A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-08 / 49. szám
Jinénika DECEMBER 9— M iVTtl aielOtt »»(Helen lohn Milton, angol kotta. „ IBS évvel »»előtt »»Bletett 11 — Haotor Borllot, francia aanaaaoraO. 125 évvel «»előtt »»Illetett Stöbert Koob, német orvee, a modern baktarioldgia megalapítója. 55 évvel aaalOtt aitUatatt Bmanaal Keiekavifi, »eov|et Írd. 50 érről «»»lőtt uBlatatt Stefan Ztrjr, Klemen flottwald-df)»i »»lőrék kBItő. 25 érrel eialOtt Írték álé Moatkrában a ceehexlorék —eioriat barétségl <xer»ő déet. ., 10 érrel eaalOtt »»flletett 15— Maxwell Andataon. amerikai drémalrd. Á Cschszlnvíililal Miigyar llnlKOxók Kulliir.iMs Síiivrlscuóriük mlnduii vasárnap FAfcxerküsztA MA|IIR ÁGOSTON h'nzt’rkiísrtA hr ly «II esek: MACS lO/SKí. (I/SVAI.D ARI’AI) Szurkosatok NAGY I.ÁS/.l.íl NAGY I.AMIS OROODV KAMIIN S*MKrt TI»MIK TARJAM ANDOK Grafikai rlri'iMlüZt'N CSAllKW I.AS/.I.O FónyképAsi l*R ANDI SÁNDOR SicrkcsilfiiAx HrnlMavn, skMin *1 l'ittfnflok C HUH Tol« fon 533 04 Törleszti a rónia IOrl>«p.szolRi*lirla. •'löfliotAsckpl rlfngad mintlon (MiHtahivatal (ih li'vólkéilM’sítO K iilftildi t> kzoIo rlAflretAsekol H IntAz: l’NS llslrodnii expedíció llacc, llralisia va, GottwaMnvn fiám. 4H VII. Nynm|n a PRAVDA nyomdnválla lat. BraOslava. Slúrnva 4. kl(d|x«l('KÍ <|l| nrgyeit évr»’ 19,50 Kő*. fAI évir 39, K«'st KgAsi Av re 78, - K» s Kéziratokat ne ni firiMnk meg ás nem küldünk vissza A csehszlovákiai magyar kultúra és tudomány képviselőinek országos értekezletéről kiadott zárónyilatkozat Azok a törekvések, melyek 1968. januárjától a CSKP kezdeményezéséből szocialista társadalmunk demokratikus megújhodására és államunk föderatív átalakításéra Irányulva kibontakoztak, a csehszlovákiai magyar nemzetiség körében Is élénk és termékeny hatást váltottak ki. A csehszlovákiai magyarság a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatainak föderatív rendezésében a köztársaság állami egységének fő biztosítékát látja; a köt többségi nemzettel együ ítélő nemzetiségek jogainak rendezését, a szocialista demokrácia elvelved összhangban — saját nemzeti érdekelnek, gazdasági, politikai ős kulturális lehetőségeinek korszerű kiteljesítésén kívül — szintén olyan követelményként fogja fel, amely a közös haza belső biztonságának megerősítését hivatott szolgálni. A magyar nemzetiség államalkotó jellegéről és szerepéről fejlődésének folyamán többször, többek között ebben az évben Is fényes tanúbizonyságot adott, annak ellenére, hogy a nemzeti kollektlvumből adődó jogigényeit a demokratizálódási folyamattal megdöbbentő ellentétben álló nemzetiség-ellenes kampányban kétiségbevonták, elvitatták. Nemzetiségi társadalmunkban a köztársaság nemzetei és nemzetiségei közötti baráti együttélés és a közös kötelességektől fakadó egyenjogúság eszméje még fejlődésünk első szakaszában kialakult. Ennek az eszmének egyik legjelentősebb kialakítói és megfogalmazói azok az értelmiségi csoportok voltak, melyek a két világháború közötti munkásmozgalomban és az akkori haladó Ifjúsági mozgalmakban, főleg a Sarlóban máig hatóan példamutató tevékenységet fejtettek ki. Az egész magyar nyelvterületre jelentős demokratikus hatást gyakorló Sarlösnemzedék a nemzeti sajátosságokhoz való természetes ragaszkodás mellett a magasrendű és áldozatos nemzetköziség hordozója és a köztársaság népei baráti együttmunkálkodásának hirdetője, eszményltóje volt. A nemzetiségi kérdés elemzésénél azonban a sarlósok nemcsak az Itteni magyarság adott helyzetéből és a csehszlovákiai nemzetek öe nemzetiségek békás együttélésének, termékeny szellemi kapcsolatának követelményébői indultak ki, de Közép-Európaíkls népeinek hasonló Irányú fejlődését ás a magyarsággal közös gazdasági érdekelt is figyelembe vették. „Kelet* Európa kis nemzetei nem fejlődhetnek egymás ellen1* — Írta Balogh Edgár 1929-ben. S ml, 1988- ban, negyven év múlva sem mondhatunk mást. Kőzöp-Európában ma természetszerűen minden helyi kérdés egyetemes problémaként jelentkezik, 8 a szlovákiai magyarság (s ezen belül a szlovákiai magyar értelmiség] akkor szabadul meg az elmúlt húsz évben szemléletét jellemző provincializmustól, ha megpróbál felnőni ehhez az egyetemes problémához. A második világháború és következményei okozta íélbeszakadés után 1948-ban a csehszlovákiai magyarság történetében Is minőségileg új szakasz nyílott meg. Az akkor megindult szocialista fejlődés reményteljes Ígéret volt az elmúlt évek csalódásai és megpróbáltatásai után. Magyarságunk a nehéz körülmények között, értelmiségétől megfosztva, politikai dezorlentáltsúgban élve, az önbizalom teljes hiányában és a kiszolgáltatottság nyomasztó érzésének hatása alatt a társadalmi, politikai élet peremére került. A kivezető út ebből a helyzetből számos buktatón és akadályon keresztül valósult meg. Törvénybe foglalt kisebbségi Jogaink minimálisak voltaik, szinte kizárólag kulturális közegben mozoghattunk és fejthettünk ki tevékenységet. A magyarság politikai és közéleti szerepe egyénekre korlátozódott, akik, kevés kivételtől eltekintve, lényegében és Igazában nem voltak tolmácsolól, élharcosai a csehszlovákiai magyarság jogos nemzetiségi igényelnek. E rövid visszapillantás részbén tükrözi annak a húsz éves, deformációktól terhes politikai gyakorlatnak a jelenségeit, amelyek a nemzetiségi létünkből fakadó korlátozások mellett megbénították egyenes úton való nemzetiségi Jclbontakozésunkat az élet szinte valamennyi területén. Ezért történhetett meg az, hogy az említett kibontakozás fordított Irányú társadalmi mozgás eredményeként érhette el a Jelenlegi szintet. Az 1949-ben létrejött Csemadok szigorúan kulturális, népnevelő, népművészet! tevékenységéből kiindulva Jutott el 1968-lg, amikor a nemzetiségi kérdés megoldása terén a csehszlovákiai magyarság egészének szószólójaként lépett és léphetett fel, lényegében társadalompolitikai követelésekkel. A szükségszerű társadalmi fejlődés azonban a torzítások ellenére is szinte alapjában véve változtatta meg az itt élő magyarság társadalmi struktúráját. Népi talajból klsarjadt irodalmár, újságíró, pedagógus értelmiségünk mellett fokozatosan egy új generáció felnövekeddsével — habár egyelőre szétszórtan — létrejött természettudományi, műszaki és további humán értelmiségünk. Elértük azt a szintet, amikor szükségessé válik nemzetiségi múltunk és jelenünk tudományos szintű vizsgálata, feltérképezése. A megnövekedett Igények, a kor, a tudományos-műszaki forradalom korszaka, a progresszív társadalmi fejlődés érdekében, elengedhetetlenül megkövetelik a konkrét tudományos Ismeret- ás információrendszer kialakítását. Szükségesnek látjuk olyan központi szintű magyar Intézmények és értelmiségi szakmai csoportok létrehozását, amelyek egyrészt hatékonyan bekapcsolódnának a csehszlovákiai magyarság szellemi áletébe, másrészt a csehszlováklat magyarság helyzetének és problémáinak tudományos, adatszerű feldolgozásán és minősítésén túl hozzájárulnának gazdasági, jogi, politikai és kulturális problémáink megoldásához. Szükségesnek látjuk, hogy a Csemadok KB titkársága mellett megalakuljon egy hivatásos tudományos szakcsoport, amely kidolgozná létesítendő nemzetiségi tudományos intézetünk koncepcionális kutatási programját ős megkezdené a tudományos (történelmi, néprajzi, szociológiai, Irodalmi- és nyelvtudományi) szaktaná-
