A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-13 / 41. szám

mény határozza meg, hogy a Nemzeti Front szerves része, ebből logikusan adódik az a következmény, hogy magáévá teszi a Nem­zeti Front politikai irányvonalát. Ennek megvalósítása, az alapszervezetekben és a magyar dolgozók körében való realizálá­sa — szükségszerűen — politikai ténykedés­sel is jár, ez pedig speciális helyzetünknél fogva a nemzetiségi kérdéssel való foglal­kozást is jelenti. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt években is többször tettünk javas­latot a nemzetiségi kérdés megoldására, a jelenben is elképzelhetetlen, hogy ezeket a kérdéseket elhárítsuk magunktól. Ebből adódik szervezetünk társadalmi-politikai, kulturális és nemzetiségi érdekvédelmi jel­lege. Ezek alapján a Csemadok jövő küldeté­sét és hatáskörét a következőkben határoz­hatjuk meg: A Csemadok olyan országos szervezet és Intézmény, amely a csehszlovákiai magyar dolgozókat az önkéntesség elve alapján tö­möríti, a legszélesebb tömegalapokra épül, a mainál szilárdabb szervezeti életen nyug­szik, s az eddigi kulturális-népnevelő te­vékenysége mellett a tudományos élet ki­bontakoztatását is feladatának tekinti, mind­addig, amíg erre a célra a szükséges akadé­miai tudományos munkahelyek létre nem jönnek. Felöleli, szervezi a csehszlovákiai magyarság szellemi életét, reprezentálja a csehszlovákiai magyarságot mint etnikai csoportot, kifejezője és összefogója nemze­tiségi létünk egységének, hordozója szelle­mi kincsének, tolmácsolója társadalmi és politikai szükségleteinek. Ezzel a csehszlo­vákiai magyarság érdekvédelmi szervezeté­vé válik. A Csemadok sikeres tevékenys'éget csak abban az esetben fejthet ki, küldetését csak akkor teljesítheti, ha nem zárkózik be ön­magába, hanem a társadalmiasodás és az elkötelezett politikusság egyre erősödő fo­lyamatában társadalmi összefogó és össz­pontosító erővé válik, ha képes lesz maga köré tömöríteni és integrálni azokat a tö­rekvéseket és speciális érdekeket is, ame­lyeket az írószövetség és az Üjságirószövet­­ség magyar szekciója, az alakulóban lévő Magyar Ifjúsági Szövetség, a Magyar Peda­gógusok Szövetsége és más nemzetiségi cso­portosulások képviselnek. Ezért javasoljuk, hogy a jövőben a Cse­­madok ne csak egyéni, hanem kollektív tag­sággal is rendelKezzen, azaz személyeken kívül tagjai lehessenek kollektívák, intéz­mények és más szervezetek is, amelyek azo­nosítják magukat a Csemadok célkitűzései­vel. (Ez így van a Matica Slovenskában is.) A társadalomformálás további szakasza szükségessé teszi a népművelési folyamat magasabb szintre való emelését. Ehhez tu­dományos intézetekre, munkahelyekre len­ne szükség, amelyek megalapozott objektív ismeretek szolgáltatásával biztosítanák a népművészet és a népművelés társadalmunk reális szellemi érettségét figyelembe vevő továbbművelését. Szükségesnek mutatkozik ezért az előt­tünk álló feladatok két szakaszban való megoldása. Az első szakaszban bekapcsolni a tevé­keny munkába a Csemadokban tömörülő, de pillanatnyilag passzív erőként szereplő hu­mán és műszaki értelmiséget, amelynek mintegy 5 ezerre tehető a száma. Továbbá megnyerni a Csemadokon kívül­álló csehszlovákiai magyar értelmiséget al­kotó tevékenység kifejtésére a Csemadok keretem belül. Az elképzelés az, hogy a városi és na­gyobb falusi szervezetek keretén belül klu­bok létrehozásával fórumot teremtsünk, mely hivatva lenne magába integrálni min­den olyan szellemi erőt, amely reálisan magasabb szintű eredményeket produkálna, a alapot teremtene ezzel tudományos inté­zeteink létrehozására. A klubtevékenység tartalma három fon­tosabb szakkörre tagolódna. L Művészeti szakkör (irodalom, képzőmű­vészet, zene) 2. Honismereti szakkör — a város, illetve a Járás gazdasági-politikai történetének mar gasabb szintű értékelése és feldolgozása. 