A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-21 / 3. szám

hát Minden évszaknak megvan a maga sajátos bája és szépsége. Sok ember a nyarat szereti legjobban, mások viszont szívesebben gyönyör­ködnek az ébredő tavaszban, vagy a színpom­pás őszben. Akad azonban számos olyan em­ber ts, akt a telet kedvelt. A tél beálltának leginkább a gyermekek és a téli sportok űzöl örülnek. A tél azonban nemcsak örömöket, hanem gondokat, károkat ts hoz magával. A téli Időszak káros jelenséget közé tartoznak a kemény fagyok, hófúvások, a ráfagyás, az ólmos eső és a lavinák. A fagy mellett a tél legtipikusabb jelensége a hó. Mivel a hazánkbelt telek többségében a hőmérséklet nulla fok fölé ts kerül, a síksá­gok hótakarója nem egészen tartós lellegű. A hőtakarót megolvasztó felmelegedést az At­­lantt-óceán felől a szárazföld belsejébe hatoló légtömegek okozzák. Ez a tengert levegő a leg­aktívabban Délnyugat-Szlováklában hat, ahol a hótakaró nem szokott olyan tartós lenni, mint például a tlsiamellékl síkságon. A nagyobb ten­­gersztnt feletti magasságban fekvő hegyvidéki területeken rendszerint több hó estk és tartó­­sabb a hótakaró ts. A hegyek szélfelölt oldalán azonban mindig több a hó, mint a szélárnyékos területeken. Ktadósabb hóesésre az esetek többségében csak a tél második felében kerül sor. A legtöbb hó akkor szokott esni, amikor a vékony föld feletti hideg levegőréteg fölé a magasban ned­ves és meleg tengert levegő kerül. Ha ilyenkor aztán erősebb a szél ts, hótorlaszok keletkez­nek, amelyek bizonyos Időre megszakítják a közúti vagy vasúti forgalmat. Olyankor, ami­kor normáltsnak mondható a tél, gyakrabban kerül sor nehézségekre, mtnt amikor szigorú, kemény a tél. Szigorú telek esetén hóokozta nehézségekre rendszerint csak a téli Időszak végén kerül sor, s Ilyenkor a ktadósabb ha­vazás a keményebb fagyok végét, tehát a me­legebb Idő beálltát jelenti. A hótakarónak nagy jelentősége van a mező­­gazdaságban is. A hótakaró rossz hővezető s így jó szigetelő, megóvja a talajt a mélyebb átfagyástól és az őszt vetést a súlyosabb fagy­károktól. A hó mint csapadék is jelentős. A me­zőgazdasági dolgozók ezért fogják fel a havat védőkerítésekkel földjükön, mert így nedves­séget is nyernek. Ha a torlaszokban összegyűlt vastag hótakaró huzamosabb Ideig nem olvad el, káros hatással van az őszi vetésekre, fő­képp azzal, hogy hópenészt okoz. Ilyen esetek­ben célszerű a hótakarót megbontanunk, meg­gyorsítva ezzel az olvadást. A télt hónapokban hazánkban egy különös jelenség észlelhető, amelyet ráfagyásnak ne­vezünk. Ez jégkristályokból álló fehér bevonat, amely rárakódik a szabadon álló tárgyakra. A ráfagyás a káros jelenségek közé tartozik. Gyakran megrongálja a villany- és telefonve­zetékeket. A drótok a ráfagyás terhe alatt leszakadnak, aminek következtében megszakad az áramszolgáltatás és telefonösszeköttetés. A hegyvidéki övezetekben károkat okoz a rá­fagyás az erdőkben Is. Súlyával a fákról galy­­lyakat, sőt vastagabb ágakat tör le. A ráfagyás bizonyos Időjárást helyzetben ke­letkezik, főként a felhőtakaró borította hegyek­ben. A tárgyak Szélfelőlí oldalát vonja be. Leggyakrabban akkor fordul elő, ha a sújtott területre észak vagy északkelet felöl nedves tengeri légtömegek áramlanak be. A ráfagyás egyik fajtája a