A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-14 / 15. szám

Fábry Zoltán: Hazánk, Európa A hetvenéves Fábry Zoltán előtt hajtunk zászlót ezzel a könyvvel, melyet életműve legjelentősebb írásaiból állított össze Simon Ist­ván költő, a Kortárs szerkesztője. Mi avatja különleges jelentősé­gűvé a csehszlovákiai magyar iro­dalom nagy öregjének életművét? Elsősorban az, hogy emberi és szel­lemi törvénnyé tudta emelni leg­jobb eszméit, hogy műfajt tudott teremteni az életével. A műfaj ne­ve, Fábry megfogalmazásában: an­­tifasizmus. Ez magatártása és élet­művé lényege: a XX. századi em­ber talán legmegdöbbentőbb föl­­eszmélésének a summája, mert Fábry Zoltán is egyike volt azok­nak, akik következetes logikával a fasizmus föllépésének kezdete óta leplezték le a barbár demagó­gia hazugságait, s annak kezdeti sikeres térhódítása idején mát megjósolták becstelen bukását is. De irodalmi tanulmányaiban is, akár Adyról vagy József Attiláról ír, akár a világirodalom nagyjai­ról, vagy a csehszlovákiai magyar irodalom jelentőségeiről, ugyan­csak antifasiszta mondanivalójá­hoz keresi bennük a példát, a vi­lágos magyarázat lehetőségét. S így teremtett valami egészen kü­lönleges műfajt, amely nem kizá­rólag irodalmi tanulmány, nem is a szokásos esszé, nem is egyértel­műen publicisztika, hanem sajátos gondolatforma, mondhatnánk: egy rendkívüli ember szellemi megje­lenési formája. Ára: 24,— Kős. Fekete István: Hajnal Ba­dányban Távol minden lakott helytől, az erdő mélyére rejtett badányi ma­lomban két gyermek él a múlt szá­zad közepén. Panni a molnár kis­lánya, Matyi pedig árvagyerek szolgálatra szegődött a malomba. Együtt nőnek fel, s ahogy az évek múlnak, szívükben mély és igaz szerelem ébred. A boldogságért azonban meg kell küzdeniük, sok és nehéz próbát kell szerelmük­nek kiállnia érte. A kitűnő iró a tő­le megszokott művészettel festi a táj szépségeit, szövi az izgalmat keltő események szálait, és kelti fel nyelve gazdagságával a kor és környezet hangulatát. Ara: 15,— Kős Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai világa végtelenül gazdag, sokszínű. Nagy hősei, de humoros­­reális mellékfigurái, a Míndenvá­­ró Ádámok és a Tallérossy Zebu­lonok is örök alakjai irodalmunk­nak. Műveibe száz- és ezerszám olvadtak bele népmesék töredékei, népi babonák, szólások, rigmusok. Arany János írta róla: „valamint a nyelvben az élet s kivált a nép éle­te volt főmestere, úgy az elbeszé­lésben a népmesék modora ragadt meg leginkább lelkében, hogy ő éppoly ösztönszerűséggel sajátítot­ta el azok szellemét, mint Petőfi a népdalokéit“. Nyelve zenei és képszerű, szókincse végtelenül gazdag, prózájának erejével, szi­­nességével, hajlékonyságával alig versenyezhet magyar iró. Ára: 26,— Kős. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, A gavallérok Az általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallé­rok 1897-es írása. A beszélő köntös a romantikus Mikszáth*műve. Először Jókai lap­jában, a Nemzetben jelent meg, folytatásokban. Témáját a törté­nelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában. A második írás, A gavallérok, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatá­sokban jelent meg, a Pesti Hírlap­ban. A lecsúszott birtokos nemes­ség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író. Ára: 10,— Kis. Jules Verne: Hector Servadac Földünket nagy veszély fenye­geti! Egy csillagász kiszámította, hogy egy váratlanul feltűnt üstö­kös össze fog ütközni a Földdel. A katasztrófa valóban be is követ­kezik, a szeszélyes égitest azonban éppen csak súrolja bolygónkat, és magával ragadja a Földközi-ten­ger partvidékének egy részét. Kü­lönböző nemzetiségű és foglalko­zású emberek kerülnek az új égi­testre, és izgalmas küzdelmet vív­nak életükért, visszatérésükért a Földre. Verne-sorozatunk új kötete a té­ma és a cselekmény érdekességé­ben, fordulatosságában a legsike­rültebbek, leglebilincselőbbek közé tartozik. A művészi illusztrációkat Hegedűs István készítette. Ára: 23,50,— Kés Stanislaw Lem: A „Legyőzhe­tetlen" A „Legyőzhetetlen“ egy hatal­mas csillaghajó a társadalmilag már egységes Föld messzi korsza­kában. Leszáll egy távoli csillag rettegett hírű bolygóján, hogy fel­derítse eltűnt elődjének sorsát. A „Legyőzhetetlen“ név az űrhajó fedélzetén utazó embereket is meg­illeti, sőt az Embert illeti meg el­sősorban, aki a messzi jövő tech­nikai csodáinak védelmében is ke­rülhet olyan helyzetbe, amikor csak a rettenthetetlen bátorság, az önfeláldozás segít. Ezt példázza a regény hőseinek, különösen Ro­­hán főnavigátornak izgalmas tör­ténete, aki a jövő emberéhez illő póztalan hősiességgel szinte re­ménytelen útra indul: eltűnt baj­­társait akarja