A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-31 / 13. szám
A városok eloszlása és nagysága Csehszlovákiában 100 Kin. munkalehetőségek és közintézmények zöme a II. fokozatú központi településekben lesz elhelyezve, Igen fontos annak gyors elérhetősége a vonzásterület legtávolabbi pontjairól Is. A megfelelő Időn belüli elérhetőség biztosítása érdekéiben a vonzásterület sugara 12—15 km. körül lesz. A II. fokozatú központi település nagyságát ismét a berendezések hatékonysága szabja .meg, és ez 30 000—80 000 lakosságszámot igényel. Az egész vonzóterület minimális lakosságszáma 50 000 fő. Ezen számnak elérése csak a távol Jövőben várható, mivel a maximális távolság betartása megköveteli azt, hogy nem csupán a Jelenlegi, de a régebbi Járásszékhelyek legnagyobb részének a II. fokú központ szerepe jusson. Ezek közül pedig ma még egyik sem éri el a minimális lakosságszámot sem. Épp ezért ezen központok kiválasztásénál alaposan figyelembe .kell venni a fejlődési lehetőségeket, mivel a beruházások koncentrálása épp a II. fokozatú központokban lesz a legnagyobb méretű. Az előzetes elképzelések szerint kb. 150—180 II. fokozatú központi település alakul majd ki az egész ország területén. A III. fokozatú központok a termelés és a társadalmi élet legmagasabb koncentrációját képviselik, mely téren némely szakban országos, esetleg nemzetközi Jelentőséget érnek majd el. Von'zásterületük néhány II. fokozatú központot ölel fel azok egész vonzásterületével és I. fokozatú központjaival együtt. A speciális ipari létesítmények rendkívüli összpontosítása jellemzi majd ezeket a településeket, melyek igénylik a legmagasabb képesítéssel rendelkező munkaerőket. Amennyiben nem sikerülne kielégíteni minden munkaigényt a II. fokozatú központ vonzásterületén, minden esetben ki kell azt elégíteni a III. fokozatú terület keretén belül, beleértve a speciális követelményeket Ls. A közintézmények biztosítják az ellátottság legmagasabb színvonalát országos viszonylatban is. A vonzásterület nagyságát ismét az elérhetőség szabja meg. Az ideális terület sugara kb. 40—50 km. A berendezések gazdaságossága megkívánja a 80 000-től 300 000-4g terjedő lakosságszámot. \Az egész köztársaság területén valószínűleg 15—20 település fogja ellátni a III. fokozatú központ szerepét. A központi szerepkörrel nem rendelkező településeket a javaslat a következőképpen osztályozza: a) állandó jelentőségű települések b) ideiglenes jelentőségű települések ej egyéb települések. a) Az állandó jelentőségű települések közé tar toznak: 1. A mezőgazdasági üzemek maradandó jellegű központjai és az olyan helységek, melyek a termelési területek racionális elérhetőségét biztosítják. (A mai nézetek szerint a földek megengedhető maximális távolsága 8 km a lakóhelytől) 2. Olyan építészetileg értékes lakótelepülések, melyektől könnyen el lehet érni a munkahelyeket. 3. Üdültetési feltételekkel rendelkező települések. 4. Különleges rendeltetésű települések (idősek otthona, szociális otthonok, gyermektelepek stb.) Ezeknél a településeknél az úgynevezett nulla-fokú közintézmény-ellátottsággal lehet számolni, a lakásépítkezés üteme pedig a település jellegéből adódik majd. b) Ideiglenes jelentőségű településeknek azokat tartjuk, melyek ma még mezőgazdasági üzemek központjai ugyan, de kedvezőtlen fekvésük vagy alacsony építészeti minőségük következtében nem lehet egyértelműen tartós jellegűnek tartani. Az ilyen helységekben csak a meglévő épületek karbantartásával és javításával lehet számolni, új létesítmények csak rendkívül Indokolt esetben keletkezhetnek. C) Az egyéb települések azok a helységek, melyeknek jelenleg van még ugyan némi jelentőségük, de melyek a jövő településhálózatában valószínűleg nem kapnak már helyet. Ezekben a helységekben az építkezési tevékenységet csupán a legszükségesebb karbantartásra kellene csökkenteni. A településihálózat központosításának elsődleges feltétele a kiváló közlekedési viszonyok biztosítása. A jövőben úgy kell majd megszervezni a közlekedést a központi szerepkörrel nem rendelkező és az I. fokozatú települések között, hogy azok 45 perc alatt a legtávolabbi helyekről is elérhetők legyenek (beleértve a várakozási időt is.) Amint már említettük, a településhálózat átépítése hosszadalmas folyamat, de a most folyó építkezések nagymértékben befolyásolhatják a fejlődés irányát, ezért lényegében fontos már most tisztázni az egyes települések szerepét. Az alapelveket az állami, üzemi, vagy szövetkezeti építkezéseknél aránylag könnyebben lehet érvényesíteni, mint a magánépítkezések esetében. Mivel az építési tilalom erőszakos alkalmazása népszerűtlen, az új családi házak elhelyezését a kiválasztott helyeken nyújtott .előnyök segítségével lehetne befolyásolni. Szükséges azonban, hogy maguk az építtetők is tudatában legyenek annak, hogy a korszerű életkörülményeket csak úgy biztosíthatják maguk és utódjaik számára, ha olyan helyen építik fel házukat, ahol a fejlődés előfeltételei megvannak. Ezzel szemben a településhálózatban jelentőséggel nem bíró helységekben az új ház forgalmi értéke sokkal alacsonyabb lesz, és a jövőben előreláthatólag tovább csökken majd. A családi ház építése rendkívül sok költséget, erőfeszítést igényel, így tehát az építő számára nem lehet közömbös értékének tartóssága, ezt pedig elsősorban a környezet körülményei biztosítják. Csehszlovákia urbanizálásának távlati teoretikus modellje Központi szerepkörű települések jelenlegi nagysága. A települések jelenlegi nagyságrendje 1000 lakos egységben: 500 + 300—500 150—300 80—150 50—80 25—50 25—50 III. fokozatú központok 50—80 30—50 20—30 IC—20 5—10 0-5 II. fokozatú központok A központok vonzásterületén kívül fekvő területek Alacsonyan urbanlzált és Iparosított területek Országhatár
