A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-07 / 1. szám

Sikerült! Habár csúszós volt a talaj, szitált a köd, mélyen a földbe süppedt a va­dászok csizmája, a felsőpatonyl körvadászaton 586 nyulat lőttek. 39 pus­ka egy nap alatt, szép eredmény. A legjobb ltVvő Németh Előpatonyból 29-et, Horváth Dezső Felsőpatonyból 28-at s a vadásztársaság kedvenc vezetője, Füle Sándor szintén 28 nyulat lőtt le. A Jő vadász szokások sze­rint, akik a legtöbbet lőttek, áldomást fizettek, s az a lövő, aki 4—5 nyu­lat ejtett el, szintén fizetett, hogy szégyenét ezzel tör less ze. A sok elej­tett vad nemcsak a vadászoknak szerzett örömet, hanem a háziasszo­nyoknak is volt mit pörköltbe aprítaniuk. De örült a külkereskedelem Is, van mit szállítani Franciaországba, Japánba és szerte a világba. A nagyvárosok felett a lélegzést megnehezí­tő légpárna fekszik. A mérgezett levegő pusz­títja az állati és a növényi életet, rothasztja a fát, bamlasztfa a festékeket, szétmairla a ru­haanyagokat és a fémeket. Ijesztő módon árt egyes műremekeknek is. A kéndioxid és egyéb a levegőbe került savak támadták a márványt és a követ. Párizsban má­solatot kellett helyezni Carpeaux „A tánc" című műve helyére az opera homlokzatára,- mert a másolat lassú pusztulása könnyebben elvisel­hető, mint az eredetié. A kölnt dóm javításán állandóan dolgoznak szobrászok és kőfaragók: a dóm pusztulása lényegesen gyorsabb ütemű, mint amit a normális kopás Indokolttá tenne. Szélcsend vagy nagyon gyenge szél esetén időnként úgynevezett hőmérsékleti inverzióra kerül sor, ahogy a meteorológusok nevezik: a meleg levegő fedőként borul a hideg levegőre és nem engedi, hogy felszállton. Ez esetben a szennyezett talaj menti levegő a felfelé áramlás elmaradása miatt nem emelkedik fel és szél­nyomás hiányában nem húzódhat oldalra sem. Az inverztóra rendszerint éjszaka kerül sor, amikor a talaj gyorsan lehűl. Különösen magas Inverzió okozta ködös füst­hullám nehezedett Londonra 1952 decemberé­ben. Nem kevesebb, mint öt napig tartott. Pél­dátlan katasztrófának bizonyult. A kórházakat megrohanták a légszomjjal küzdő betegek és Nagy-Londonban a mérgezett levegőnek több mint négyezer ember esett áldozatulI 1956-ban egy négy napig tartó inverziónál ezer londoni vesztette életét. (Ezután már fi­gyelmeztették a szív- és tüdőbetegeket, hogy Inverztó esetén maradjanak otthon. Enryek el­lenére az 1962 decemberében bekövetkezett inverzió még mindig 750 emberéletet követelt.! Vitathatatlanul bebizonyosodott, hogy a szennyezett levegő belélegzése asztmára és kró­nikus bronchitlsre vezethet. Londonban megál­lapították például, hogy a postások körében gyakoribb a krónikus bronchitis, mint a belső szolgálatot teljesítő postai alkalmazottaknál, aktk kevesebb szennyezett levegőt lélegeznek be. A legijesztőbb azonban, hogy a levegő szeny­­nyezettsége és a tüdőrák összefügg egymással. Ijesztő mértékben növekszik a tüdőrákosok száma. Számítások szerint 1900 óta a lüdőrá­­kos megbetegedések száma harmincszorosára emelkedett, amit nagyrészt a fokozódó ctgarei­­tázást szenvedély terhére írnak. Szakértők an­nak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez az egyébként helyes megállapítás elterelheti a figyelmet arról, hogy a levegő szennyezett­sége ts okozhat tüdőrákot. Ugyanazok az in­gerlő anyagok, amelyeket a cigarettafüst tar­talmaz, megtalálhatók a kémények füstjében és a kipufogó gázokban is. Hatásában nincs különbség, hogy valakt önként, cigarettafüsttel, vagy nem önként szennyezett levegővel lélegzt be őket. A világ minden részéről érkeznek adatok, amelyek alátámasztják a szennyezett levegő rákokozó tulajdonságát. A dél-afrtkai Durban ipari városban, amely az ország összes városát közül a legszennyezettebb levegőjű, a felnőtt fehér férfilakosság 45 és 64 év közötti korosz­tályának majdnem 20 százaléka tüdőrákban hal meg. Az angol Liverpool Ipart város körzetében a tüdőrák okozta halálesetek 30 százalékát a levegő szennyezettségére vezetik vissza. E333«

Next

/
Oldalképek
Tartalom