A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-14 / 28. szám
TÖBB FIGYELMET GAZDASÁGI HELYZETÜNKNEK A hazánküan január óta végbemenő változások lehetővé tették és teszik, hogy a magyar kisebbség is véleményt nyilvánítson, s így a második világháború után először aktívan részt vegyen saját jövőjének előkészítésében és megformálásában. Nagyjelentőségű tény ez: végre magunk is önállóan formálhatjuk saját sorsunkat, ám annál nagyobb a vele járó felelősségérzet. Feltevödik a kérdés: mit tegyünk, hogyan es milyen sorrendben, hogy sorsunk a jövőben jobb legyen, s hogy kikerüljünk mai áldatlan állapotunkból? A válasz nem lehet egyszerű. A szabaddá vált szlovákiai magyar sajtó nw tömegével közli a követeléseket, kívánságokat és elképzeléseket, jókat és kevésbé jókat, enyhébbeket és olykor kimondottan túlzottakat. Ezeket a Csemadok KB ájlésfogjalása nyaiBán_született kezdeményezés és a népben a múltban felgyülemlett elképzelések eredményűiként könyvelhetjük --el.—Válogatni koztuk nenéz és pillanatnyilag nem is ez a leglényegesebb. Fontosabb a felvetett követelések általános jellegének a rögzítése, melyből kiderül, hogy a javaslatok túlnyomó többségében, beleértve a Csemadok KB vitaindító állásfoglalását is, a leglényegesebb momentum a magyar nemzeti kisebbség közéleti problémáinak megoldása. Eddig többnyire mellőzést szenvedett a második legfőbb problémakör, a magyar kisebbség gazdasági helyzete, ennek felvetése és a megoldásra tett javaslatok nélkül minden törekvésünk egyoldalú marad és könnyen kátyúba kerülhet. Természetes, hogy vitathatatlan a politikai, közéleti egyenjogúság kérdésének elsőbbrendűsége. Hasonlóan elsődleges a szlovák nép egyenjogúságáért kifejtett mai igyekezetében a politikai föderáció létrehozásának a követelése. E kérdés elsődlegessége azonban elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a föderáció gazdasági oldalának alapvető mivoltával. A politikai föderáció ugyanis csupán forma, amely tartalmat a gazdasági viszonyok rendezésével nyer. Elsődlegességének értelme abban van, hogy létrejötte biztosítja a gyorsabb gazdasági teLLemlíLlést és kiegyenlítődést, felszámolva u nemzeti és nemzetiségi élet terén minden-alarendeltséget és aktivitás-csonkítást' melyben az eddigi aszimmetrikus modell annyira bővelkedett. RzTalápvető problémák azonban nem szűkíthetők le a politikai struktúra_átépítésére, hanem a gazdasági helyzettel egvidőben kell megoldani őket. Ez a nemzetek és a nemzetiségek közötti egyenlőségért vívott harc döntő területe (nem lehel megelégedni pl. a falvak és az utcanevek megváltoztatásával, az iskolarendszer kibővítésével, stb. — habár ez is fontos —, ha ezt nem követné az életszínvonal emelkedése és a vegyes lakosságú területek gazda sági fejlesztése). A szocialista társadalom politikai gfpikti'ir.-ljfinak átépítése Iellát csn-// pán feltétele a~gazdaságrTelp.molkeriésnek, fia nem- lehal a fő cél. Fon- ii tos itt megjegyezni, hogy az úi gazdaságirányítási rendszer bevezetése \ eddigi sikertelenségének evvik fő okát éna a .szocialista államhatalom fejletlen politikai struktúrájában kell keresné ami. azL bizonyítja, hogy I a gazdasági és a politikai reform, nem .niríható meg külön-külön. Ezzel j azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági kérdéseknek kellő hely re való helyezése nem gyengíti a nemzetiségi kérdés megoldására tett politikai jellegű javaslatokat, sőt ellenkezőleg, leliasebbé téve, mintegy biztos talajra helyezni azokat. Kiindulópont: koncepciók kellenek! A csehszlovákiai magyar kisebbség gazdasági helyzete eddig feltérképezetlen terület. Bár voltak már a múltban is bizonyos felmérések, gyűjtöttek a magyar lakosság egyes szociális csoportjairól gazdasági jellegű adatokat, ezek azonban. a_silűvákiai méialű-kúiiutatásűkban többnyire elsikkadtak, vagy pedig aprólékosságuk. miatt nem használhatók. Hiányoznák az olyan felmérések és kimutatások, amelyek egységes képet adnának a szlovákiai, magyar kisebbség egészének gazdasági helyzetéről, anyagi színvonaláról Szlovákia keretén belül. jelenleg tehát csupán az országos statisztikai gazdasági kimutatások alapján alkothatunk magunknak képet a szlovákiai magyar kisebbség és az általa lakott terület gazdasági színvonaláról. De ez Is ékesen bizonyítja, hogy a szlovákiai magyar kisebbség lakta terület hazánk gazdaságilag legelmaradottabb részel közé tartozik és ezen a téren bátran versenyezhet a gazdasági elmaradottságból eddig még ki nem lábalt árvái, kelet-szlovákiai, dél-csehországi területekkel és a szudéta határvidékkel. Joggal feltételezhető, hogy a szlovákiai magyar kisebbség és az áltála lakott terület egészét átölelő komplex mutatók több esetben még nagyobb színvonalkülönbséget rögzítenének a magyar kisebbség hátrányára. A jövőben