3. Közéletű kör — foglalkozna a város. Illetve a járás szociális, művelődés-polttl­__ kai, gazdasági életének problémáival, vala- 11 mini a mindennapi élet kérdéseivel, kezdve a lakosságnak nyújtott szolgáltatások érté­kelésétől a város, Illetve a falu újjáépítésé­nek problémájáig. Mindebből következően az a tömeg, amely­re munkájában a Csemadok a jövőben tá­maszkodni fog, s amelyre hatnia kell: a fal­vak szövetkezeti dolgozói, a városok mun­kássága, a hivatalok és intézmények alkal­mazottai s a már előbb említett értelmiség lesz. Munkánk sikere attól függ, hogy tagjaink mennyire lesznek képesek a párt soraiban is fontos szerepet vállalni, aktívabban részt venni a nemzeti bizottságok munkájában, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Nemzetgyű­lésben. Ez a Csemadok társadalmi szerepé­nek és tekintélyének emelése nélkül elkép­zelhetetlen. A jövőben nagyobb befolyást kell gyako­rolnunk a nemzetiségi kultúra és iskolaügy fejlesztésére, a hazai magyar irodalom és újságírás minőségi javítására, s a Csema­dok társadalmi pozíciójának erősítésére. Szövetségünk tekintélyét járási és központi szinten egyaránt emelnünk kell. Ha a Cse­­madokot eddig is a párt és a nemzeti bi­zottságok komoly társadalmi tényezőként s jelentős politikai segítőként és szervező­ként ismerték el, ennek a jövőben még in­kább így kell lennie. Ha kialakultak és közkedveltté váltak eddig Is szlovákiai mé­retű rendezvényeink, amelyek a kulturá­lis élet műkedvelői szakaszának csomópont­jai, összegező!, jelentős állomásai voltak, egyre nagyobb tömegeket aktivizáltak, ha­tásuk, súlyuk, mozgósító erejük és tekinté­lyük volt, ennek a jövőben még inkább így kell lennie. Szövetségünk Dél-Szlovákia tár­sadalmi életének és felépítésének máris szer­ves részévé vált, s a jövőben ezt a húszéves eredményt kell továbbfejleszteni azzal, hogy továbbra is — a Nemzeti Front tagjaként, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális és politikai nevelésének elmélyítése érde­kében hathatósabban vállal majd részt nem­csak a nemzetiségi kérdés marxista—leni­nista megoldásában és a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók kulturális-társadalmi életé­nek további kibontakozásában, a proletár nemzetköziségre, szocialista hazafiságra és nemzeti öntudatra nevelésében, hanem a magyar tudományos élet kibontakoztatásá­ban és feltételeinek megteremtésében is. Ez természetes, hiszen a Csemadok tevékenysé­ge során nem kerülheti ki az egész társadal­mat érintő problémákat. Az eddigi körvonalazott feladatokról, ha­táskörből önként adódik egy probléma: meg­hagyjuk-e szervezetünk eddigi elnevezését (Csemadok), vagy módosítjuk a következő­képpen: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Szövetsége (MADOSZ)? A „kultu­rális“ sző elhagyásával a bővített jogkört juttatnánk kifejezésre; az „országos“ jelző betoldásával pedig azt hangsúlyoznánk, hogy a MADOSZ az ország egész területén (Cseh­országban is) msgalakítható, sőt a falvakban és városokon kívül alapszervezetei működ­hetnek intézményekben, hivatalokban és üzemekben is. További munkánk célja, fő tartalma a kö­vetkező: — A CSKP vezetésével segíteni hazánk magyar nemzetiségű lakosságának a pro­letár nemzetköziség, a csehszlovák államiság és az egészséges nemzeti öntudat szellemé­ben való nevelését. — A közigazgatási szervekkel és a többi társadalmi szervezettel együttműködve elősegíteni a magyar dolgozók további kul­turális és politikai fejlődését a tudományos világnézet alapján, támogatni a tudományos ismeretek elsajátítását, mozgósítani tagsá­gunkat és a hazai magyar dolgozókat a szo­cialista társadalom fő politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatainak telje­sítésére. — Ápolni és elmélyíteni a magyar dolgo­zók baráti kapcsolatait a cseh és a szlovák néppel, kultúráink kölcsönös megismerteté­sével elősegíteni nemzeteink és nemzetisé­geink természetes közeledését, erősíteni az együvétartozás és az egyetemes magyar kultúrához való tartozás tudatát. — A haladó hagyományokra támaszkodva fejleszteni és népszerűsíteni a népművésze­tet. E feladatok és célkitűzések teljesítése ér­dekében továbbra is a