A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-15 / 50. szám
radt fiatalosan, diák osan igazság pártinak. Aki diákkorában nem hitt Radek, Buharin, Tuhacsevszkij bűnösségében, s aki az ötvenes évek elején nem csatlakozott a Slánsky-csoport hivatalos elítéléséhez, (— Boszonkánypőrökben nem hiszek — mondta.) Az ötvenes években tanúsított magatartásával sokakat maga ellen hangolt; ellenségei azóta belátták, hogy neki volt igaza. Éveken, évtizedeken át jóformán egyebet se csinált, mint adatokat gyűjtött és rendszerezett. Regisztrált. S most, évtizedek múltán előszedegetí az elraktározott anyagot. Fölidézi a volt tényeket. Emlékezni kényszerít pontosan, éles körvonalakban. Hogy miért éppen ő? Egyéni adottságain s talána belénevelt igazságszereteten túl valószínűleg két működési, helye is szerepet játszik ebben. A Kis-Duna partján, a Mátyusfőld és a Csallóköz határán elterülő Nádszeg amolyan gyepű jellegű település, afféle „senki földje“. Galántától és Dunaszerdahelytől, a kis járási székhelytől egyaránt távol, lakossága nemzedékeken keresztül megszokta, hogy a maga esze szerint irányítsa sorsát. Gyerekkoromban, amikor a galánta—nádszegi autóbuszjárat egyik közbeeső állomásán, Felsőszeliben laktunk, emlékszem, Nádszeg jelentette számomra a világ végét. A falut el-elöntő Kis-Duna csak fokozta a nádszegiek dacos szembehlyezkedését a külvilággal. Búcsúkor, lakodalomban hamar kinyíltak a nádszegi bicskák. Ez a szilaj természetű nép persze a háború utáni magyarüldözést sem tűrte rebellió nélkül. A vége, az lett, hogy katonaság szállta meg a falut, lakóit pedig a templomba Internálták. Míg Nádszeg tősgyökeres magyar település volt, JOlsva régi idők óta kétnyelvű város. Azaz valamikor három nyelvű volt, de a német elem az évszázadok során csaknem teljesen fölszívódott. A „reszlovakizáció“ után az akkor 3000 lelket számláló városban mindössze tizenheten vallották magukat magyarnak. Ez a szám mostanig körülbelül kétszázra növekedett, noha még mindig vagy 600—700 jó magyar érzelmű ember él Jolsván. A hatvanas években mintegy 2000 betelepülttel szaporodott a város lakossága, de ezek között is vannak magyarok. (A betelepülést a magnezitüzem bővítése idézte elő.) Sajnos, ebben a csinos, kulturált külsejű, gyönyörű fekvésű fészekben a járási szervek már kétszer fölszámolták a Csemadokot. Az orvosi rendelő épülete, háttérben a Koburg-kastéllyal T ~ 3 J a A januárban megindult demokratizálódás lehetővé tette, hogy ianics Kálmán dr. érvelése behatoljon az olvasóközönség tudatába s ott tetszést arasson. A készülő janics-könyvet is nagy érdeklődéssel várjuk. Bár az elmúlt év csaknem minden témakörben hozott nyílt hangú, őszinte, a dolgokat a maguk helyére állító tanulmányt, a nemzetiségi kérdés terén még mindig bőven akad kiegészítésre szoruló téligazság, korrigálni való ferdítés. (Dr. Martin Vietor nemrég megjelent vaskos könyvéről például Janics Kálmán igen elmarasztalóan vélekedik.) Ilyeneket olvasva az ember önkéntelenül fölsóhajt: — Bárcsak minél több Janics Kálmánunk volnál MIKÚTS I. ROBERT Jolsva főtere Prandl Sándor fölvételei Kémény nélküli proletár Gömör
