A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-21 / 3. szám
A szlovák filmgyártás ina már több érett mfivészszamálylséggel rendelkezik. Közülük Is a legjelentősebbek közé tartozik Alfonz Bodnár ás Stefan Uher. Már az Író és a rendező első közös munkája a Nap a hálóban határkövet Jelentett a szlovák filmgyártásban és következő filmjükhöz az Orgonához hasonló színvonalú film elég ritkán került ki a Koliba stúdióból. Exárt érthető, hogy a szerzőpáros legújabb filmjét a Három leányt a közönség nagy érdeklődéssel várja. Ez alkalommal az alkotóknak nincs könnyű dolguk: a sikerek után a közönség a méltó folytatást reméli, sőt, a már elért A film egyik bevezető Jelenete: Jósét Cierny, izerenciétlen apa akit kiutasítanak siBlőtala|ibAl és egy nemlétazö faluba küldenek. A legfiatalabb liny - dementia nővér, akit Altbeta Strkulov* axemőlyeXt meg. F. Urban felvételei Ax apácákat „átnevelás céljából“ egy gyöngén működő íliaml gaxdaságban dolgoitatjék eredmények túllépését. Es ez bizony nem könnyű feladat különösen a filmalkotás területén, hiszen a film egy egész alkotó kollektíva munkáját testesül meg. Alfonz Bodnár élvonalbeli szlovák Író, akinek munkastílusa, művészete igen alkalmas filmátültetésre. Tematikailag széles előadásmódja, szövegkönyvből gyakorlata lehetővé teszi sürített drámai szituációk megteremtését. Elmondhatjuk, hogy a Jelenlegi szlovák prózalrók közül Alfonz Bodnár rendelkezik a legjobb teltételekkel a filmmel valé együttműködésre. Stefan Uher személyében az Író olyan rendezőre talált, aki nem bízza magát a téma passzív átírására, hanem alkotó módon együttműködve a szerzővel keresi a téma egyéni, elsősorban filmszerű kifejezésének a módját. Uher sem egyszerű művésztlpus. Munkáját finomság, sokrétűség Jellemzi. De a két említett művész együttműködésében més komponens-elemeket is találunk: szenvedélyes vágyukat az Igazságért, objektív vallomé8tétel igényét. Valamennyi filmjüket ez az igény, ez a társadalmi elkötelezettség jellemzi: valami komoly, valamennyiünket érintő probléma kimondásának az igénye. Dj filmjükben sem adjék ezen alul. Bodnár, mint a vidék, a falu kitűnő ismerője arra az időszakra világit rá, amelyet a falu szocializálásának, eszközeiben nem mindig átgondolt, feladata Jellemzett. A témát a szerző népballadai köntösbe öltöztette. A témához érdekes módon közeledett: a falut és embereinek nagy részét figyelmen kívül hagyta, s teljes figyelmét két csoport párviadalér« fordította. Mindkét csoportot egy bizonyos fajta dogmatikus gondolkodásmód Jellemez. Az egyik oldalon áll az apácák csoportja, amely egy gazdaságilag vergődő állami birtokon dolgozik, szemben velük az állami gazdaság vezetősége, amely nézeteit, elképzeléseit dogmatikus érzéketlenséggel akarja megvalósítani. Eme párviadal kellős közepén játszódik le az antik legendákból és népballadékból ismert ijssméuy: az apa, Jómódú gazda, a fordu'at éveiben Is szerette volna birtokét megőrizni, s ennek a célnak rendelte alá valamennyi gyermekét. A birtokot a fia örökölte vo'na, ezért lányait kolostorba záratta. Azonban számításéba hiba elúszott: a megváltozott idők fiával együtt elkergették őt a faluból, birtokát elvesztette s öreg napjaira nincs senki aki gondját viselné. Kétségbeesve látogatja sorba gyermekeit, valamennyien kiutasítják őt: nincs módjuk idős apjuk eltartására. Csak a legkisebb, az Ifjú apáca tesz kísérletet apja megmentésére, a rendből való kilépést Is megkockáztatva. Szokatlan és nem is valami vonzú téma kap Itt filmszerű művészi tormát, formát, amely képes felkelteni a néző érdeklődését. A két világ — az apácák és az állami birtok vezetői világának találkozáséból nem egy drámai szituáció keletkezik, amely a dogmatikus gondolkodásmód tarthatatlanságát példázza: az egyh&zi és a politikai életben egyaránt. Igényes, rendkívül érdekes, helyenként provokáló erejű film. Talán nem felesleges megemlítenem — legalábbis az átlagnézők kedvéért —, hogy a legfiatalabb leány szerepét Betka Strkulová az ismert kassai szépség kapta. Különben a film több szerepében találkozhatunk nem hivatásos színésszel is. De a legmaradandóbb színészi teljesítményt kétségtelenül Ivan RaJ- niak, a Szlovák Nemzeti Színház művésze nyújtotta. Természetesen a végső szót, az új szlovák film értékét illetően a mozilátogatóktól várhatjuk. Az aki mélyebben érdeklődik közelmúltunk kérdései és jelenünk alapvető erkölcsi problémái iránt, aki szereti az Igazságot az életben és a filmben, nem egy kérdésére választ kaphat. Végeredményben ez volt a két tehetséges alkotóművész szándéka. JOZEF BOBOK Az apt (Jozet Clerny) és a legfiatalabb leány (A. Strkulová) aki egyedül hajlandó feláldozni magát atyjáért.
