A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-15 / 37. szám
áttörtea másik Végrel • ,'a;s riÄiS'. "ä ä után elsőrangú színészek, nagyszerű rendezők. 8V ® f"m adáson naplg )6tszottök Pozsonyban, és az első előm ,Snap már zsúfolásig megtelt a mozi, az sens»tnto8ml» Ml m zfarsött papír, az emberek nem fészkelödtek az ülésen, szinte még lélegzenl is elfelejtettek ... m®s?,Ie ®|^ltalán |em ÚJ -- Olyan történet, amilyet már ? t-i S *ÍUníí’ úallottunkl... Hát akkor ml fogta meg annyira a nézőket? — kérdezhetné valaki. Valakit visz a vonat, valakiket visz a vonat és a marhavagon belsejéből megkínzott arcú katonaszökevények bámészkodnak ki a reménytelen őszi világba ... Mindent beföa a köd, és a jövőt Is köd fedi... A marhavagon rácsos ablaka előtt szikrák nyllaznak el, és emlékek... A vagon szürke homályában színes képek rajzanak... A film egyik főszereplőjének emlékei... Három csodálatos éjszaka és egy gyönyörű leány ... Utolsó napja civilben... A mozgósítás... Az emberek döbbeneté... a fiatalok tehetetlenséget leplező cinizmusa, és a megváltó szerelem... És a marhavagon bűze, sötétje ... „Egy szoba, ahová csak egy percre süt be a nap..." Ahol egy fiatal költő csodára vár, és nem vár hlábal... Ha nem jönne közbe a mozgósítás és az azonnali bevonulás ... Szökés a kaszárnyából... Katonaszökevény, akit egy festőművész nagybácsi bújtat el... Szerelem, még egy gyönyörű éjszaka ... Azután a leányt elfogják, mert Illegális pártmunkás ... A fiú kétségbeesetten keresi szerelmesét, mire őt Is letartóztatják... A Ciehailováklit Magyar llnlKOiők Kulturális Szövetségének hetilapja. laHHaBHJ Megjelenik minden vasárnap. Föszerkesttfl Major Ágoston lOszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postaflők C 398. telefon 533.04 Terjeszti a Posta Itirlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal é* levélkézhesttő. Szerkesztőség: Bratislava, fesen ského r. KUlfnldre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS — Üstrodná ezpedícla tlaée, Bratislava. Gotlwaldovo nám 48 VII. Szembesítik a két fiatalt, de nem árulják el egymást... Egy verssel búcsúznak egymástól: „ ... tudom, többé már sosem látlak ..." Viszi, viszi a vonat a szerencsétleneket és az egyik állomáson kinyílik a vagon ajtaja, három vidám cimborát löknek közéjük: Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt... S ez a három ember, aki végigjárt már minden poklot, mosolyt csal a halálra ítéltek ajkára... Elmondják, hogy csak a bohócko dásuknak köszönhetik az életüket eddig is... Bombázni kezdik a szerelvényt, kitör a pánik, de a három vén király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár megnyugtatja az embereket... Közben az ellenséges gépek véglggéppuskázzák a szerelvényt, bombák robbanok, fényszórók pásztázzák a tusfekete eget... Már égnek a vagonok, a vonatkísérő fegyveresek fejvesztetten menekülnek... Egy hatalmas robbanás, emberi testek, rongyok és deszkák repülnek... Mindennek vége van... Azaz mégsem, a három sebesült jóbarát a rommá lőtt Pesten bukkan fel bicegve, mankóval, szakállasén, piszkosan, rongyosan... A háború elveszett és ők ennek köszönhetik életüket... Miért jöttek Pestre? Keresik a költő lakását... Keresik a költő asszonyát, és rá Is találnak egy elhagyatott villában... Elmondják neki, hogy a költő meghalt, de egy verset küld neki emlékbe, egy verset, amit elfelejtettek, mert a bombázáskor légnyomást kaplak... Csak azt tudják, hogy a költő valami szobáról beszélt, „ahová csak egy percre sütött b8 a nap ..." Csak egy percre ... S a szerencsétlen leány már tudja, hogy a torzonborz katonák nem hazudnak, hogy a szerelmese halott... „Hogy többé már sosem látja .. Olyan egyszerű a film meséje, mint maga az élet. megrázó... Az emberi lélek legmélyébe világít le a és a rendező a színészekkel szinte csodákat művel., nevetésre Ingerelnek a legképtelenebb helyzetekben is, de nem nevetünk, hanem valami fojtogatni kezd bennünket.. S ezt nem olcsó hatásvadászattal éri el a rendező, Révész György, aki a legmélyebben emberi érzészembesítl a háború megszállottjainak Őrjöngő figuráival, akik az ben lelketlen, érzéketlen gépeket látnak csupán, akik csak azért ki embernek, mert két lábon járnak és egyenruhát viselnek, ^^^^.áború nem a hősök megdicsőülése, hanem a ember megrázó tragédiája ... A háború nem a katonazenekarok csinnadrattája, hanem a hal- Jp^^foklók jajkiéltása, az anyák és a gyermekek halálsíkolya... Valamikor azt tartották, hogy aki kardot emel, kard által vész el, de a valóság egészen más... Olyanok is pusztulnak el, akik nem Is vettek fegyvert a kezükbe, akik el sem bírnák a fegyvert... Ez a film a magyar filmgyártás remeke és bármelyik filmfesztiválon nyugodtan képviselheti azt a Magyarországot, amelyik bőven termett csodás virágot, de mérges dudvát Is... Azt a Magyarországot amelyik bátran kiállt a szabadságáért, de nagyon sokszor bizonyult a zsarnokok leghűségesebb kiszolgálójának Is ... S talán ezért olyan forgatókönyv írója, A torz jelenetek em A Nyom|a a PRAVDA nyomdnválla lat, Bratislava, Stőrova 4. Előfiietétd díj negyed övre 19,50 Kis. fél évre 39, Kés. egén évre 70. Ki*. Kéilratokal nem őriünk meg é* nem küldünk vl**A kétféle Magyarország ebben a filmben sem tagadja meg önmagát, megmutatja mindkét arcát bátran, büszkén és... szégyentelenül. Még pár Ilyen film, még néhány Ilyen tökéletes alkotás és akkor a magyar film fogalommá válhat az egész világon... S hogy igazat mondtam, azt elismeri mindenki, ha megnézi ezt a csodálatos magyar filmet. sxa. ti. László Endre »
