A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-07 / 14. szám

A CSEMADOK Losonci Járási Veze­tősége választmányi ülése az alábbi pontokban fölsorolt kérdések hala­déktalan megoldása mellett foglal állást. 1. javasoljuk a választási törvé­nyek és irányelvek átdolgozását, mert a párt decemberi ás Januári plénuma előtt Jelentek meg, s nem tartalmazzák azokat a demokratikus elveket, amelyeket életünk demokra­tizálódása megkövetel. Szükségesnek tartjuk, hogy járásunkban magyar választó ' körzeteket alakítsanak s minden választókörzetben olyan nemzetiségű állampolgárt jelöljenek a különféle szintű nemzeti bizott­ságokba, amelyek a lakosság ‘ nem­zetiségi részarányának megfelelnek. Javasoljuk, hogy a jelöltek 51 %-a húszéves Illetőséggel rendelkezzen Jelenlegi helyén, anol javasolják s a szavazócédulék 2—3 nappal a vá­lasztások előtt kerüljenek a szava­zók kezébe. 2. Javasoljuk, hogy mindazok, akik vegyes nemzetiségű járásokban veze­tő funkcióban vannak s mindazok, akik hivatali vagy más társadalmi .beosztásuknál fogva a lakósságal érintkezésben állnak, Ismerjék a já­rásban élő nemzetiségek nyelvét. 3. Az 1961-es népszámlálás külön­féle visszaélések következtében nem tükrözi hűen a valóságot, ezért kö­veteljük, hogy a legközelebbi nép­­számlálást az eddiginél alaposabban készítsék elő. A vegyeslakosságú te­rületen a népszámláló bizottságban központi, kerületi, Járási és helyi szinten fele-fele arányban legyenek képviselve magyarok. A „népszám­lálási Ivek“ a magyarlakta és ve­gyes "területeken legyenek kőtnyel­­vüek, tüntessék fel rajtuk, hogy az 1945—48 közötti reszlowaklzácló ér­vénytelen. 4. Követeljük, hogy az 1945—48 évek közötti, magyar nemzetiségű lakosságot sújtó diszkriminációs In­­tézkedések — reszlovaklzélás, kitele­pítés, deportálás — törvényerejű ha­tálytalanítását és a sajtó útján tör­ténő nyilvánosságra hozatalét. Java­soljuk, hogy akik 1945-től napjainkig a helyes nemzetiségi politikai fejlő­désnek gátlói voltak s elvesztették a tömegek bizalmát, mondjanak le. 5. Járásunk magyarlakta községei kulturális fejlődésének egyik alap­vető feltétele a nemzetiségi Iskolák továbbfejlesztése. .a) Szükségesnek tartjuk, hogy ne­vezzenek* ki egy szakemberekből ál­ló bizottságot, mely a magyar taní­tóság aktív bevonásával a magyar Iskolák- önálló tanügyi igazgatásának rendszerére olyan Javaslatot dolgoz ki, mely megfelel az Itt élő magyar nemzetiségű állampolgárok Igényelnek s a társadalom részéről támasztott követelményeknek. b) A magyar tannyelvű iskolák ön­álló tanlrányltása értelmében kell megoldani és javítani a járásban le­vő magyar tannyelvű Iskolák Irányí­tását is. ej Minden eddiginél határozottab­ban kell megoldani járásunkban a magyar tannyelvű ővódák problémá­ját. A magyar óvódák élére magyar óvónőket kell helyezni, az osztályok számát bővíteni és továbbiakban új óvouákat nyitni. u) Javasoljuk, hogy a ragyolcl és bússal általános magyar Iskolákat önálló magyar Igazgatóság alá he­lyezzék. javasoljuk továbbá, hogy a losonci Klement Gottwald Ipari, ne­velő és óvónő képző szakiskolákon az igazgatóhelyettesi funkcióba ma­gyar nemzetiségű pedagógusokat ne­vezzenek ki. ej javasoljuk, hogy a fülek! MIER bútorgyár mintájára a fülek! KOVOS­­MALT-ban, a losonci POEANA tex­­tllgyárban, a túród gépgyár loson­ci részlegében, a CSAD autójavító­nál, a járási építkezési vállalatoknál, valamint a losonci állami tanoncis­kolán magyar osztályok nyíljanak. fj A felsőoktatás terén Javasoljuk, hogy a nyltral Mezőgazdasági Fűlj. kólán, a pozsonyi Koxnensky Egye­tem további fakultásain létesítsenek magyar tagozatot. * gj Járásunk magyar nemzetiségű dolgozói eszmei politikai továbbfej­lődése megkívánja, hogy a losonci Já-1 rási pártbizottságon a marxizmus— lenlnlzmus esti egyetemén esti ma­gyar tagozat Is nyíljon. h) "Javasoljuk, hogy a Jövő tanév­től kezdődően azokban a szakközép­­iskolákban, ahol párhuzamos magyar Osztályok Is vannak, a szlovák nyelv kivételével minden tantárgyat .az ok­tatás nyelvén, a magyar osztályok­ban magyar nyelven tanítsanak. Akadályozzák meg, hogy az iskola Igazgatósága önrendelkezése alapján, arra való hivatkozással, hogy tökéle­tesíteni akarják a szlovák nyelv el­sajátítását, a párhuzamos magyar osztályokban egyes tantárgyiakat szlo­vák nyelven tanítsanak. 1) Tekintettel a losonci magyar gimnázium tradíciójára, javasoljuk, hogy a kilencéves magyar Iskolát fej­lesszék gimnáziummá. 8. Az elmúlt években a magyar tannyelvű iskolák irányítása terén tapasztalt hiányosságokban (pl. az Iskolák összevonása, az Irodalmi ne­velésben elkövetett hibák stb.) Je­lentős szerepe volt dr. Matej Luőan-' nak, az SZNT megbízottjának. Ezért Luóan már évekkel ezelőtt elvesz­tette a magyar tanítóság, a magyar értelmiség és a szülök bizalmát. Ezért követeljük dr. Matej Luöan le­váltását az SZNT Iskolaügyi megbí­zottja funkciójáról. 7. Javasoljuk, hogy a losonci Járási Népművelési Otthonban, a Járási Nép­könyvtárban alakuljon magyar rész­leg, amely messzemenő módszertani és szervezési segítséget nyújthatna a Járás magyar kultúrmunkásamak és összekötő szerepet tölthetne be a gyakorlati munka és a járási szervek között. 8. Követeljük, hogy hivatalosan Is Ismerjék el a vegyeslakosságú közsé­gek szlovák—magyar párhuzamos el­nevezéseit, s ezt a vasútállomások tábláin és a községek, városok ha­tárjelző tábláin egyaránt tüntessék feli A hivatalokban, az értekezlete­ken, körlevelekben, felhívásokban, az egyes árucikkek használati utasí­tásaiban minél előbb és a legkövet­kezetesebben érvényesítsék a két­nyelvűséget. Javasoljuk az 1945-48- as évek között történt magyar hely­ségnév-változtatásokat törölni, a községeknek visszaadni az eredeti nevüket. 9. Javasoljuk a Járás Nemzeti Bi­zottságának, hogy haladék nélkül ad­ják ki A losonci járás kulturális em­lékei című könyvet magyar nyelven. 10. javasoljuk, hogy az iskolaügyi kabinet által szerkesztett Vlsstlved­­ní sbornlk című időszaki tájékoz­tatóban magyar betét Is szerepeljen. 11. Javasoljuk a Közép-szlovákiai Könyvkiadó részére, hogy a közép­­szlovákiai magyar írók művelnek ki­adását tegye lehetővé. 