A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-30 / 26. szám
GYERMEKEINK SZOLGÁLATÁBAN A gyermekek szórakozása és nevelése legjobban az óvodákban és bölcsődékben öszpontosul. Gyermekeink nevelése érdekében különféle játékokról kell gondoskodni. Az Ipolysági Közszolgáltatási Vállalat tavaly kezdte meg a különféle szórakozási eszközök és játékok gyártását, gyermekparkok és játszóterek részére. A vállalat különféle játékokat készít, amelyek közül kiemelhetjük a rakétát, a ihajáhintát, valamint a körhintát. A játékok iránt 'nagyon nagy az érdeklődés. Érthető is, mivel óvodáinkból, játszótereinkről még elég gyakran hiányzanak azok a kellékek, amelyek gyermekeink szórakozását szolgálják. MONCZ LÁSZLÓ MAJÁLIS 1988 Május hónap utolsó vasárnapján zónától volt hangos a rozsnyól egészségügyi Iskola udvara. Az Iskola CSISZ szervezete ebben az évben 1$ megrendezte a már hagyományossá vélt dlákmajállst. A rendezvényen részt vett a város valamennyi Iskolájának diákja. A zenét a pedagógiai Iskola zenekara szolgáltatta. A jó hangulathoz hozzájárult a tombola kisorsolása és a szlvtánc. Köszönet Jár az egészségügyi Iskola Igazgatóságának, hogy anyagiakkal és nem utolsó sorban jó tanácsaival hozzájárult a majális megszervezéséhez. BALÁZS ZSUZSA SIKERES TANFO. LYAM Jól dolgozik Tornaváralja óji részlegében a fogyasztási szövetkezet és a Nőszövetség helyi szervezete. A napokban fejezték be a szabó és varró tanfolyamat, amelyet Lukácsáé tanítónő vezetett. A tanfolyamon 18 asszony vett részt. Utána divatbemutatót tartottak. Farkas Péterné SOROZD A HORDÓBAN Ma már mindig gyakrabban találkozhatunk modernül és népimotlvumokkal berendezett és díszített vendéglátó üzemekkel. Hasonló a nemrég megnyílt „A Bástyán“ elnevezésű söröző Is amely Léva központjában található. A vendégeket egy telthasú hordó fogadja, amely egyben az ajtó szerepét is betölti. Lent a pincehelyiségben ülésként is hordók szolgálnak. A villanyégőket szintén kis hordócskákban helyezték el. Így a vendégek Igazán jól szórakozhatnak a félhomályban. A DALRÓL, DALOSSAL. PRÓZÁBAN Tekeres Sándor ének-művész nálunk sem szorul különösebb bemutatásra. Hanglemezek és magnószalagok őrzik a hangját, s fülünk és szívünk emlékezik a rádióban vagy tv-ban hallott dalaira. Megismerjük a hangját akkor is, ha nem látjuk, és jól esik hallani, jól esik megismerni. Kapcsolata hazánkkal, a csehszlovákiai magyarsággal egyre jobban elmélyül. Ebben a kapcsolatteremtésben példát követően élen Jár a kassal Batsányi Kör. Közelebb jutott hozzánk csehszlovákiai szerepléseivel, s mi e sorokon keresztül szeretnénk közelebb jutni Tekeres Sándorhoz, a művészhez, az emberhez. Rekkenő a hőség, pedig az óra mutatója alig érte el a tizet. Olvad a szurok, s a hőmérő hlganyszála árnyékban 37 fokot mutat. Nem kel) sokáig várni. Percnyi pontossággal, lépéseivel megjelenik, akit vártam. Pár lépés, s egymás mellett ülünk a Vörösmarty cukrászda hűs szépapjában az utánozhatatlan pesti fekete társaságában. Elmarad a kezdő tapogatózás, a gyakorló riportert Is jellemző feszültség. Találkoztunk már Ismerjük egymást s ez a legbiztosabb görcsoldó. — Paraszt gyerek vagyok, Erdélyből, Cslk megyéből származom — mondja egyszerűen, természetesen, de egy kis büszkeség cseng ki a hangjából. Nem dicsekvés, ez nem sajátja a gondolkodó embernek. E rövid vallomás után kezdem jobban érteni és értékelni Tamás Áron húsvér alakjait. Céltudatosság, megfontoltság, egészséges humor jellemzi őket. \ A legszerencsétlenebb Időben 1941—42-ben került föl a Budapesti Zeneművészeti Főiskolára. Nem kisebb emberek voltak a tanárai, mint Dr. SZékelyhidy Ferenc és Molnár Imre doktor a zenei magyar nyelv legnagyobb ismerője. Sokat tanult, sokat tapasztalt. Operaénekesnek készült, az Operaház szerződtette. A felszabadulás után népdalénekes lett. Elragadtatással, nagy szakértelemmel beszél a népdalról, melyről kijelenti — a népdal Is műalkotás. Valakinek meg kellett szerkeszteni a dallamot és a szöveget meg évszázadokon keresztül sok átdolgozáson ment át. — Kodály Zoltánnal vallja: „A zene feladata eljutni a lélekemberig, a tudatalatti magyarságig, emberségig.“ — Hosszú Időn keresztül, a Liszt Ferenc főiskola megalakulása után három világrészt ml láttunk el képzett zenészekkel, énekesekkel. Élvonalban álltunk, mint a cseh fúvósok és a leningrádi fllharmónikusok. — Életcélom? — Dolgozni. Legjobb tudásommal küzdeni az éneklő Magyarországért, Európáért. A dal, a kultúra legerősebb fegyver a béke érdekében, az álnemzetieskedés, a sovinizmus, a mllltarlzmus legyőzésében. Németországban az uralkodó hercegségeket Is elsöpörte az idő szele. A kétes értékű álhazaflságnak Is ez a sorsa. Az európai, világkultúra internacionalizmusában Bartók Béla mutatta és adta a legnagyobb, legértékesebb példát. Feldolgozta a román, a szlovák népzenét. Ezzel ezek a nemzetek, Bartók nemzete és egész Európa, sőt öt világrész gazdagabb lett. Bartók nem lett „magyartalanabb“. Vad korban mutatta meg az utat mindenkinek, aki felelőséget érez az emberért. Komoly, mély, emberi gondolatok foglalkoztatják a művészt. — Szeretnék találni olyan zeneszerzőket, akik Bartók és Kodály példáján elindulva egymás zenéjét kutatnák. Szép lenne Bartók példáját folytatni, mélyebben, ismertebben .és ismertetőbben tudatosítani országokkal, nemzetekkel, nemzetiségekkel. Megfontolt, komoly szavak ezek. Tekeres Sándornak Igaza van. Az óriási távolságokat a technika legyőzte s mégis egyes népek, nemzetek még mindig messzebb vannak, mint a legtávolabbi földrész. Szuperszónlkus gépekkel nem szűkíthetjük ezeket a távolságokat. Emberség és emberi szív kapcsolhat csak össze. FECSÚ FAL 4 t