A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-08 / 49. szám
Az a jö, hogy mindig legyen célt Ha kissé figyelmesebben átvizsgálják ezeket a felvételeket, az első pillantásra az az érzésük támad, már látták valahol ezt az énekest, csupán a nevét nem ismerik, és aránylag keveset tudnak róla. Ezért nem lesz kárukra, ha elolvassák ezt a rövid Jellemzést. Bevezetőül legsikeresebb számai közül néhányat: Artista, Quovadls, Mária-Klára, Michel, Mária stb. A Romániában (Brassóban) megrendezett Nemzetközi Táncdalfesztl válón elnyerte az „Ezüstszarvast“. Nagy sikerről szerepelt a Szopoiiban megrendezett hasonló jellegű fesztiválon is. A már hagyományossá vált „Bratislava! líra“ legutóbbi versenyén „A mezítelen király“ című dalt énekelte. Josef Laufernek kiváló a mozgástechnikája, énkelés közben színészi képességeit is érvényesíti. Persze, nem egészen indokolatlanul, hisz a prágai Színművészeti Akadémián tanult. A színpadi mozgás elsajátítására más módja is volt, mert mielőtt a színészi pályát választotta és hivatásos énekes lett, különböző pantomim-csoportokban szerepelt. Tanulmányai befejezése után „szabadon futott“, sem volt állandó szerződése. Énekelt, Játszott, tánoolt, filmszerepeket vállalt, esztrádmfisorokban lépett fel, olykor-olykor külföldre is eljutott, és egyre inkább a közönség tudatába férkőzött. A nézők nemcsak arcát, hanem nevét is megjegyezték. Népszerűségét elsősorban sokoldalú tehetségének köszönheti. Többször szerepelt Éva Pllárová társaságában Is. Sokoldalúságának köszönheti, hogy a legkeresettebb musical-színészek egyike lett. „Az öregek a komlészedésen" c. első csehszlovák musicalben Chorus szerepében láthattuk. Igényes szerepet bíztak rá a karUnl Zenei Színháznál, ahol a „Gentlemanek“ c. zenés Játékban az ügyesnek tűnő, de valójában műveletlen és cinikus Jüant játszotta. Nem is hinné az ember, hogy Josef Läufer már a harminchoz közeledik. Ismerjük meg jobban ezt a szimpatikus fiatal embert, az alábbi beszélgetés alapján. — Melyik a legkedvesebb dala? — Valamennyi műsoron lévő dalomat kedvelem, mert azzal a meggyőződéssel választottam őket, hogy jó számok. — Kit csodál a leglobban a külföldi énekesek közül? — Ray Chariest, aki igazi fájdalmat és érzést fejez ki éneklésével > — Mik a gondjai mostanában a leginkább? — Zenei téren a zone, magánéletben az anyagiak és természetesen az, hogy rendesen érvényesüljek. De mit érdekel ez má?oka>l — Azt beszélik űnrői, hogy személyesen találkozott a Beatlesegyüttes tagjaival. — Igen. Találkoztam velük néhányszor londoni klubjukban, de sok szót nem váltottunk egymással. Az angolok ugyanis nem igcm kedvelik a bőbeszédűeket. A Beatles-fiúk szimpantlkusak, szellemessek és intelligensek. Élik a mát, keveset törődnek a múlttal és hisznek a jövőben. Első tankolásunkkor úgy éreztem magam, mintha először látnám a tengert, illetve egy csodálatosan szép nőt, Két perc lelkesedés lélegzetvétel nélkül, s aztán az ember ezt is megszokja. — Mit gondol, éneklési modorával gazdagította azt a stílust, melyet maga is képvisel? — Ügy vélem, bizonyos idő múltán mindekinek tudtára adják, hogy hozott valami újat. Nekem eddig ezt még senki sem mond'a. Az az érzésem, hogy az egész már egyszer itt megvolt. Hisz legalább a tízezredik nyilvántartott nemzedék vagyunk a töldtekén. — Ideges szokott lenni éneklés közben? — Igen. Sokszor igen nehéz kiismerni a közönséget. Az első szavak kiejtése után mindig megnyugszom. Szerintem lámnalázra a tegbefutottabb énekesnek is szüksége van, mert ezzel azt bizonyltja ön maga előtt, hogy van tát. — Hogy jellemezné saját műsorát? — Műsorom igen kevert, kaotikus, mint minden kezdő én^ke^é Az összes stílust éneklem, sok számot angol szöveggel adok elő. — Ml a kedvtelése? — Érdekel a hosszúhajúak lelkivilága, lélektana. Irodalmi munkássággal is próbálkozom, természetesen e témával kívánok foglalkozni. Azt hiszem, nem kellene va’amennylünket egy kalap alatt említenünk, hisz köztük is akad több nagyszerű fiú, barát —, Mit szeretne elmondani befejezésként? — A legfőbb az, hogy legyen cél. En igyekszem bebizonyítani, hogy próbálkozásommal valamilyen célt akarok elérni. A modern énekes-típus Mezítelen király vagyok,.. énekelte Josef Läufer a legutóbbi „Brattslaeal lírán".
