A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-28 / 4. szám
VÁGFARKASDI ÖREGEK Figyelemre méltó kezdeményezésnek lehettünk tanúi 1987 decemberében a farkasdl művelődésl házban. Vagy húsz ötven éven felüli ember jött össze itt, hogy egy szokatlan műsorral lepje meg a falu lakosságát, a fiatalokat. A falusi tollfosztók, fonók hangulatát varázsolták ezek az öregek egy estére a helyi kultúnház színpadára. Gyermekkoromban pipázgató öregapám térde közé vett, s úgy mesélt régi történeteket zsiványokről, halászokról, tüzes emberekről, régi szokásokról estébe nyúló zlmankós téli délutánokon. Változnak az Idők, változnak a szokások. A falu apraja-nagyja Itt most a nézőtéren ül, onnan lesi a nagyapák, nagyanyák szavát, nótázását. Az öregek adják a műsort. De micsoda műsortl „KI mit tud“ ez a javából. A farkasdl Idős bácsikák, nénikék kilépnek a házipapucsból, csizmát húznak, a sublótból előkotorják a „flketőt“, „biszoknyát“, hogy a fiatalokkal megismertessék a „régi világ“ szokásait, dalait, viseletét. Amint az Narancslk Károly tanító konferálásából is kitűnt, a rendezvény motorja és egyik értelmi szerzője is a 74 éves örökifjú Kis Eszter néni volt, aki ötleteivel és szereplésével egyaránt elősegítette a rendezvény sikerét. .Rajta kívül természetesen becsülettel helytállt a 81 éves Iván János bácsi, Seres János, Bélái Károly, Varga Ilona, Iván Dániel, Szabó Péter és a tőlük fiatalabb Bahorecz házaspár. Még hoszszan sorolhatnánk a neveket Komlósl bácsitól Polozsányl Jánosig, hiszen minden egyes szereplő megérdemelné, hogy legalább a nevét papírra vessük ezért a ritka élményt nyújtó estéért. Nem mindennapi dolog: színpadról, eredeti környezetben, hamisítatlan parasztemberek ajkáról hallani egy község kedves népdalait, nótáit, végignézni a már kihalóban levő népszokásokat, ellesni az emberek közvetlen, Ízes mókázésát. / Nehéz lenne eldönteni, hogy ml volt érdekesebb — vagy ha úgy tetszik: értékesebb — az elhangzott duhaj betyárnóták Iván János bácsi ajkáról vagy a pislákoló petróleumlámpa világánál Improvizált leánykérési Jelenet; a lámpással bandukoló éjjeliőrök „bakterkláltása“, a régi táncok, vagy Bahoreczék tréfáskedvű, tüzes cigánytánca. Azonkívül, hogy a farkasdl öregek aktivitásban, kezdeményezőkészségben szép példát mutattak a falu népének, megismertették a fiatalokat néhány helyi népszokással, dallal — nagyban elősegítették a néprajzgyfljtő munkáját is. Szívesen énekeltek, clteráztak, mondtak el régi történeteket a magnetofon mikrofonjába is. Az 52 éves Varga Ilona például értékes népballadákat énekelt az „Aranyos Mariskáról“, Rózsa Sándorról. A falu múltjáról krónikát vezető Kis Eszter nénitől szalagra rögzítettük a Farkasdon farsang idején dívó népszokások, a tőkehűzásra vonatkozó adatok egy részét és sok egyebet. Mindezekért szívből gratulálunk és köszönetét mondunk a kedves farkasdl öregeknek, a helyi CSEMADOK-szervezet vezetőségének, mert nélkülük, fáradhatatlan szorgoskodásuk nélkül aligha hallhatnánk és hallathatnánk annyi dicsérő, elismerő szót szervezetünkről, tagságuk aktivitáséról. Végezetül engedtessék meg, hogy a farkasdl CSEMADOK-vezetőség panasza alapján kérjük a község elöljáróit, hogy a Jövőben tegyék túl magukat a felesleges előítéleteken, s ne rettenjenek vissza egy kis eredeti dobszótól sem, ha a falu népét valamelyik ötletgazdag szervezet éppen ilyen stílusosan akarja figyelmeztetni egy jelentős és érdekes rendezvényre. Reméljük, hogy a farkasdlak példája nyomán felpezsdül a vér más községek életvidám öregjeiben, fiataljaiban egyaránt, s még sikeresebb akciókba kezdenek. Mórocz Károly Mindenki levelére A Csemadok szirénfalvi helyi szervezete, úgy mint az elmúlt évben, ismét gazdag és színvonalas műsorral lepte meg Szirónfalva, valamint a környék felvált. A hosszú téli estéket a kultúrát szerető lakosság a helyi kultúrházhan töltötte, ahol nagysikerű esztrádmüsort tanult be. A több mint negyven tagból álló kultúrcsoport agy emberként gyakorolta a Jeleneteket, énekszámokat, táncot, hogy tovább fejlesszék és terjesszék a kultúrát. Az esztrádmüsor egyik legérdekesebb része az Idősebb korosztályból összeállított tánccsoport fellápése volt. Ez a tánccsoport a Gombaszögi Országos Dal- és Tánciinnepélyan is nagy sikert aratott a „Lakodalmi téno-cal, mely még most is emlékezetünkben él. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a csoport többi tagjáról sem. A több mint negyvenöt éves P á s z t io r Lajos operettdalokat énekelt és adott elő nagy sikerrel, Simkó Irén, Pásztor Gizella, Molnár Erzsébet, Tóth Erzsébet, Illés Benjámin, Matyi Dezső, Marci Fereno és felesége pedig tapsot kiváltó jelenetekkel arattak sikert. A sikeres esztrádmüsor betanításáért Titka Róbertnak és feleségének tartozunk köszönettel, akik fáradságot nem ismerve tanították be az egyes számokat. Pásztor István Ifjúsági klub Ipolypásztón Országszerte sorra alakulnak az Ifjúsági klubok. Így uolt ez az elmúlt év decemberében Ipolypásztón Is. A klub takaros épület, szépen kifestve és korszerűen berendezve kjllónbö^ő társasjátékokkal, televízióval stb. Mindenki megtalálja benne a maga szórakozási módját, lemezt hallgat, társasjátékot játszik. A klubban minden szombaton és vasárnap az Ipolypásztól fiatalság feltalálja magát. Jónás Zoltán leveléből. A kisinyovi (Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság) ..Moldavia'1 vendéglőben a közelmúltban egy új éttermet nyitottak meg. Az éttermet moldvai népművészeti alkotásokkal rendezték be. A vendégek hosszú tölgyfa asztalok mellett ülnek, az asztalokon népi ornamentikával díszített fakancsók. fatálak, poharak, virágvázák, a háttérben kandalló. A teímet — a padlót és a székeket — népi szőttesek, szőnyegek, abroszok, takarók díszítik. A vendéget népviseletbe öltözött pincérek és pincérnők szolgálják ki. Az étlapon kizárólag nemzeti eledelek szerepelnek. A Moldavai vendéglő új éttermét „Kasa Mare“-nak, azaz szép szobának nevezik. Régebben szinte minden moldvai lakásban megtalálhattuk az ún. szép szobát. APN felvétel