természetesen szükséges, hogy e gazdasági elmaradottságot minél gyorsabban megszüntessük. Erre irányuló törekvésünknek elsőrendű helyet kell elfoglalnia a csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi igyekezetében. De hogy e nemes Igyekezet elérje célját, ki keli dolgozni az egész magyar kisebbségre és az általa lakott területre kiterjedő átfogó gazdasági koncepciót, q közgazdászok áital kidolgozútl sktPVaK ioaeratív gazdasági konrepr in integrált, részeként. A csehszlovákiai fhagyar gazdasági koncepció kidolgozásának lehetőségére és szükségességére az TJj Szónak adott hosszabb Interjújában már Koétúch professzor, az ismert szlovák közgazdász is felhívta a “ ügyeimet. A közgazdasági koncepció előkészítésének feltételei Az említett közgazdasági koncepció nem lehet egy alkalmi akció, összejövetel eredménye. Többről van itt szó: olyan hatóerejű elképzelésről, amely anyagot szolgáltathat majd egyrészt a szlovák közgazdászok által kidolgozandó szlovákiai föderatív közigazdasági koncepció kialakításához a magyar kisebbség lakta területeket érintő kérdésekkel kapcsolatban, másrészt útmutató, segédanyag lehet az^ SZNT nemzetgazdaságiszerveinek a magyar lakta területeken végzett gazdaságtelepítési, szervezési és gazdaságirányítási tevékenységéhez. Továbbá szükséges, hogy ez a gazdasági koncepció a szlovákiai magyar kisebbség önmagát formáló igyekezetének bázisává,'kiindulópontjává váljon, szervesen beilleszkedve a szlovák és a csehszlovák föderatív gazdaságfejlesztési és gazdaságirányítási koncepciókba és tervekbe. Az elmondottakból kiindulva célszerűnek látszik a szlovákiai magyar kisebbség által részben kompakt egységben, részben vegyesen lakott terület gazdasági ügyeivel foglalkozó nemzetiségi szervek hierarchikus struktúrájú rendszerének létrehozása; ez megalakulása után pár hónappal képes lenne elkészíteni és benyújtani a hivatalos szlovák szerveknek és közgazdászoknak a csehszlovákiai magyar kisebbség lakta terület gazdasági fejlesztésének tézisekbe foglalt koncepcióját. A magyar nemzeti kisebbség gazjfa^ági szerveit kétfokozatúan lehetne megszervezni_Alsó fokon működnének a járási szervek, s ezeket egy központi szerv irányítaná. (Kerületi szervek létrehozása felesleges, mivek-orsíágős méretekben vita folyik a jelenlegi kerületi beosztás fenntartásának szükségességéről. J Központi, másodfokú szervként szükséges lenne létrehozni az SZNT mellett egy egész Szlovákiára kiterjedő hatáskörrel rendelkező Szlovákiai Nemzetiségi Közgazdasági Tanácsot, amely az SZNT mellett tevé-ji kenykedő hasonló jellegű szlovák állami szervnek lenne az altanácsa, esetleg az SZNT nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának közgazdasági albizottságát képezhetné. Ez foglalkozna a szlovákiai magyar kisebbség lakta terület komplex gazdasági fejlesztésének kérdéseivel, ellenőrzésével és ösztönzésével, különös tekintettel a magyar kisebbség specifikus gazdasági követelményeire az egységes szlovákiai nemzetgazdaságon belül; feladata lenne továbbá a járási gazdasági szervekkel való együttműködés és a csehszlovákiai magyar nemzetiségi közgazdasági koncepció kidolgozása és állandó tökéletesítése. Járási szinten, azaz alapfokon szükséges lenne létrehozni minden olyan dél-szlovákiai járásban, ahol magyar nemzetiségű lakosság él, a JNB gazdasági bizottságának keretén belül, a JNB altanácsaként, a Járási Nemzetiségi Gazdasági Tanácsot. Ez a tanács a JNB alárendelt szerveként felelős lenne a Járás magyar lakosságának gazdasági helyzetéért és a csehszlovákiai magyar közgazdaságé koncepció helyes gyakorlati alkalmazásáért. Foglalkozna a magyar lakosság gazdasági jellegű beadványainak, javaslatainak ügyvitelével és érdekvédelmével. Addig pedig, míg ez a hosszabb időt és aktív kezdeményezést igény- j lő javaslat, bármilyen módosított, konkrét formában realizálódhat, szükséges, hogy a Csemadok KB mellett minél előbb kezdje meg mű- j ködését egy előkészítő közgazdasági tanács (a Hét által összehívott közgazdász csoport némi bővítéssel máris álkalmas lenne erre). Ez képek lenne ideiglenesen, a Csemadok tanácsadójaként megfelelő tevékenység és kezdeményezés kifejtésére. Továbbá szükséges, hogy más lehetőség híján a Csemadok szervezzen minél előbb, központi irányítással a magyarlakta járásokban közgazdasági értekezleteket, s ezeken a szlovák szervek képviselőinek bekapcsolásával vitassák meg a járások magyar lakosságának a tiszta szlovák járásoktól eltérő specifikus gazdasági problémáit. Csak így nyerhetünk sürgősen objektív összképet «• szlovákiai magyar kisebbség gazdasági helyzetéről és azokról a követeléseikről, amelyek kiindulópontját képezhetik a további, tudományos szintű gazdasági kutatásoknak és felméréseknek. ADORJÁN ZOLTÁN A Hei ifuiiaiim meiiexiete 28.