12. javasoljuk a Közép-szlovákiai Műemlékvédő Hivatalnak, hogy a lo­sonci Járás területén az 1945—48-as években eltávolított, vagy megrongált emlékműveket állítsák vissza, (Kár­mán József emlékoszlop és emléktáb­la), Rádal Pál síremlékét restaurál­ják. 13. Javasoljuk, hogy az Új Szó mel­lett egy további magyar napilapot, a közép-szlovákiai kerületben önálló magyar szerkesztőséggel társadalmi­­politikai magyar hetilapot, Járásunk­ban járási hetilapot Indítsanak.. 14. Javasoljuk a járási pártbizott­ságnak, hogy belátható Időn belül járási szinten és a magyar nemzeti­ségű értelmiség bevonásával hívjon össze egy olyan jellegű széles körű aktívát, amelyen a nemzetiségi kér­dés politikai, gazdasági, kulturális problémái kerülnének megvitatásra. Kívánatos lenne, ha az aktíván pár­tunk vezető titkára, a JNB elnöke Is részt venne. A Csemadok losonci járéei vezetéiége Járási bizottsági ülésünkön meg­vitattuk a CSEMADOK KB március 12-én jóváhagyott javaslatát a nem­zetiségi kérdés rendezéséről. Egyér­telműig kijelentjük, hogy a hatá­rozatban lefektetett elvekkel teljes mértékben egyetértünk, s hívei va­gyunk annak, hogy egy új föderatív csehszlovák államforma keretén be­lül a nemzetiségek is a legteljesebb egyenjogúságot és önrendelkezési jogot élvezzék a társadalmi, kultu­rális, közigazdasági és gazdasági élet minden területén, s a következő konkrét intézkedések megtételét tartjuk szükségesnek: 1. A CSEMADOK KB javaslatát a nemzetiségi kérdésről sürgősen te­­yék közzé a szlovák nyelvű sajtó­­an és rádióban is, mint ahogy azt az Ukrán Dolgozók Kulturális Szö­vetsége tette. A javaslathoz beér­kező vélemények javarészét folya­matosan közölje a sajtó, hogy a ma­gyar dolgozók érdeklődése a köz­ügyek és saját sorsuk iránt növe­kedjék. 2. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt akcióprogramjának közzété­tele után egy héttel hívják össze a CSEMADOK KB kiszélesített rendkí­vüli plenáris ülését, hogy legfelsőbb választó szervünk késedelem nélkül kifejthesse álláspontját az akció­­programról és kidolgozza saját ak­cióprogramját. Ezenkívül szükséges­nek mutatkozik, hogy mindaddig, amíg a CSEMADOK KB javaslatá­ban foglalt követelmények realizá­lására megnyugtató kilátás nincs, a Központi Bizottság plénumának ülését havonta hívják össze. Ezzel kapcsolatban kérjük a KB elnöksé­gét, hogy az egyes plénumülése­­ken az elnökség rendszeresen szá­moljon be arról, hogy egyes tagjai mit tesznek a megújhodási folya­matban a szlovákiai magyarság ér­dekében, s hogyan vészül ki részü­ket ügyünk felső fokon való kép­viseletében. 3. Leszögezzük, hogy az 1960-ban végrehajtott területi átszervezés a nép megkérdezése nélkül s annak akarata ellenére hatalmi pozícióból valósult meg, s nemhogy segítette volna a nemzetségi kérdés megol­dását, hanem ellenkezőleg, azt hát­ráltatta s a helyzetet bonyolította. Követeljük, hogy a jelenlegi járás magyarlakta községeiből Királyhef­­mec székhellyel - önálló járás ala­kuljon. Ezsel a követeléssel Bodrog­köz és környéke minden magyar falva egyetért. 