A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-01 / 48. szám
Z. Mlnáöová felvétele EMLÉKEZET Íme, itt a kertnek téli képe. Levetkőztek a fék. S ezt lemmi sem menti, mert az ágak merev tartásában nincs báj, csak groteszkség, nincs tetszetős idom. Sovány ágak gabalyodása, ahol több hajtás ér össze. Permeteg eső vize csurog végig a piszkos-barna törzseken. A lombhullásnak a legtovább a meggyfa állott ellent. Még zöldellt, amikor a körte levele bíbor-, majd vérszinűre változott s amikor a szilva már teljesen megkopaszodott. A meggy legutóbb sárgult meg. S ez egyszerre történt. Ugyanúgy egyszerre veszítette el a lombját is. Csak az észak felé nyúló oldalán egy sokkiillőjű ágtengely körül, ahol még a targally is sűrűn maradt, lám, a téli képben halványsárga levelek egy tincse még tartja magát. Nem sokáig. Rendszertelenül és búcsú nélkül válik ki a csomóból itt is, ott is egy levélke és halálraszántan, búsan ereszkedik alá a fal nyirkos tövébe. Szomorú látvány ez a halványsárga falevélcsomó? Szomorú lenne, ha csak egyre növekvő fogyását látnók. Ez a falevélcsomó azonban Itt a kertben a tél küszöbén több, mint amit mutat. Ez a szendén, hervadozón mosolygó színfolt igazában a nyár, amely elmúlt. Milyen szomorú, hogy a nyárból már csak ennyi maradt. De milyen jó, hogy a nyárból ennyi mégiscsak mind mostanáig megmaradt! Hiszen ez még a nyár. A nyár utolsó nyoma. A nyár melengette, táplálta, éltette a tavaszi rügyet. A nyár érlelte levéllé. A nyár képmásai ezek a levelek. S most ők a nyár. jobban mondva: a nyár ősszé változott emléke. MOHR GEDEON Nemrégiben szenzációként járta be a világsajtót a hír, hogy a bejrúti Intra Bank újra megnyitotta kapuit a betéttulajdonosok előtt, sőt néhány külföldi vállalatba is tőkebefektetéseket eszközölt. Mindenkinek meglepetést okozott ez, aki ismeri a bank históriáját, mert alig két esztendeje olyan események játszódtak le az INTRA BANK körül, amelyek példátlanul állnak a pénzintézetek történetében. Klasszikus komplott? 1966. október 10, péntek. A Bejrút főutcáján álló egyik pompás üzletházba két férfi lép be, zsebében a Kuwaiti Emírség diplomáciai útlevelével. Az épület bejárati ajtaja fölött bronztábla s rajta a felirat: „INTRA BANK S. A. L.“ — latin és arab betűkkel. A két kuwaíti odalép az egyik kifizető-ablakhoz és benyújt egy rendesen aláírt csekket. A pénztáros nem akar hinni a szemének... 30 millió libanoni font (12 millió US dollár) hagyja el a bankot ... Néhány órával később — egy újabb fedezett csekk benyújtása után — 10 millió libanoni font vándorol a bank páncélkamrájából ezúttal a szaúd-arábial wahabita királyság egyik képviselőjének aktatáskájába. A helyzet kezd komolyra fordulni. Az Intra Bank, mint minden jól gazdálkodó pénzintézet, különféle vállalkozásokba fektette be a betéttulajdonosok pénzét. A pénz azért van, hogy részt vegyen a gazdasági körforgásban, újabb pénzt fiaddzon. A betétállománynak csak jelentéktelen részét őrzi készpénzben a bank földalatti páncélkamráiban. Gyorsan kell cselekedni. Juszef Beldasz, a bank vezérigazgatója villámbeszélgetést folytat a Libanoni Központi Bank kormányzójának helyettesével. Az Intra épületéhez azon a bizonyos hétfői délelőttön két páncélozott autó áll oda, tele bankjeggyel az esetleges további igények kielégítésére. Ez a rendkívüli mozgalmasság a bank körül nem marad észrevétlen. A bankot a szó szoros értelmében véve megrohanják a kisbetét-tulajdonosok, megtakarított pénzük kifizetését követelve. A bank fölött sűrűsödnek a felhők. Pénteken, október léén a bank bejelenti, hogy nem fizetésképes. Zárva maradnak a kifizetéseket intéző bokszok ... Az Intrának valamennyi világrészben vannak fiókintézetei. Genfben és Saő Paolóban kétségbeesés lesz úrrá az Igazgatókon, a párizsi fiók igazgatója igyekszik megnyugtatni az ügyfeleket - eredménytelenül. London és Majna- Frankfurt magyarázatot és további utasításokat kér Bejrúttól. A libanoni fővárosban közben gyorsan öszszehívták a kormány ülését. Az Intra-eset állami üggyé lesz. Bejrútba sürgősen visszatér New Yorkból, az ENSZ üléséről Philippe Takla külügyminiszter, aki egyszersmind a Libanoni Központi Bank kormányzója is. A miniszterek nem képesek kielégítő magyarázatot adni, noha közismert, hogy az Intra évek óta erősen kétes vállalkozásokba fektetett be nagyobb összegeket, olyan személyeknek nyújtott hiteleket, akiknek nem volt mindig biztos a fizetőképességük. Erről a közönség is tudott, de az Intra ennek ellenére a Kelet amolyan Chase Manhattanjává vagy Barclay's Bankjává kezdett válni. Csápjai messze szerteágaztak a közelkeleti térség határain túlra. Hogyan történhetett, hogy nem egészen egy hét alatt sikerült két vállra fektetni? Miért vesztette el oly hirtelen a nagyvállalkozók és a kísbetét-tulajdonosok bizalmát? Miért vettek ki a szaúd-aráblaiak és a kuwal'lak egyetlen napon 40 millió libanoni fontot kitevő összeget? összsesküvés volt ez az Intra Bank ellen? A jeruzsálemi emigráns A bankkrízis há'teréoen egy ember körvonalai bontakoznak ki, Juszef Beidaszé, aki az Intra Bank megalapítója és addig az ideig vezérigazgatója volt. Az októberi válság térdre kényszeríti Az Intra igazgatótanácsa tévollé-20 Juszef Beldasz, az Ultra oanis mcy^-pttófa tében megfosztja magas beosztásától. Helyébe Naglb Szahát, az igazgatótanács elnökét, *•£ SFSTS TSS.£.? Mindenekelőtt „.ms.“ penttüg,. eeenl, hg.» kalandor Is. Nem libanoni. 1912. november 12- én született az akkori Palesztinában, Jeruzsálemben. Tizenhat éves korában lép a világhírű Barclay’s Bank Jeruzsálemi fiókjának alkalmazásába. 1949-ben, amikor az arabok a zsidókkal szemben elvesztik az ún. palesztínaí háborút, Libanonba emigrál. Kibérel egy kis irodahelyiséget Bejrút központjának egyik üzletházában. Kis Ingatlanforgalmi vállalatot alapít. S Itt kezdi Beldasz a szélhámosságait. Mivel maga vezeti az üzleti könyveket, sikerül „meggyőznie“ tizenegy társát, hogy az üzlet csőd előtt áll. Ezzel megszabadul tőlük, és maga söpri be a hasznot. Az első blöff sike-1962-ben Beldasz nagyobb pénzügyi vállalkozásba kezd. Megalapítja az Intra Bankot, ezt szentimentális okokból első ingatlanforgalmi vállalata, az Internacional Traders — rövidítve Intra — után nevezi el. Az alaptőkét 3 millió libanoni fontban (kb. 1,4 millió US dollárban) állapítja meg. Az Intra üzleti sikerei csakhamar túlterjednek Libanon határain. A bank Libanon leggazdagabb emberei közé tartozik Linda Sureock, vagy ahogy ott nevezik, „a Közel-Kelet gyöngye . Egy olyan család leszárbét
