A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-14 / 28. szám
Beszélgetés JOSEF SMRKOVSKf VAL Josef Smrkovsky, a Nemzetgyűlés elnöke, kétségtelenül egyike legnépszerűbb politikusainknak. Népszerűségét a januári és az azt megelőző belpolitikai eseményekben tanúsított magatartásának s annak köszönheti, hogy következetes harcosa a párt új, dubceki irányvonalának s annak a folyamatnak, amit jobb szó híján megújhodásnak nevezünk. De talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy e népszerűség létrejöttében szerepet játszottak olyan tulajdonságok is, mint a természetesség, nyíltság, közvetlenség, sót a jó humorérzék is, melyekkel a Nemzetgyűlés új elnöke, eltérően közelmúltunk vezető politikusaitól, rendelkezik. A vaskalaposság ideje mindenképpen lejárt, az ország népe ma már elvárja vezetőitől, hogy mindenről, a legkényesebb kérdésekről is nyíltan, őszintén és tárgyilagosan beszéljenek, hallgassák meg az ellenvéleményeket, szádjának vitába, ha kell, s ne követeljék, hogy véleményüket szentírásnak tartsuk. A múlt héten közelebbről is megismerkedhettünk Josef Smrkovskyval. Szlovákiában tett látogatása alkalmából sajtóértekezletet tartott Bratislavában az Újságírók Házában. Az újságírók klubterme zsúfolásig megtelt, több tollforgató már csak a szőnyegen talált helyet magának. A Nemzetgyűlés elnöke és kísérete együtt verejtékezett velünk a jupiter-lámpák árasztotta hőségben. Josef Smrkovsky mindjárt az elején megkért bennünket, engedjük meg neki, hogy ebben a pokoli hőségben ő is „demokratikusan“ levethesse zakóját. Megengedtük. Minden kérdésre okosan és röviden válaszolt. Nézzük csak az érdekesebb válaszokat. Mi a véleménye a háromtagú (Csehország, Morvaország, Szlovákia) föderációra tett javaslatról?- Helytelen. Véleményem szerint csupán a két nemzet (a cseh és a szlovák) közötti államjogi rendezéséről lehet szó. A háromtagú föderációt határozottan ellenzem. A cseh és a^szlovák nemzet viszonyának rendezésével párhuzamosan, vagy közvetlenül utána, rendezni kell a nemzeti kisebbségek helyzetét is. Milyen a viszony jelenleg politikai vezetőink között; mondjuk a cseh és a szlovák politikusok között, milyen az ön viszonya Dubcek és Husák elvtársakhoz? Személyes kapcsolatainkat mindenekelőtt elvi alapokra építjük. Kommunisták vagyunk, tehát nem azt nézzük, ki milyen nemzetiségű. Dubcek elvtársat a cseh nép gyorsan megkedvelte és megszerette. Közvetlen és őszinte ember, Prágában és általában Csehországban igen nagy a tekintélye. Véleményem szerint Husák elvtárs is tekintélyre tesz szert elvszerű, okos magatartásával. Mi van a Szovjetuniótól kért kölcsönnel, miért tart olyan sokáig elintézése? Nem megy máról holnapra, hiszen nagy összegről, mintegy négyszázmillió aranyrubelről van szó. A tárgyalások viszont folynak ebben az ügyben. Mikor kerül sor a választásokra? Majd ha az illetékes intézmények megtárgyalják és jóváhagyják a föderatív államjogi rendezést. Erről, véleményem szerint, népszavazást kellene tartani. Sok egyéb kérdésről szó esett még ezen a sajtóértekezleten. Például a Pavel belügyminisztert ért támadásokról. Ezzel kapcsolatban a Nemzetgyűlés elnöke elmondotta, több mint harminc éve ismeri személyesen Pavel elvtársat, néhány évet „közös fedél alatt“ töltöttek a ruzynéi és lipótvári fegyházban, s a kormányalakításkor spontánul őrá szavazott. A belügyminiszter helyzete hivatalbalépése után nem volt könnyű, de már leváltották helyetteseit, új emberek veszik körül. Mint várható volt, Josef Smrkovskytól azt is megkérdezték, mi az egyéni véleménye a „Kétezer szó“ című felhívásról. Szerinte a felhívás közlése megfontolatlan, helytelen lépés volt. különösen a felhívásnak az a része, amely szervezkedésre, sztrájkokra, bojkottra stb. hív fel. Ez a hatalomátvételre buzdít s a kínai módszerek becsempészését jelentené politikai életünkbe. , Járatlan utakra tértünk - fejezte be válaszait a Nemzetgyűlés elnöke humanizálni akarjuk a szocializmust, s reméljük ehhez a munkához az újságírók is segítséget nyújtanak azzal, hogy az igazságos kritika mellett a politikai koncepció felelősségteljes kidolgozásában is részt vesznek. Zs. N. L.