zúzmara. Kristá­lyos szerkezetű, és fagyos, csendes, ködös idő­ben szokott jelentkezni. A zúzmara nem ká­ros. A ráfagyás további fajtája az ólmos eső. Olyankor keletkezik, amikor a légkör bizonyos rétegei erősen felmelegednek. Az atmoszféra felmelegedett rétegéből az esőcseppek a föld feletti hideg rétegbe hullanak, ttt hőmérsékle­tük csökken, és a földre vagy a tárgyakra való hullásuk után nyomban megfagynak. Ha ez az Időjárást jelenség hosszabb ideig tart, a vil­lany- és telefonvezetékeken, a fákon, gyalog­járókon és utakon néhány centiméter vastag átlátszó légréteg képződik. A jégréteg súlya alatt letörnek a fák ágat és leszakadnak a ve­zetékek. Az ólmos eső nálunk leggyakrabban Délnyu­­gat-Szlovákla síkságain jelentkezik. Rendsze­rint akkor észlelhető, amikor a hideg, fagyos Idő mérsékeltebbre kezd fordulni. A téli Időjárás további káros jelensége a la­vina. Ez rendszerint nemcsak az erdőkben és a gazdasági épületekben okoz nagy károkat, ha­nem emberéleteket Is követel áldozatul. A lavi­na a Tátrában és más hegyvidéki területeken fordul elő. A lavina voltaképpen nem egyéb nagy meny­­nytségü hónál, amely bizonyos körülmények között a magasabban fekvő hegyekből a völ­gyekbe zúdul. A lavina keletkezésében döntő fontossága van a hegyvidéki terepnek, a hóta­karónak és az Időjárásnak. A csapadék a hegyekben, amely Itt télen rendszerint hó formájában jelentkezik, lénye­gesen nagyobb, mint a síkságokon. Így például a Lomnld-csúcson a télt hónapokban Idecem­ber-februárI mért normális csapadékmennyiség 391 milliméter, míg Kassán, mindössze 97 mil­liméter. . A hótakaró rendszerint nem egyöntetű tö­meg, amilyennek az első tekintetre látszik, hanem különböző rétegekből áll, amelyek bi­zonyos változásoknak vannak alávetve. Emellett változnak a hó fizikai tulajdonságai is. Ha a lehullott hó tartósabban megmarad, felülete a levegő magasabb hőmérsékletének vagy a napsugaraknak hatására ftrnesednt, tehát szemcsésedül kezd. Az eredeti hókrtstályok kezdetben szögletes, később gömb alakú lég­szemcsékké változnak. Ezek a jégszemcsék sza­badon feküsznek egymás melett, vagy jégréteg­gé fagynak össze. Az Ilyen rétegek leggyak­rabban a hegyek déli lejtőin képződnek, ahol a hó erősebben van kttéve a napsugarak hatá­sának. Ugyancsak jégréteg képződhet a havon az eső, fagy és szél hatására Is. Lavina nálunk a Magas- és az Alacsony-Tát­­rában, időről Időre a Nagy- és Kls-Fátrában és a Liptói-havasokon fordul elő. Európa más vidéket közül a leggyakoribb a lavina a Kauká­zusban, az Alpokban, Skandináviában, az Ibé­riai- és az Appenlnt-félszlgeten. Dr. PETER FORGAC Képek: Kosúth Ilona és arch. Fészerkesztfi Major Ágoston. Fii szerkcszlölielyettes Ozsvalcl Árpád, Szerkesztőség: Hralislava, jesen­skélio 9, Postafiók C 390. telefon 533 04. Nyomja a PRAVDA nyom davallalat, Hralislava, Slórova 4. Terjeszti a Posta llirlapszólgalata, előfizetéseket elfogad minden pns taliivatal és levéikézbesíln. Kői földre szolgáld előfizetéseket el­intéz. PNS — tistredná expedíció flaue, Hralislava, Goftvvaldovo nám, 40 VII. Klofizelési díj negyed évre 19,50 Kcs. fél évre 39, - Kés, egész évre 70,— Kcs. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövőt' scgónok hotilapja. Mcgjelonik mind on vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom