A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-14 / 15. szám
Fábry Zoltán: Hazánk, Európa A hetvenéves Fábry Zoltán előtt hajtunk zászlót ezzel a könyvvel, melyet életműve legjelentősebb írásaiból állított össze Simon István költő, a Kortárs szerkesztője. Mi avatja különleges jelentőségűvé a csehszlovákiai magyar irodalom nagy öregjének életművét? Elsősorban az, hogy emberi és szellemi törvénnyé tudta emelni legjobb eszméit, hogy műfajt tudott teremteni az életével. A műfaj neve, Fábry megfogalmazásában: antifasizmus. Ez magatártása és életművé lényege: a XX. századi ember talán legmegdöbbentőbb föleszmélésének a summája, mert Fábry Zoltán is egyike volt azoknak, akik következetes logikával a fasizmus föllépésének kezdete óta leplezték le a barbár demagógia hazugságait, s annak kezdeti sikeres térhódítása idején mát megjósolták becstelen bukását is. De irodalmi tanulmányaiban is, akár Adyról vagy József Attiláról ír, akár a világirodalom nagyjairól, vagy a csehszlovákiai magyar irodalom jelentőségeiről, ugyancsak antifasiszta mondanivalójához keresi bennük a példát, a világos magyarázat lehetőségét. S így teremtett valami egészen különleges műfajt, amely nem kizárólag irodalmi tanulmány, nem is a szokásos esszé, nem is egyértelműen publicisztika, hanem sajátos gondolatforma, mondhatnánk: egy rendkívüli ember szellemi megjelenési formája. Ára: 24,— Kős. Fekete István: Hajnal Badányban Távol minden lakott helytől, az erdő mélyére rejtett badányi malomban két gyermek él a múlt század közepén. Panni a molnár kislánya, Matyi pedig árvagyerek szolgálatra szegődött a malomba. Együtt nőnek fel, s ahogy az évek múlnak, szívükben mély és igaz szerelem ébred. A boldogságért azonban meg kell küzdeniük, sok és nehéz próbát kell szerelmüknek kiállnia érte. A kitűnő iró a tőle megszokott művészettel festi a táj szépségeit, szövi az izgalmat keltő események szálait, és kelti fel nyelve gazdagságával a kor és környezet hangulatát. Ara: 15,— Kős Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai világa végtelenül gazdag, sokszínű. Nagy hősei, de humorosreális mellékfigurái, a Míndenváró Ádámok és a Tallérossy Zebulonok is örök alakjai irodalmunknak. Műveibe száz- és ezerszám olvadtak bele népmesék töredékei, népi babonák, szólások, rigmusok. Arany János írta róla: „valamint a nyelvben az élet s kivált a nép élete volt főmestere, úgy az elbeszélésben a népmesék modora ragadt meg leginkább lelkében, hogy ő éppoly ösztönszerűséggel sajátította el azok szellemét, mint Petőfi a népdalokéit“. Nyelve zenei és képszerű, szókincse végtelenül gazdag, prózájának erejével, szinességével, hajlékonyságával alig versenyezhet magyar iró. Ára: 26,— Kős. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, A gavallérok Az általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása. A beszélő köntös a romantikus Mikszáth*műve. Először Jókai lapjában, a Nemzetben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában. A második írás, A gavallérok, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a Pesti Hírlapban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író. Ára: 10,— Kis. Jules Verne: Hector Servadac Földünket nagy veszély fenyegeti! Egy csillagász kiszámította, hogy egy váratlanul feltűnt üstökös össze fog ütközni a Földdel. A katasztrófa valóban be is következik, a szeszélyes égitest azonban éppen csak súrolja bolygónkat, és magával ragadja a Földközi-tenger partvidékének egy részét. Különböző nemzetiségű és foglalkozású emberek kerülnek az új égitestre, és izgalmas küzdelmet vívnak életükért, visszatérésükért a Földre. Verne-sorozatunk új kötete a téma és a cselekmény érdekességében, fordulatosságában a legsikerültebbek, leglebilincselőbbek közé tartozik. A művészi illusztrációkat Hegedűs István készítette. Ára: 23,50,— Kés Stanislaw Lem: A „Legyőzhetetlen" A „Legyőzhetetlen“ egy hatalmas csillaghajó a társadalmilag már egységes Föld messzi korszakában. Leszáll egy távoli csillag rettegett hírű bolygóján, hogy felderítse eltűnt elődjének sorsát. A „Legyőzhetetlen“ név az űrhajó fedélzetén utazó embereket is megilleti, sőt az Embert illeti meg elsősorban, aki a messzi jövő technikai csodáinak védelmében is kerülhet olyan helyzetbe, amikor csak a rettenthetetlen bátorság, az önfeláldozás segít. Ezt példázza a regény hőseinek, különösen Rohán főnavigátornak izgalmas története, aki a jövő emberéhez illő póztalan hősiességgel szinte reménytelen útra indul: eltűnt bajtársait akarja felkutatni a különös „gép-legyekkel“ benépesült bolygón. Ára: 7,— Kős — Hála Istennek, csakhogy jobban van már, lelkem — örvendezett a nővér. — Mély ájulásban feküdt hosszú órákon át... Máskor is volt ilyen rohama? — Azt kérdezi a nővér, hogy máskor is volt-e rohamom? Lehet... Most nem jut eszembe. De nem szeretek elmúlt dolgokról beszélni. A nővér keze után nyúlt s maga mellé húzta az ágya szélére s elfulladó hangon fülébe súgta: — A gondolkozás az őrületbe kerget. S ha nem bírtam megbirkózni az emlékekkel, vándorolni kezdtem, Váradról Margittára, Margittáról Cséhtelekre, onnan vissza Váradra gyalog, szekéren — néha gavallérok hintóján. Gavallérok hintóján nővérkém! Hi-Hi-Hi... A nővér megrettenve nézte a szederjes ajkak mozgását, melyek mögül most mint gátat tört folyam ömlött, hömpölygött a szavak tengere. Vád és védekezés, értelem és Őrület... A melle zihált, hjjai tépdesték a takaró szélét, majd elhallgatott, aztán újra kezdte. — Rossz voltam anyának... gonosz feleségnek — suttogta. — Krisztus megbocsát, kedves lányom — mondta szelíden a nővér 6 á feszületre mutatott. — Ö megbocsát — lihegte — Krisztus megbocsát. De a gyerekek??? A nővér megnyugtató szavakat mondott, de ő már nem hallotta, mert hirtelen fekete körök közeledtek feléje, melyek szeme előtt elkezdtek keringeni s hol közeledtek, hol meg távolodtak tőle. A fal is mintha kiszélesedett volna s a feszület hihetetlen módon megnagyobbodott rajta ... Riadtan bámult maga elé, de a következő percben fal, feszület, nővér, minden a semmibe oszlott. Arcát hideg verejték lepte el, s szeme alá sötét karikát festett az átélt fájdalom. Az apáca felugrott s szaladt a főorvosért, aki pillanatok alatt a betegszobában termett... Megilletődve állott a csíkos huzatú kórházi ágy mellett, melyben már mozdulatlanul feküdt az asszony, akinek keserű vonást rajzolt szája szögletébe az Élet... A Hidegser utca házai felett derengeni kezdett a hajnal. Oj életre ébredt a város s a nap első, rózsaszínű sugara besurrant a kórházi szobába s aranyló derű szitált az elnémult asszonyra. A kedvesnővér a főorvos elé tette az üres fejlapot, melyen a név helyét kitöltetlen hagyta az írnok. Az orvos csodálkozva fordult a nővér felé. — Nem ismerte a kedvesnövér Fráter Erzsikét? Persze, persze maga ' ritkán jár ki a városba, akkor is csak a templomokat járja. Tintát kért, az asztalhoz ült s az elébe tett lapra beírta: — Madách Imréné — Fráter Erzsébet — majd visszalépett a betegágyhoz. — Mindössze negyvenöt éves volt — mondta megindultam Aztán gyöngéden letörölte a kiütköző verejtékcseppeket a halott homlokáról 11 s lábujjhegyen kiment a szobából. A terebesi járás könyvtárosainak panasza A járás minden könyvtárosa megkapta az 1968-as év könyvjegyzékét. Igazán dicséretre méltó választékkal rendelkezik. De a magyar községek könyvtárosai még nem állíthatják ezt. A megrendelőlap 75 darab könyvet tart nyílván, amelyből a könyvtárosok választhatnak. A baj ott kezdődik, hogy a 475 darab kötet közül csupán 67 magyar nyelvű. Félreértés ne essék, őszintén bevallom, magam sem tudom, igazán magyar nyelvű-e? Például a magyar irodalom kötetei közé soroltak olyan könyvet is, amelyet szlovák nyelven írtak. Megtalálhatók itt Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regénye és Jókai néhány kötete is, természetesen szlovák kiadásban. Nem merném állítani, hogy ezek a közismert könyvek csaknem minden népkönyvtárban megtalálhatók. Saját tájékoztatásomra felkerestem a királyhelmeci könyvesbolt elárusítónőjét, Leskónét, akt nem kis meglepetésemre a következőket mondotta: — Sajnos a járási Népkönyvtár úgy döntött, hogy a megrendelhető könyvek jegyzékét 0 állítja össze. Természetesen, alig vagy egyáltalán nem jártak kedvében a magyarlakta falvak könyvtárosainak. Az elmúlt években még maguk a könyvtárosok választották ki a szükséges és keresett köteteket. Nem túlozok, ha azt állítom, hogy könyveinket por lepi. Vajon miért nem vehetik legalább a könyvtárosok igénybe ezeket a köteteket, hogy úgy eljuthatnának az olvasókhoz? Ha jobban utána néznénk a dolgoknak, megállapíthatnánk, hogy a járási Népkönyvtárnak az évi tervteljesítés a célja, nem pedig az olvasók igényeinek kielégítése. Egyes falvak 2500 —3000 korona értékben vásárolhatnak könyveket. A magyar könyvek értéke viszont csak 800 korona. Es ez azt jelenti, hogy a magyar községek könyvtáraiba csupán 67 magyar nyelvű kötet juthat el 1968-ban és 250— 300 kötet szlovák könyv. A Járási Népkönyvtár olyan jegyzéket állíthatott volna össze, amely egyformán megfelel mind a magyar, mind a szlovák községek könyvtárosainak. PUSZTAI jÖZSEF
