A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-01 / 48. szám
Egy vetélkedő margójára 1968. november 9-én a fűri Ifjúsági Klub jól sikerült „Ki mit tud“ vetélkedőt rendezett. A vetélkedőn képviseltette magát Köbölkút, Muzsla, Kürt, Besenyő, Tardoskedd és Nána fiatalsága. Elismeréssel kell szólnunk az újonnan alakult ifjúsági klubok aktív tevékenységéről, amellyel hozzájárultak a vetélkedő sikeréhez. A versenyzők öt kategóriában mérték össze tudásukat. Sajnos, a kívánt színvonalon alul szerepeltek az egyéb — népdalénekesek és versmondók — kategória versenyzői. így a zsűri az említett kategóriákban az első díjat nem ítélte oda. A népdalénekesek kategóriájában a II. díjat Horváth Nelli, a III. díjat pedig Kovács Márta kapta. A versmondók közül a II. helyezést Pathó Rozália, a III. helyezést juhász Erzsébet érte el. A résztvevők számát, valamint az előadott versenyszámok színvonalát illetően sokkal nagyobb elismeréssel szólhatunk a táncdalénekesekről, a tánccsoportokról és a tánczenekarokról. Itt a színvonal szinte várakozáson felül volt. Mátyás Mária fellépése után nemcsak a nagyszámú versenyző, de a közönség is magára talált. A szűnni nem akaró viharos taps megtette hatását. A versenyzők nagyobb önbizalommal léptek színpadra. Farkas Győző — Pápay Faragó Lászlóra emlékeztető — nem túl színes, de rendkívül kellemes hangjával végképp elnyerte a közönség tetszését. Végül is a zsűri — megfontolt értékelés után — a táncdalénekesek kategóriájában az I. díjat Mátyás Máriának, a II. díjat Iván Józsefnek, a III. díjat Farkas Győzőnek ítélte oda. A tánccsoportok közül az I. díjjal a fűri tánccsoport „Kukoricafosztás“ című — régi hagyományokat felelevenítő — táncát jutalmazták. A kürti általános iskola 9. osztályos tanulóinak társastánca elnyerte ugyan a közönség és a zsűri tetszését, de korukra való tekintettel — az egyébként fejlődőképes tánccsoport — nem produkálhatott többet. A. tánczenekarok produkcióira este került sor. A zenekarok meglepően jó felkészültségről tettek tanúságot. Az Ifjúsági Klub és a zsűri különdíját a fűri tánczenekar kapta meg. Az említett díjakon kívül sor került még három különdíj odaítéléséra A közönség kjllöndíját „Kukoricafosztás“ c. táncával a fűri ténccsoport, az Ifjúsági Klub különdíját Farkas József és a zsűri különdíját Malcsik Árpád táncdalénekes nyerte el. A nagyszerű vetélkedőt értékelve elmondhatjuk, hogy a fűri Ifjúsági Klub kezdeményezése dicséretre ős követésre méltó. A szervezési munkába legaktívabban Esek Imre kapcsolódott bele. Ezért külön dicséret illeti. RIGLER JÁNOS Versenyfelhívás Falcaink évről évre épülnek, szépülnek. Alig találunk ma olyan falut, ahol egy-egy úf épület ne jelentené a gyors ütemben fejlődő kultúra központját. Az ifjúság tanul, művelődik ott. Az idősebbek is el-eljárnak, ők adják tovább — így volt ez mindig — nemzedékről nemzedékre, amit az elődöktől láttak, hallottak. Az ő szájukból terjednek tovább a népdalok, mondák, régen használt és ma már alig ismert eszközök, használati tárgyak elnevezése, dűlőnevek. Mindnyájunk kötelessége, hogy ismerjük szülőfalunk múltlát, ápoljuk a hagyományokat, mindent, ami jellegzetes. Ez a kötelesség nagyobb mértékben vonatkozik a mezőgazdasági technikumok diákjaira, akik főleg falvaikban folytatják majd azt a munkát, amely egyúttal a legősibb embert munka