A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-02 / 22. szám
A cím csak bizonyos értelemben találó, mert, ha úgy vesszük, a benne foglalt ünnepnapoknak egyik legjellemzőbb velejárója a hang — száz torok zengő, szárnyaló, áradó énekhangja. Aki hazai magyar daloskultúránkat ismeri, az tudja, hogy a jelen pillanatban csupán egy énekkarunk van, amely száz torokkal dicsekedhet: a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az alig négy éve alakult kórus sikereiről, külföldi turnéiról már többször beszámoltunk; az ilyen népes csoportosulást még tatták: a köbölkúti, a kisújfalui, a libádi meg a kéméndi. A szövetkezetek vezetői — Kelecsényi, Pathó Imre, Cséplő László, Miskó József, Kovács Ferenc mérnök és a többiek — példát mutattak, hogyan lehet falusi környezetben is ápolni a magasabb szintű kultúrát. A szövetkezeti dolgozókat beszállították a hangversenyre, vendégszeretetükkel pedig megnyerték száz dalos pedagógus szívét. De a köbölkúti szereplés a szívélyes fogadtatáson túl is üde színfolt marad a kórustagok emlékeze-Királyhelmecen Tolvaj Bertalan iskolaigaz. gató kalauzolja az énekkart, amelynek nem egy tagja most jár először ezeken a végeken. A meghatódottság a délutáni hangversenyen ér' el tetőfokát, amikor a meleg, baráti szavak mellé külön gyöngyvirágcsokrot kap minden kórustag. Pintér Feri bácsinak, aki már a harmincas években is tagja volt a csehszlovákiai magyar tanítók énekkarának, Királyhelmecen bizony könny szökött a szemébe. Uzsonna után az autóbuszok Helraecről Nagykapos felé vették útjukat. Az esti műsort a kovács Aladár vezette nagykaposi Csemadokkórus nyitotta meg néhány számmal. Kapóson a tanítók énekkara közkívánatra elénekelte Kodály „Forr a világ“ című, Berzsenyi szövegére készült művét is, amely eredetileg nem szerepelt a műsoron. A hangverseny végén disznótoros vacsora várta mind a kaposi. mind a központi énekkar tagjait, csakhogy a tanítók a kiadós helmeci ebéddel és uzsonnával jól lakottan a kaposi sertést már nem bírták elfogyasztani. Hajnali három óra lehetett, mire a társaság Kassán nyugovóra tért, hogy másnap frissen, kipihenten kapcsolódjék be a Batsányi-kör rendezte Kodály-emlékest műsorába. Kodály Zoltánná fogadja a kassai magyar iskolások üdvözletét ha akarnánk se tudnánk véka alá rejteni, hisz a nyugat-szlovákiai kerületnek, ahol magyarságunk nagyobb fele él, talán nincs is számottevő magyar iskolája, amely legalább egy pedagógussal ne képviseltetné magát ebben az énekkarban. Csakhogy a külföldi szereplések mellett itt vannak a rendszeres, hat-nyolchetenként megismétlődő összpontosítások, a reggeltől estig tartó próbákkal, hazai föllépésekkel. A próbák a kórus életében a munkás hétköznapokat jelentik, amelyekhez egy-egy hazai szereplés olyan csöndes, hűhótlan természetességgel simul, mint a naptári héthez a vasárnap: az ember szinte észre sem veszi, elhalad mellette, de ahogy múlnak a hetek, hónapok, a sok apró öröm belső ujjongássá olvad össze, afféle melengető érzéssé, amely hangerőben nem vetekszik ugyan a zajosabb cécók verte visszhanggal, amely mégis ott lüktet, kitörölhetetlenül, emlékeink mélyén. • * * Idei első összpontosítását január végén tartotta az énekkar. A próbák Pozsonyban folytak, a föllépés színhelye a Párkány melletti Köbölkút volt. A köbölkútiak kitettek magukért: négy falu népét mozgósították, úgyhogy a kórusszámoknak a szép, tágas kultúrházban többszáz főnyi közönség tapsolt. S valóban tapsolt a tömeg, noha az énekkar repertoárja szemre nem kínál valami közönségcsalogató attrakciót. A XVI. századbeli madrigáloktól a modern klasszikusokig ívelő válogatás csak zeneértő, Igényes füleknek tetszhet, legalábbis így vélné az ember. Ám a köbölkúti föllépés azt bizonyítja, bogy a falusiak is kiérzik az igényesebb művészetben rejlő értékeket. S bizonyltja azt is, hogy közönséget toborozni szervezés, lelkesedés, akarat dolga. A köböl kúti kilencéves iskola tantestülete Varga Béla igazgatóval az élén nemcsak jő szervezőnek, de jő házigazdának is bizonyult: (a száz főnyi énekkart az iskola ebédlőjében nagy lakoma várta, s a szakácsok, kukták, pincérek szerepét a helybeli pedagógusok töltötték be.) A lakoma nyersanyagát persze a közeli szövetkezetek szolgáltében. A korszerű, új iskolaépület mellett öt sportpálya várta januárban a tavaszi idény kezdetét, s a 390.000 korona értékű sportlétesítményekhez még úszómedencét és üvegházat is terveztek a köbölkútiak. S Szabó Zoli bácsinak, a központi tanitóénekkar tagjának a vezetése alatt jól működő úttörőkórusa és zenekara van az iskolának. * * # Április utolsó napjaiban az ország legkeletibb részébe látogatott el a tanítóénekkar. Kassán volt az összpontosítás, de a kórus nemcsak Kassán lépett föl, hanem Királyhelmecen és Nagykaposon Is. Zemplén és Ung. A Bodrogköz, a Latorca és a Labore vidéke, a Tiszáig elnyúló lapály .. „Hej, Zemplén, Zemplén!...“ — sóhajt föl Mikszáth, s megvan rá az oka: ez a föld adta nekünk Rákóczit, Kossuthot, errefelé minden domb, minden árok a nagy szabadságharcok hangulatát leheli. S a történelem régebbi adatokkal is szolgál — ezen a tájon, Szomotor mellett találták meg Álmos vezér sírját. A kassai Batsányi-kör tevékenységén meglátszik, hogy igényesség és céltudatos szándék vezeti. A szórakoztató ipar helybeli és Magyarországról Importált termékeinek az ellensúlyozására olyan kultúra magvát hinti a köztudatba, amely szórakoztat és tanít egyszerre. A kör vezetői kiváló magyar tudósokkal és művészekkel tartanak kapcsolatot, mint például Bárczi Géza, Ortutay Gyula, Németh László, Illyés Gyula és — Kodály Zoltán. A halott mesterrel persze már csak özvegye révén. Kodály tavaly tavaszra Ígérkezett át hozzánk, a Batsányi-kör meghívására, ám mielőtt ígéretét valóra válthatta volna, meghalt. A most megrendezett emlékesten Kodályné az édesanyja kíséretében jelent meg. A rendezvényen résztvett Dobozyné Erdélyi Zsuzsa is, a kaposi születésű Erdélyi János Magyarországon élő unokája. A Művészet Házában megtartott emlékestre minden jegy elkelt. (A nézőtéren mégis láthattunk üres helyeket, alighanem a kezdés előtt pár perccel megindult felhőszakadás miatt.) Görcsös Mihálynak, a Batsányi-kör elnökének a megnyitóját Illyés „Bevezető egy Kodály-hangversenyhez“ című verse követte, Az est szereplői megköszönik a tapsot. (Az előtérben Görcsös Mihály, Sziklay Erika, Nagy Sándor, Szenthelyi Judit, Majkrics Erzsébet, Vass Lajos, Ág Tibor és Ádám fenő, mögöttük a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara) E. HAJTS KORNÉL felvételei csönteümepnapok