4. Mivel a magyar tannyelvű isko­­lahálózdt fejlődésére kedvezőtlenül hat egyes iskolák közös igazgatása, szükségesnek tartjuk a magyar is­kolák teljes önállósítását az óvodá­tól kezdve a főiskolákig. Szükséges, hogy minden magyar faluban ma­gyar óvoda működjék, hogy sokszo­rosára bővítsék a magyar tanonc­iskolái hálózatot, bővítsék a ma­gyar szakközépiskolák körét, önál­lósítsák a nyitrai Pedagógiai Fa­kultás magyar tagozatát, s hozza­nak létre magyar tagozatot a nyit­rai Mezőgazdasági Főiskolán s nyis­sanak magyar tagozatot a pozsonyi Orvostudományi Egyetemen. A szín­vonalasabb irányítás érdekében szükségesnek tartjuk az önálló ma­gyar iskolaügyi szervek létrehozását. 5. Mivel a háború után végrehaj­tott erőszakos és embertelen reszlo­­vakizálás áldatlan következményei még az 1961-es népszámlálás ered­ményeiben is éreztették hatásukat, emiatt a magyar nemzetiségű pol­gárok mintegy 25-30 %-a a Bod­rogközben és környékén nem vallot­ta magát magyarnak, azt tartanánk igazságosnak, ha az új képviseleti szervekbe való választásoknál nem a hivatalos statisztikát, hanem a magyarság tényleges létszámát ven­nék alapul, hogy a magyar dolgo­zók valódi létszámuknak megfelelő­en legyenek képviselve az összes fokú törvényhozási és közigazgatási szervekben. Ezzel összefüggésben követeljük a reszlovakizációs dekré­tum törvényen kívül helyezését s egy új, hatalmi befolyástői mentes, tel­jesen szabad nemzetiségi népszám­lálás megejtését. 6. A magyar dolgozók rugalma­sabb tájékoztatása érdekében ja­vasoljuk, hogy az első köztársaság­beli magyar baloldali sajtó hagyo­mányaira támaszkodva Kassán ön­álló magyar napilapot adjanak ki. 7. Megállapítjuk, hogy a választá­si előkészületek során a CSEMA­DOK egyes alapszervezetei nem mutatnak kellő aktivitást. Ezért szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a CSEMADOK nem nézheti­­tétlenül a közömbösséget ezen a té­ren. Szükség van az elmúlt két év­tizedben funkciókat betöltött szemé­lyek szerepének felülvizsgálására, munkájuk elfogulatlan értékelésére, hogy akik nem a néppel, hanem a népen uralkodtak, többé ne jus­sanak szerephez, ne kapjanak veze­tő beosztást, sem központi, sem kerületi, sem járási, sem helyi szer­vekben. 8. Járási bizottságunk felhábo­rodását fejezi ki afölött, hogy dr. Matej Luőan, az SZNT oktatásügyi megbízottja a főiskolás ifjúság po­zsonyi és nyitrai nagygyűlésen el­hangzott felületes és meggondolat­lan kijelentésével nemzeti önérze­tükben sértette meg a magyar dol­gozókat. Ezért kérjük, hogy Luőan elvtárs adjon magyarázatot bántó megjegyzéseire. 9. A Járási Bizottság plénuma feladatul adja a járás összes alap­szervezeteinek, hogy napokon belül tartsanak nyilvános taggyűléseket, amelyeken a legszélesebb népréte­gek bevonásával vitassák meg a CSEMADOK KB javaslatát a nem­zetiségi kérdés megoldására, s ál­lásfoglalásukat rezoluciókban kö­zöljék a CSKP KB-vel az SZLKP KB- val, a CSEMADOK KB-val, a kerületi és járási pártbizottsággal, valamint a CSEMADOK Járási Bizottságával. A CSEMADOK Terebesl Járási Bizottsága w* 1968. március 27-én próbarepülés közben tragikus módon életét vesztette lurlj Alexejevics Gagarin ezredes, a Szovjetunió Ünnepelt űrhajósa, az SZKP tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a Szovjetunió Hőse. Gagarin és Szerjogin hamvait a Vörös Téren a Kreml falában temették el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom