A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-25 / 8. szám
akarta, «hogy boldogan éljenek, törte magát a munkában és küldött, hogy a betegség« átvészelje. Ml lesz veletek, ha én nem leszek, mondogatta betegágyán fekve. S a kér az egész teatét megtámadta. 1961-ben megbénult a keze és a Iáiba. Én már tudtam, hogy többé nem kel tel. Figyelmeztettek erre az orvosok la. De ö csak nem akarta feladni a harcot, a halál ellen. Ha valaki létta, mit tud egy ember elviselni, szenvedni, menynyire akar élni, to meggyőződtem erről a férjem mellett. 1961 karácsonyán a tátrai tüdőszanatőriumba vitték. 1962-ben megoperálták, majd hazahozták Újvárba Néhányszor felöltöztettem ünneplő ruhájába s tolókocsival kisétáltam vele a városba. Ha Jó idő volt, lementem vele a Nyltra folyóhoz, ahol pár évvel ezelőtt karonfogva vezetgetett, ölelt, csókolt. Most meg arra sem képes hogy megslmltson. Csak a szemével nézett mereven. Már csak er mutatta az élet« s a vágyat, hoey mily boldogság lenne végigfutni gyerekes örömmel, vagy csak úgy sétálgatni a folyó partján s a fűzesek árnyékában belefeledkezni egymás csókjába. Leereszkedtem melléje a fűbe, fölé hajoltam, megcsókoltam, de már a csókban sem volt élet. Megslmogattam arcát, de nem szóltam. Nem volt erőm, hogy hazug szóval az élet reményét hintsem abba az emberbe, aki már csak lélekben élt, de testben nem. Csak néztünk egymásra és sirattuk az emlékeket. 1964 Január 4-én meghalt, Sokáig nem akartam hinni, hogy gyermekeimnek már nincs apjuk. Hosszan tartó csúnya betegségben Alt le mellettem néhány évet, mégis úgy tudtam szeretni ezt az embert. Az Ifjúkori szerelem, a férfias gyöngédsége, az életért való önzetlen küzdése, talán, mindez egybevéve éltette bennem a hozzá való ragaszkodást. Ilyen embert feledni nem lehet. Lám ez lett az to négy szerelmemnek a vége. Akárcsak az édesanyámé. Negyvenéves korban az én férjem is elragadta a halál. Ha estémként, vagy ünmepnao fényképalbumon nézegetem és verembe kerül közös fényképünk, könnybeborul a szemem, az emlékek, a nyekambaszakadt gond és az egyedüllét miatt. — És ml lesz a gyerekekkel apa nélkül? Nem készül férjhez menni? — Nem, kérem. Nem akarom férjem és szép emlékeim más férfival beszennyezni, mert olyan boldog már senkivel sem lennék mint vele. Itt maradok a szülőt házban özvegy anyámnál özvegyen. Ha 0 felnevelte fér] nélkül 12 gyerekét, hármat valahogy majd csak felnevelek én li. Gombjelvény minden mennyiségben Gomb - de nőm akármilyen. Semmit Mm lehet vele begombolnl, egészen másra szolgál. Divatja is csak agyakét éve öntötte el Amerikát ás Nyugat- Európát, viszont sikere annál nagyabb. Valljuk tehát bei a badge-ről lesz szá, orrál a (eltűrhető kerongocskárál, amely ma sok tfzeier fiatalember ás lány ruháját« vagy éppen lakását díszíti, rajta néhányszavas, kifejező felirattal. Ez a badge i korong a jelmondattal, amely ezennel köz* li a besiálgetötárssal, vagy éppen a szembejövő utcai járókelővel, mit tart viselője a legfontosabb* nak. A gombjelmondat divatja az Egyesült Államokból indult ki, szOletéM az utóbbi ivek egyik legslkert* sebb és leghfroMbb jelszavához fűződik. „Make love, net wart" - „Szerelmet, ne háborútl* - talán ez lenne o legtalálóbb fordítása, bár angolul a fel* szálitás valamivel konkrétabb. Négy szóban benne van tehát a szerelem, sőt a se*, a háború elitélé* Mi a béke gondolata. Ezt a jelszót hirdették meg az elmúlt évek békatüntetéMln az amerikai fiatalok, s a kis korongokén a gondolat hamarosan átkelt az óceánon, megjelent a francia, az olasz, az angol fiatalok gomblyukában Is. Az else korongok sikerét követte a többi: Először a vietnami háború, a faji megkülönböztetés ellen tiltakoztak viselőik, később valóságos divattá váltáson. „A háború Já üzlet, fektessétek bele fiaitokat I* - hirdent az egyik bákeharces jtlványkereng, kigúnyolva a háború megszálloUalt. „Peace te Vietnami" - „Békát Vietnamnak I" - ez a bodge Is népszerű lett az Egyesült Államokban. Ax amerikai beat-nemiedék hamarosan újabb témakörökkel bővítette a korongok birrdalmát. „LSD nem LBJI" - ei a gomb o látomáskeltő LSD kábítószer híveinek Johnson Iránti utálatát fejezte ki (az LBJ az elnök monogramja). Egy másik felirat a pszichiátriát (téli el, amely virágzó üzletágat jelentett az amerikai orvosok sióméra: „A pszichiátria új Inkvizíció". Másak a szexuális szabadságot hirdették: „A szüzesség pazarlás I" A megbetránkoztatásra szánt szövegek mellett megjelentek a szórakoztató korongok is. amelyeknek célja nyilvánvalóan a feltűnéskeltés: „Sírjatok, a Hatos vegyek I, „Ne dolgozzatok, aludjatok I", „Fussatok, kezdődik a tv-műsor I" így lett as amerikai beat-tlltakozásából újabb jövedelmező üzletág az élelmes Iparosaknak. Olaszországban például az egyik legnagyobb kledé, a Feltrlnelli hozta forgalomba az olasz szövegű gombkorongokat, a legszélesebb Igények kielégítésére. „Ma Vietnam, halnap Olaszországi" - hirdeti az egyik badge, amelyből szip számmal fogyott a kiadó üzletiben. Am a politikai szövegek mellett megjelentek a többiek Is: „SserelmtMk, egyesüljetekI", s nyilván e jelűé megvalósítására a korongén rögzített közlés: „Rendelkezésre állekI". Ezt a „papagalli'-k, a külföldi lányokra vadászó, az olasz várOMkat szép számmal benépesítő Ifjak számára árusítják. Vannak Ilyesfajta szerény feliratok Is: „Zseni vagyok I". Ifjú lányoknok készült a következő szöveg: „Carlo, uép vagy, de Paelo Is erősl" Egy másik Celentanót, az énekest ajánlja miniszterelnöknek, végül pedig minderre az a gombkorong teszi fel a koronát, amelynek mondanivalója csupán eny nyl: „Bio, ble, bio, bla, bla, blal" Bármiről is uál azonban a korong-jelvény, minden badge kösös vonása a tiltakozás. Tiltakozás a háború ellen, vagy tiltakozás az amerikai, illetve nyugati életmód ellen, nyíltan, vagy csupán a megbökkentél, a feltűnéskeltés eszközével. Minden korong e társadalom célkitűzését tagadja, vagy értékelt teszi nevetségessé, tiltakozik vagy gúnyolódik. Aki kitűzi, ezt akarja az „olvasók" - a többiek - tudomására hesni. Ebben az értelemben a „Ble, ble, ble, bla, bio, blal” is sokatmondó. B. D. hét21
