A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-08 / 49. szám

Az a jö, hogy mindig legyen célt Ha kissé figyelmesebben átvizs­gálják ezeket a felvételeket, az első pillantásra az az érzésük tá­mad, már látták valahol ezt az éne­kest, csupán a nevét nem ismerik, és aránylag keveset tudnak róla. Ezért nem lesz kárukra, ha elol­vassák ezt a rövid Jellemzést. Bevezetőül legsikeresebb számai közül néhányat: Artista, Quovadls, Mária-Klára, Michel, Mária stb. A Romániában (Brassóban) megren­dezett Nemzetközi Táncdalfesztl válón elnyerte az „Ezüstszarvast“. Nagy sikerről szerepelt a Szopoii­­ban megrendezett hasonló jellegű fesztiválon is. A már hagyományos­sá vált „Bratislava! líra“ legutóbbi versenyén „A mezítelen király“ cí­mű dalt énekelte. Josef Laufernek kiváló a moz­gástechnikája, énkelés közben szí­nészi képességeit is érvényesíti. Persze, nem egészen indokolatla­nul, hisz a prágai Színművészeti Akadémián tanult. A színpadi moz­gás elsajátítására más módja is volt, mert mielőtt a színészi pá­lyát választotta és hivatásos éne­kes lett, különböző pantomim-cso­portokban szerepelt. Tanulmányai befejezése után „szabadon futott“, sem volt állan­dó szerződése. Énekelt, Játszott, tánoolt, filmszerepeket vállalt, esztrádmfisorokban lépett fel, oly­kor-olykor külföldre is eljutott, és egyre inkább a közönség tudatába férkőzött. A nézők nemcsak arcát, hanem nevét is megjegyezték. Nép­szerűségét elsősorban sokoldalú tehetségének köszönheti. Többször szerepelt Éva Pllárová társaságá­ban Is. Sokoldalúságának köszön­heti, hogy a legkeresettebb musi­cal-színészek egyike lett. „Az öre­gek a komlészedésen" c. első cseh­szlovák musicalben Chorus szere­pében láthattuk. Igényes szerepet bíztak rá a karUnl Zenei Színház­nál, ahol a „Gentlemanek“ c. ze­nés Játékban az ügyesnek tűnő, de valójában műveletlen és cinikus Jüant játszotta. Nem is hinné az ember, hogy Jo­sef Läufer már a harminchoz kö­zeledik. Ismerjük meg jobban ezt a szimpatikus fiatal embert, az aláb­bi beszélgetés alapján. — Melyik a legkedvesebb dala? — Valamennyi műsoron lévő da­lomat kedvelem, mert azzal a meg­győződéssel választottam őket, hogy jó számok. — Kit csodál a leglobban a kül­földi énekesek közül? — Ray Chariest, aki igazi fájdal­mat és érzést fejez ki éneklésével > — Mik a gondjai mostanában a leginkább? — Zenei téren a zone, magán­életben az anyagiak és természete­sen az, hogy rendesen érvényesül­jek. De mit érdekel ez má?oka>l — Azt beszélik űnrői, hogy sze­mélyesen találkozott a Beatles­­együttes tagjaival. — Igen. Találkoztam velük né­hányszor londoni klubjukban, de sok szót nem váltottunk egymás­sal. Az angolok ugyanis nem igcm kedvelik a bőbeszédűeket. A Beat­­les-fiúk szimpantlkusak, szellemes­sek és intelligensek. Élik a mát, keveset törődnek a múlttal és hisznek a jövőben. Első tankolá­sunkkor úgy éreztem magam, mint­ha először látnám a tengert, illet­ve egy csodálatosan szép nőt, Két perc lelkesedés lélegzetvétel nél­kül, s aztán az ember ezt is meg­szokja. — Mit gondol, éneklési modorá­val gazdagította azt a stílust, me­lyet maga is képvisel? — Ügy vélem, bizonyos idő múl­tán mindekinek tudtára adják, hogy hozott valami újat. Nekem eddig ezt még senki sem mond'a. Az az érzésem, hogy az egész már egyszer itt megvolt. Hisz legalább a tízezredik nyilvántartott nemze­dék vagyunk a töldtekén. — Ideges szokott lenni éneklés közben? — Igen. Sokszor igen nehéz ki­ismerni a közönséget. Az első sza­vak kiejtése után mindig megnyug­szom. Szerintem lámnalázra a teg­­befutottabb énekesnek is szüksége van, mert ezzel azt bizonyltja ön maga előtt, hogy van tát. — Hogy jellemezné saját műso­rát? — Műsorom igen kevert, kaoti­kus, mint minden kezdő én^ke^é Az összes stílust éneklem, sok szá­mot angol szöveggel adok elő. — Ml a kedvtelése? — Érdekel a hosszúhajúak lelki­világa, lélektana. Irodalmi munkás­sággal is próbálkozom, természete­sen e témával kívánok foglalkoz­ni. Azt hiszem, nem kellene va’a­­mennylünket egy kalap alatt emlí­tenünk, hisz köztük is akad több nagyszerű fiú, barát —, Mit szeretne elmondani befe­jezésként? — A legfőbb az, hogy legyen cél. En igyekszem bebizonyítani, hogy próbálkozásommal valamilyen célt akarok elérni. A modern énekes-típus Mezítelen király vagyok,.. énekelte Josef Läufer a legutóbbi „Brattslaeal lírán".

Next

/
Oldalképek
Tartalom