is. A hagyományok ápolása érdekében hirdet versenyt az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága és iskolát CSISZ szervezete. Ezúttal hívja kt a magyar tannyelvű mezőgazdasági technikumokat. A feladat a következő: Gyűjtsük össze szülőfalunkban a szájhagyomány alapján továbbélő népdalokat, mondákat, az egykori s a még meglevő szokásokat, valamint a régi dűlőneveket, a munkaeszközök, személyi használatú tárgyak neveit és minden olyan adatot, ami a régi időkre emlékeztet. Ezzel a versennyel is hozzá kívánunk járulni a hagyományok ápolásához és ahhoz az áldozatos munkához, amelynek célja megőrizni minden értékeset a múltból. A verseny jelmondata: Ismerd meg a múltat, építsd a jelenti A verseny eredményhirdetésére a tanév második felében, május 23-án, a hagyományos „Honti napok“ előtt kerülne sor. Abban a reményben kezdünk hozzá a munkához, hogy ez a verseny is erősíteni fogja az iskoláink közötti jó kapcsolatokat és jó szolgálatot tesz jövőjét építő népünknek. Az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola ás CSISZ szervezete Ki ne ismerné Többször hallottam hangversenyét, láttam dunántúli falvakban, amint érkezésének hírére, az emberek tódultak a művelődési otthonokba, őt hallgatni. A nyáron elhatároztam, hogy felkeresem. De utazott éppen, no nem a szomszédban járt, hanem Ausztráliában s Oj-Zélandban. így a találkozó későbbre maradt, de annál érdekesebb lett. Mert telve élménnyel, alkotó feszültséggel érkezett haza iszonyú távolságokból, s már készülődött új utazásra Amerikába. Kovács Apollónia csendes otthonban él Budán, férjével, Grabócz Miklóssal, a rádió népzenei osztályának vezetőjével. Magánélete szinte közhelyszerűen egyszerű. Lényeges élete a színpad, az aktuális fellépés, ezért él, minden pillanattal erre készül, új számokat tanul, a népdalok, cigánydalok új területeit, hangzásait igyekszik megismerni és előadóművészi produkcióra alkalmassá tenni. Mindebben férje is segíti őt, aki hivatásból is, zeneszerzőként is, ezt a szellemi területet munkálta ki számára. Amikor Nyárádremetén apja gyürkőzését fi■ gyelte, elhatározta, mindent elkövet, hogy filmszínésznő legyen és családját segíthesse. Naiv nekibuzdulás volt ez, de ő szinte gyermekfejjel bízott önmagában. Bújta a színházi magazinokat, s amikor nővérénél lakott Kolozsvárott, egyre többet énekelt, csak úgy önmagának és a szomszédoknak, ök bíztatták, hogy tanuljon. így került Pestre 1941-ben, itt képezte hangját Kánttz Gézánál. A kitartó tanulást folytatta Kolozsvárott, ahol a színészi mesterség alapjait, az ének, tánc, próza előadói hatásait ízlelgette. így lett színésznő Nagyváradon, s 1949—61-ig játszott, énekelt — prózai darabban és operettben. Amikor a családi kötelesség Pestre szólította — nővérét, árván maradt gyerekeit lstápolni — akkor egyszerre mindenből kiszakadt. Próbálkozott színházaknál, sikertelenül. Halvány ígéretekkel biztatták. Ehhez a mai életformához csak lemezei jelentették az ajánlólevelet. A rádióban hallották őt, felfigyelt rá a Filharmónia és szerződtette fellépésekre. Azóta bejárta az országot és a világot. ILLÉS JENŐ A Komszomol fennállásának 50. évfordulója alkalmából az egész Szovjetunióban ünnepségeket rendeztek. A színvonalas kulturális műsorokon számos fiatal tehetség lépett színpadra. Felvételünkön Abduilaevo üzbég táncot műtőt be. s|s