következő munkafor­mákat és módszereket fogjuk alkalmazni: — Népszerű tudományos előadások és vitaestek rendezése a politika, gazdaság­tan, marxizmus—leninizmus, technika és kultúra kérdéseiről. — Szaktanfolyamok, művelődéspolitikai szemináriumok rendezése a népgazdaság fejlesztéséről, művészeti, kulturális kérdé­sekről. — Irodalmi estek, színelöadások, esztrád­­műsorok, hangversenyek, kiállítások, irodal­mi és történelmi évfordulók szervezése. — A kulturális és népnevelő munka folya­matos fejlesztése érdekében saját énekka­rok, tánc-, zene-, és színjátszóegyüttesek szervezése és versenyek rendezése. E feladatok teljesítése közben a Csema­dok továbbra is szorosan együttműködik majd a társadalmi szervezetekkel és köz­­igazgatási szervekkel, a Szocialista Akadé­miával, a könyvtárakkal, múzeumokkal, is­kolákkal, népművelési házakkal, egységes földműves szövetkezetekkel stb. A körvonalazott célkitűzések és feladatok megvalósítása érdekében módosulna a Cse­madok (MADOSZ) szervezeti felépítése is. Alsó fokon továbbra is alapszervezetekkel rendelkezne, amelyek azonban (nagyobb szervezetek és városok esetében) klubokra oszlanának. Az eddigi alapszinti szervezeti élet ugyanis kezdi elveszíteni vonzóerejét, lassan üressé, tartalmatlanná válik. Szerve­zeti életünknek tehát továbbra is tömegbá­zisra kell támaszkodnia. Középfokon járási, (illetve kerületi szin­ten) a jelenlegi járási titkárságok mellett a hatáskörükbe tartozó klubok vezetőiből klubtanácsok alakulnának, mint a klubélet tanácsadó és irányitó szervei. Felső fokon (központi szinten) a központi bizottságon és annak elnökségén kívül —, de annak alárendelve — tudományos tanács alakulna, amely a tudományos élet kibonta­koztatására hivatott szakosztályok vezető­ségi tagjaiból tevődne össze. A szakosztályok fokozatosan független tudományos munka­helyekké válnának, mihelyt arra a Szlovák Tudományos Akadémián belül vagy azzal párhuzamosan lehetőség nyílik. Kívánatos volna a következő szakosztá­lyok létrehozása: 1. Tudományos szakosztály, amely a pe­dagógia, filozófia, lélektan, természettudo­mány, társadalomtudomány, (főleg a tör­ténelem) és a nyelvtudomány fejlesztésével foglalkozna. 2. Irodalmi és publicisztikát szakosztály, amely az irodalomtudomány, irodalomtör­ténet, irodalmi előadások, irodalmi vándor­­gyűlések szervezésével törődne, szorosan együttműködne a Magyar Könyv- és Lap­kiadóval, fejlesztené a kapcsolatokat a cseh, a szlovák és a magyarországi iroda­lommal, a televízióval és rádióval, egyilt­­működne az írószövetség és az Üjságírószö­­vétség magyar szekciójával, befolyást gya­korolna a magyar könyvhálózatra és könyv­állományra, központi könyvtárat hozna létre stb. 3. Művészeti szakosztály, amely a képző­művészet, ének- és zeneművészet, valamint egyéb művészeti ágak fejlesztésével foglal­kozna, kiállításokat szervezne stb. A szakosztályok tagjait közgyűléseken vá­lasztanák meg, eddigi elméleti, illetve tu­dományos munkásságuk elismeréseként. Minden szakosztálynak tiszteletbeli elnöke és fizetett titkára volna. A népnevelési és népművelési tevékeny­ség formáival a központi apparátus dol­gozói foglalkoznának az eddig legjobban be­vált munkamódszerek és szervezeti keretek felhasználásával. Ezenkívül szükségesnek mutatkozik egy külön szervezési osztály létrehozása a poli­tikai és társadalmi szervezetekkel való mun­ka összehangolására stb. A szellemi élet koncentrálása érdekében azonban a Csemadoknak (MADOSZ-nak) nélkülözhetetlen intézményekre is szüksége van (CSMTKÉ, Hét, Lap- és Könyvkiadó, színház, hivatásos dal- és táncegyüttes, tu­dományos könyvtár) és végül mindezek el­helyezésére egy reprezentatív épület, a ma­gyar kultúra székháza Pozsonyban, (Komá­romban vagy Dunaszerdahelyen). Mindeh­hez természetesen rendszeres állami dotá­cióra lesz szükség, amelynek egy részét a Nemzeti Front, más részét (a tudományos munka végzésére) a Szlovák Nemzeti Ta­nács adná, akárcsak a Matlcának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom