpampa elóállftisóra la. As Egyesült Államok legssenvedélyesebb ssakembare asaa a téren fim Wright.

Next

/
Oldalképek
Tartalom