felkutatni a különös „gép-legyekkel“ benépesült boly­gón. Ára: 7,— Kős — Hála Istennek, csakhogy jobban van már, lelkem — örvendezett a nővér. — Mély ájulásban feküdt hosszú órákon át... Máskor is volt ilyen rohama? — Azt kérdezi a nővér, hogy máskor is volt-e rohamom? Lehet... Most nem jut eszembe. De nem szeretek elmúlt dolgokról beszélni. A nővér keze után nyúlt s maga mellé húzta az ágya szélére s el­fulladó hangon fülébe súgta: — A gondolkozás az őrületbe kerget. S ha nem bírtam megbirkózni az emlékekkel, vándorolni kezdtem, Váradról Margittára, Margittáról Cséhtelekre, onnan vissza Váradra gyalog, szekéren — néha gavallérok hintóján. Gavallérok hintóján nővérkém! Hi-Hi-Hi... A nővér megrettenve nézte a szederjes ajkak mozgását, melyek mö­gül most mint gátat tört folyam ömlött, hömpölygött a szavak tengere. Vád és védekezés, értelem és Őrület... A melle zihált, hjjai tépdesték a takaró szélét, majd elhallgatott, aztán újra kezdte. — Rossz voltam anyának... gonosz feleségnek — suttogta. — Krisztus megbocsát, kedves lányom — mondta szelíden a nővér 6 á feszületre mutatott. — Ö megbocsát — lihegte — Krisztus megbocsát. De a gyerekek??? A nővér megnyugtató szavakat mondott, de ő már nem hallotta, mert hirtelen fekete körök közeledtek feléje, melyek szeme előtt elkezdtek keringeni s hol közeledtek, hol meg távolodtak tőle. A fal is mintha kiszélesedett volna s a feszület hihetetlen módon megnagyobbodott rajta ... Riadtan bámult maga elé, de a következő percben fal, feszület, nővér, minden a semmibe oszlott. Arcát hideg verejték lepte el, s szeme alá sötét karikát festett az átélt fájdalom. Az apáca felugrott s szaladt a főorvosért, aki pillanatok alatt a be­tegszobában termett... Megilletődve állott a csíkos huzatú kórházi ágy mellett, melyben már mozdulatlanul feküdt az asszony, akinek keserű vonást rajzolt szája szögletébe az Élet... A Hidegser utca házai felett derengeni kezdett a hajnal. Oj életre ébredt a város s a nap első, rózsaszínű sugara besurrant a kórházi szobába s aranyló derű szitált az elnémult asszonyra. A kedvesnővér a főorvos elé tette az üres fejlapot, melyen a név helyét kitöltetlen hagyta az írnok. Az orvos csodálkozva fordult a nő­vér felé. — Nem ismerte a kedvesnövér Fráter Erzsikét? Persze, persze maga ' ritkán jár ki a városba, akkor is csak a templomokat járja. Tintát kért, az asztalhoz ült s az elébe tett lapra beírta: — Madách Imréné — Fráter Erzsébet — majd visszalépett a betegágyhoz. — Mindössze negyvenöt éves volt — mondta megindultam Aztán gyöngéden letörölte a kiütköző verejtékcseppeket a halott homlokáról 11 s lábujjhegyen kiment a szobából. A terebesi járás könyvtárosainak panasza A járás minden könyvtárosa megkapta az 1968-as év könyvjegy­zékét. Igazán dicséretre méltó választékkal rendelkezik. De a ma­gyar községek könyvtárosai még nem állíthatják ezt. A megrende­lőlap 75 darab könyvet tart nyílván, amelyből a könyvtárosok vá­laszthatnak. A baj ott kezdődik, hogy a 475 darab kötet közül csu­pán 67 magyar nyelvű. Félreértés ne essék, őszintén bevallom, ma­gam sem tudom, igazán magyar nyelvű-e? Például a magyar iroda­lom kötetei közé soroltak olyan könyvet is, amelyet szlovák nyel­ven írtak. Megtalálhatók itt Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regé­nye és Jókai néhány kötete is, természetesen szlovák kiadásban. Nem merném állítani, hogy ezek a közismert könyvek csaknem minden népkönyvtárban megtalálhatók. Saját tájékoztatásomra fel­kerestem a királyhelmeci könyvesbolt elárusítónőjét, Leskónét, akt nem kis meglepetésemre a következőket mondotta: — Sajnos a já­rási Népkönyvtár úgy döntött, hogy a megrendelhető könyvek jegy­zékét 0 állítja össze. Természetesen, alig vagy egyáltalán nem jár­tak kedvében a magyarlakta falvak könyvtárosainak. Az elmúlt évek­ben még maguk a könyvtárosok választották ki a szükséges és ke­resett köteteket. Nem túlozok, ha azt állítom, hogy könyveinket por lepi. Vajon miért nem vehetik legalább a könyvtárosok igénybe ezeket a köteteket, hogy úgy eljuthatnának az olvasókhoz? Ha jobban utána néznénk a dolgoknak, megállapíthatnánk, hogy a járási Népkönyvtárnak az évi tervteljesítés a célja, nem pedig az olvasók igényeinek kielégítése. Egyes falvak 2500 —3000 korona ér­tékben vásárolhatnak könyveket. A magyar könyvek értéke viszont csak 800 korona. Es ez azt jelenti, hogy a magyar községek könyv­táraiba csupán 67 magyar nyelvű kötet juthat el 1968-ban és 250— 300 kötet szlovák könyv. A Járási Népkönyvtár olyan jegyzéket ál­líthatott volna össze, amely egyformán megfelel mind a magyar, mind a szlovák községek könyvtárosainak. PUSZTAI jÖZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom