A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-24 / 47. szám

Mita Medici fotóit sok tíz- és százezres példányszámban közöl­ték az olasz magazinok; esténkint az olasz televízió reklámműsorai­­ban — a nem éppen épületes hir­detésekben! — gyakran láthatták a nézők Csak éppen akkor senki sem ismerte még, Így hát fel sem tűnt, egyike volt a reklám-appará­tus névtelen, szürke katonáinak. Aztán hirtelen felfedezték, Paola Spinola filmrendező felkereste az olasz Piper Clubot, a mai fiatalok kedvelt szórakozóhelyét, ahol több­ségükben beat-tipusű lányok és fiúk között nyomban feltűnt neki egy fáradhatatlanul táncoló lány, aki nem volt különösen szép, ám arcának vonásai — kiváltképpen, amikor mosolygott — valami első pillantásra megnyerő rokonszen­­vet árultak el. Ez volt Mita Medici, aki nem egészen huszonnégy órával a pró­bafelvétel után, — amit Spinola készftett róla — már Szardínia szigetére utazott. Ott forgatták a „Nyár“ című filmet, ehhez nem ta­lált heteken át megfelelő női fő­szereplőt Spinola, s amikor a Piper Clubban először pillantotta meg Mitát, ezért lett nyomban olyan Izgatott, mintha aranyat lelt vol­na... Meg is kérdezték a rendezőtől: miért éppen Mitára esett a válasz­tása? Spinola válasza valahogyan (gy hangzott: A legutóbbi tíz év­ben beérkezett filmsztárok jelleg­zetesen azokat a szerepköröket képviselik, amelyek lényege — ép­pen velük — be van töltve. A né­zők jól ismerik ezeket a típuso­kat, kicsit már túlságosan is jól, ezért gondoltam arra, hogy valami mást, az eddigiektől eltérő arcot keresek. Mitát választottam, aki nem csupán egy új arc a naponta felfedezésre kerülők közül, hanem a legtipikusabb képviselője a mai olasz tizenéveseknek, akik tág ér­telemmel, humorral és nagyfokú magabiztossággal élnek közöttünk. Fantasztikus gyorsasággal érke­zett be Mita Medici. Nyomban első filmje után, — amely pedig nem is sikerült túlságosan jól, nem is si­kerülhetett, hiszen még Mita alig volt tizenöt éves, meg kellett ta­nulnia még a színész mesterség ezernyi titkát, — elárasztották ajánlatokkal. Mita Medici azonban sokáig ha­bozott amíg elvállalta következő filmjét, amelyben nem kisebb hí­rességgel mérhette össze tehetsé­gét, mint Rita Pavone, 'Így készült el a „Ne ingereljétek a mamát“ című mulatságos vígjáték, amely­ben velük együtt játszott Giuliet­­ta Masina, Peppino De Filippo és Romolo Valii. Rövidesen nekünk is alkalmunk lesz megismerkedni Mitával, aki két esztendeje tűnt csak fel, híre azonban bejárta és járja a vilá­got. Persze szerepeiről eltérően, amelyek vadnak és keménynek mutatják, Mita csendes és sze­rény. Nem szállt fejébe a siker, nem szédült meg a hirtelen eléje táruló lehetőségektől. Szorgalma­san tanul, készül az életre, mert szerencsére elég bölcs ahhoz, hugy tudja: egy életpályát csak vasszor­galommal lehet megalapozni. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom