A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-25 / 34. szám
A hozoi magyar értelmiség bázisa Ai országos tanítóegyesület lárehozása az ntóbbl hetekben a megvalósulás stádiumába lépett. Előkészítő bizottság irányítja a szervezet strnktnrális (elépítését kidolgozó szakbizottságok munkáját, szakemberek bevonásával munkálkodnak az egyesület statútumán, alapszabály-tervezetén, az egyesületi élet kialakításának javaslatain, sőt már az országos alakuló közgyűlés időpontjának és tennivalóinak körvonalai is kibontakoznak ... Ha tekintetbe vesszük, hogy a kisebbségi szellemi élet eddigi szervezetlensége folytán elsősorban pedagógusaink jelentették a hazai magyar értelmiség magvát és bázisát, akkor nyilvánvaló, hogy az egyesület létrejöttének a puszta ténye is rendkívüli jelentőségű a majdnem ötezer magyar pedagógus és általában a nemzetiségi iskolaügy jövője szempontjából. Tanítóságunk az országos szervezet létrehozásával biztosítja leghomogénebb szellemi rétegünk társadalmi súlyának és tekintélyének kivívását, s talán indítékul szolgálhat arra is, hogy kisebbségi szellemi életünk sorai is rendeződhessenek ... Nemzetiségi életünkben a pedagógus-értelmiség befolyása — éppen szervezettsége folytán — tovább fokozódik. Éppen ezért az egyesületnek nemcsak reprezentatív jelentősége lesz, bane olyan küldetést és feladatot is be kell töltenie, amelyeknek tisztázatlansága ill. megoldatlansága érezhetően hátrányosan érinti a nemzetiségi művelődésügyet. E sokrétű küldetés és feladat közül talán a legfontosabbak: a nemzetiségi iskolaügy önálló irányítása és továbbfejlesztése, a pedagógus-képzés és továbbképzés kérdése, a pedagógiai kutatómunka és alkotói tevékenység feltételeinek megjavítása, a felügyeleti rendszer átépítése, az iskolavezetés és feladat közül talán a legfontosabbak: a modernizálása, a pedagógus érdekvédelem biztosítása, a tanítói közvélemény és a pozitív pedagógiai közszellem kialakításának égető szükségessége, a pedagógiai felvilágosítás feladatai a szülők között stb. Feltételezhető ugyanis, hogy a nemzetiségi Iskolaügy önigazgatása az iskolavezetés és irányítás minden szakaszán maga után vonja a belső önigazgatás megvalósulását, demokratizálódását, amelyben a tanító egyesületnek nemcsak tanácsadó, hanem ellenőrző funkciója is lesz. Ebből a szempontból nézve tehát igen lényeges, hogy a létrejövő pedagógus szövetség szervezetileg és erkölcsileg milyen mértékben lesz képes hozzájárulni az önigazgatás gyakorlati megvalósításához, valamint a demokratikus iskolavezetés ás pedagógiai közszellem kialakításához. (E sorok Írója a Tanítói szemmel c. tanulmánygyűjteményben elvileg már állást foglalt ebben a kérdésben, napjainkban azonban már reális lehetőségek nyíltak arra, hogy e problémát gyakorlatilag is megoldjuk!) Az egységes tanítói közvélemény kialakítása szempontjából indokolt lenne, ha ezzel kapcsolatosan állásfoglalások, javaslatok látnának napvilágot a sajtóban. Ilyen igénnyel született még az alábbi javaslatok, elképzelések közreadásának szándéka is. I. Az egyesület jellege, elnevezése és szervezeti célkitűzéseinek meghatározása (néhány javaslat alternatív-jellegű). 1. Szakszervezeti jellege folytán megfelelő jogkör, egyesületi lényegét tekintve sajátos feladatok illetnék meg. 2. Országos Magyar Pedagógus Egyesület, Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, Magyar Pedagógusok Országos Szakszervezeti Szövetsége, Országos Magyar Tanítószervezet stb. 3. Gyakorló és nyugdíjas pedagógusok, tanügyi dolgozók, tanítójelöltek, nevelők tömörítése országos, területi és munkahelyi szinten, szakszervezeti hatáskörrel és egyesületi jelleggel, különös tekintettel a kisebbségi magyar iskola- és művelődésügy önigazgatási elvének gyakorlati megvalósítását' célzó törekvésekre, annak létrejötte után szoros együttműködésben a nemzetiségi tanügyi szervekkel, intézményekkel és tudományos munkahelyekkel. II. Az egyesület szervezeti felépítése, szervei és működési elvei. 1. Országos Vezetőség (vagy Központi Tanács) — 30—40 tagú testület, amelynek tagjait megfelelő arányban az Országos Közgyűlés választja meg a területi szempontok, az albizottságok érdekeinek figyelembe vételével, ill. a Tanügyi Főigazgatóság delegálja tisztségviselői közül. 2. Az Országos Vezetőség (Központi Tanács) tisztségviselői: országos elnök (tiszteletbeli funkció), ügyvezető elnök (vagy központi titkár) — szisztematizált munkahely a szakszervezeti statútum szerint, albizottsági titkárok, hivatali apparátus- az egyesület taglétszáma alapján lehetséges szakszervezeti szisztematizációs kulcs szerinti létszámban. 3. Területi szövetségek — a nemzetiségi iskolaügy területi iskolaügyi hatóságaink hatáskörében működve — a mai járási szintnek megfelelő státusszal és jogkörrel. 4. Alapszervezetek (Iskolai Tanács) — lényegében a mai Pedagógiai Tanácsoknak megfelelő hatáskörrel, de szakszervezeti jogkörrel felruházva, amely megfelelne az üzemekben szerveződő ún. dolgozók tanácsa küldetésének. Az iskolai pedagógus tanácsok tisztségviselői választott funkcionáriusok lennének, akik tevékenységükben egyesítenék a szakszervezeti feladatokat az egyesületi teendőkkel, valamint az oktató-nevelő munka irányításával, különös tekintettel a belső önigazgatás biztosítására. E szerv feladatát és az iskola igazgatóságához való viszonyát a nemzetiségi iskolaügyi főhatóság és a pedagógus egyesület külön rendelkezéssel szabályozná. Ilyen értelemben a pedagógusok iskolai tanácsa a pedagógiai egység, az iskolavezetés demokratizálásának elmélyítése szempontjából rendkívül fontos szerepet játszhatna. III. Az egyesületi alapszabályok alapelvei. 1. A tagok jogi, munkaügyi és szociális érdekvédelmét biztosító szempontok meghatározása. Pl.: üdülés, szociális gondoskodás (pedagógus szociális otthon fenntartása), pedagógus alkotóház (székház) stb. 2. Az egyesület statútumának, szakszervezeti jogkörének és egyesületi jellegének körvonalazása a nemzetiségi iskolaügy önigazgatásának, demokratizálásának és egyéb sajátosságainak kialakítása szempontjából. 3. Az egyesület tagjainak, tisztségviselőinek és szerveinek jogai és hatásköre. A kötelességek és jogok konkrét meghatározása. 4. A nemzetiségi iskolaügyi szervekhez, a Szlovákiai Pedagógus Szakszervezetekhez, valamint az Országos Szakszervezeti Tanácshoz való viszony körvonalazása. 5. A szervezet szocialista jellegének és küldetésének részletezése. 6. A pénzügyi gazdálkodás terén: tagdíjak meghatározása, kezelése és felhasználása. 7. Az egyesület kulturális, szakmai és szakköri tevékenysége. Pl.: tanítói énekkar, művészegyüttes fenntartása, képzőművészeti csoportosulás, iskolázások, tanulmányi kirándulások szervezése, alkotó versenyek irányítása stb. 8. Az albizottságok (szekciók) és feladataik körvonalazása. Pl. szociális és munkaügyi, módszertani, nevelésügyi, óvodai, alapiskolai, középiskolai, szaktaníntézeti, főiskolai stb. 9. Az egyesület kapcsolata az ifjúsági szervezetekkel, a szülői szövetségekkel, a pedagógiai és az ifjúsági sajtóval. 10. Az egyesület szerveinek és albizottságainak kapcsolata a tanügyi hatóságokkal, az oktatási jellegű tudományos munkahelyekkel, a magyar tankönyvkiadóval és kulturális szervezetekkel. Közéletünk demokratizálódása és a társadalmi haladás minőségi továbbfejlesztése új lehetőségeket teremt számunkra a nemzetiségi művelődésügy önigazgatási elvének gyakorlati megvalósításában is. Fogalmaink szerint a demokratikus szocializmus elveit csakis akkor valósíthatjuk meg, ha a közélet minden szakaszán — így az iskolaügy terén is — megteremtjük a németh-lászlói értelemben vett minőség-szocializmus előfeltételeit: ha teret és lehetőséget biztosítunk a szocialista elveket valló tehetségeknek, elképzeléseknek, s ha kialakítjuk és megőrizzük azt a demokratikus közszellemet, amely lehetővé teszi a minőségi kiválasztódást az élet minden területén. Ilyen értelemben tehát a pedagógus egyesület is fontos szerepet tölthet be a „minőség forradalmának“ megvalósításában. BÖSZÖRMÉNYI JANOS Ha kilenc kályhában öt és fél nap alatt tizenkét köbméter bükkfa ég el — mennyi nap alatt ég el tizenkét kályhában kilenc köbméter bükkfa .. . — Ha kilenc kályhában ... Az íróasztal előtt ülök, valami cikket olvasok. Nem tudok figyelni. A másik szobából már harmincötödször hallom a fenti mondatot. Mi a csoda van már azzal a bükkfából. Muszáj kimenni. Gabi az asztal fölé görnyedve rágja a tollat. Ügy teszek, mintha valami más miatt mentem volna ki, fontoskodva keresgélek a könyvszekrényben. Gabi lopva rám néz, én összehúzom a szemem,’ mintha nagyon el volnék foglalva gondolataimmal, és nem vennék tudomást róla — érzem Is, hogy erre gondol, közben görcsösen mondogatom magamban: „Ha kilenc bükkfa ... tizenkét köbméter ... akkor hány kályhában...“ Ejnye, a csudába! Hogy is van? Elmegyek előtte szórakozottan, megállók, mintha ebben a pillanatban vettem volna észre. — Na, mi az, kisfiam, tanulgatunk? Gabi szája lefelé görbül. — Apukám ... — Mi az? — Nem értem ezt a dolgot. — Nem értem?! . . . Gabi! . . . Hogy lehet ilyet mondani?! . . . Hát nem magyarázták el az iskolában? — De igen, csakhogy . . . A torkomat köszörültem. Aztán már nyersen és ellenségesen: , — Mi az, amit nem értesz? Gabi mohón, gyorsan és megkönnyebbülve, máris hadarni kezdi, mint akinek nagy súlyt vettek le a válláról. — Nézd apukám, ha kilenc kályhában öt és fél nap alatt tizenkét köbméter bükkfa ég el ... Én dühösen: — Papperlapapp! ... Ne hadarj! ... így nem lehet értelmesen gondolkodni! ... Tessék még egyszer nyugodtan és megfontoltan elmondani, majd akkor meg fogod érteni! — Nna, adj egy kis helyet. Gabi boldogan és fürgén félrehúzódik. Ö azt hiszi, hogy én most nem tudom, hogy ő most vidáman rám bízta az egész dolgot — ő nem tudja, ő persze nem emlékszik ugyanerre a jelenetrehúszegynéhány évvel ezelőtt, mikor én húzódtam így félre, boldogan és megkönnyebbülve, és az apám ült le így mellém, ugyanezzel a bosszankodó és fontoskodó arccal, mint most én. És ami a legborzasztóbb méghozzá — ebben a pillanatban villan át rajtam Jíaiintfiif, &úgy.e& gxmdoíatai 10 % •
