A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-01 / 48. szám

Hol? Hát hol máshol lehetne, mint Pozsony szivében, a Kőtéren? Ed­dig a Manderla árkádjai alatt volt az a hely, ahol a legtöbb ember találkát adott Ismerősének, most ez az épület — bár még mindig a legmagasabb a város közepén — a klvénült primadonna sorsára jut, háttérbe szorul. Az ötezer travertln-táblával ki­rakott áruház szinte szűzies fehér­ségével már messziről felhívja ma­gára a figyelmet: — íme, itt vagyok, ragyogok! Hozzátok csak a pénzeteket! Ve­gyétek elő a ládafiából, a fehér­­neműs szekrényből, a matrac alól, a bankból, a takarékpénztárból vagy az alsószoknya rejtett zse­belnek egyikéből... Van itt min­denféle, minden Jó. Csak Itt, a Prior nagyáruházban, sehol má­sutt! Aki későn Jön, az magára vessen!... Jöjjön mindenki, aki­nek tele van a zsebe, majd én segítek a bajotokon.,. Szóval, valahogy ezt énekelné ez a fehér primadonna, ha éne­kelni tüdna. Mert a szűzies külső ellenére ugyancsak öntudatos, és biztos abban, hogy egykettőre a vásárlóközönség kedvencévé válik. A roskadozó, mankóra támasz­kodó és a halálos Ítéletre vára­kozó házak fölött a hatalmas fényreklám hirdeti a korán sötéte­dő őszi estéken, hogy ezután a szerelmesek kizárólag csak a Pri­or áruház előtt találkozhatnak. hogy pár hétig kitart, bármennyire költekeznek Is az emberek. Jelen­leg csupán a szönyegkészletünk bizonyult elégtelennek. S valami a hölgyvásárlók ked­vére: Megfoghatnak, megpróbálhat­nak mindent, kedvükre válogat­hatnak reggeltől-estlg. Ami meg­tetszik, fogjuk és felpróbáljuk, az­tán — ha megfelel — már vihet­jük is a pénztárhoz. Hogy ez az új elárusltási módszer menyire vá­lik be, majd megtudjuk hamaro­san. Szóval, Szlovákia fővárosa épül­­szépül. A Kőtéren modern új szál­loda épül még és ötszáz autónak parkolóhely ... De ki győzné mind­azt felsorolni, amin a legkivá­lóbb szakemberek egész serege töri a fejét? Aki pedig nem hiszi azt, amit mondtam, ügy véli, hogy érdemén felül dicsérem miss PRIOR-t, Po­zsony legújabb szőpségklrélynőjét, az győződjön meg szavaim igazsá­gáról személyesen. A PRIOR szeretettel vár minden­kit. N. L. Prasdl Sándor felvételei S bent az áruházban a roska­­dáslg terhelt polcokon annyi szín van, hogy a legtarkább tavaszi rét, vagy a legpompásabb őszi erdő Is elsárgulhatna az Irigységtől. Nyolc­van millió korona értékű áru van itt felhalmozva, ennek körülbelül a húsz százaléka külföldi gyárt­mány. Hogy ez valójában sok vagy ke­vés. azt csak egy szakember tudná jegyen nydM^vMHa valami csinos összeget. Bár azt megsúghatjuk, hogy áru­hiány aligha lesz a Priorbanl És még a Prior legérdekesebb újdonságát nem is említettem. Szemrehányást tehetnék magam­nak, ha nem beszélnék a mozgó­lépcsőkről, amelyek az emeletre szállítják fel a vásárlókat. Hát a sok szép kislány? Van ne­kem szivem, hogy csak most em­lítem meg az elárusltónőket? Szé­pek. Jártak már Önök a bécsi Gern­gross vagy a stockholmi PUB áru­házban? Ha Igen, akkor csak vall­ják be nagysletve, hogy a mi PRIOR-unk legalább olyan szép, mint az említettek. Sőt, nekünk talán még jobban tetszik, mert a míőnkl ötszáz alkalmazott lesi a vásár­lók kívánságát. Amint mondják, az első napokban meglehetősen ag­gódtak a nagy forgalom miatt, hogy még ez a félezer alkalmazott is kevésnek bizonyul majd. TÖ]ß5 tévé vaA PRIOR-ban, mint pzsolri üzletben együtt­­sranyhajú kislány még dRgmondanl, hogy mennyire elégedett a választék­kal a közönség. Azt mondja, hogy majd egy hónap múlva kérdezzük meg. Óránként hétezer vásárló for­dulhat meg a PRIOR-ban! — Annyi az árukészletünk — mondja Jozef Grznár igazgató —,

Next

/
Oldalképek
Tartalom