A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-18 / 7. szám

A fUrdO látképe Forrásnál elöregedett, nem állta a versenyt a többi, gyor­san fejlődő, fürdővárossal. Újabb fejlődésre csak a második világháború, Illetve a lürdő ál­lamosítása után került sor. Ekkor Bártfaíürdőt ama tíz csehszlovákiai fürdőváros közé sorol­ták, melyeknek külön figyelmet kellett szentel­ni. A gyógyítás alapvető elemét Bártfafürdőn az ásványvíz Jelenti. A betegek alkáli sós vizet isznak, természetesen orvosi előírásra. Az ivó­kúra mellett nagy szerep jut a lnhaláclós gyógymódnak, ásványvíz használatával egybe­kapcsolva. A gyógykezelés részét képezik az ásványvizes kádfürdők, gyógymasszázs stb. Ne feledkezzünk meg azonban a gyógytornáról, diétás táplálkozásról valamint a kulturális tár­sadalmi életről sem. A fürdőiben kb. 500 ágy áll a betegek rendel­kezésére, egyrészt a Branlsko, Zborov, Dukla fürdőházakban továbbá az Őrlik, Sakollk, Va­lentina és Klára nevű villákban. A betegszobák központi fűtéssel, korszerű és kényelmes bú­torokkal, hideg-meleg vízzel vannak ellátva. A fürdő dombos, erdős környéke kitűnő al­kalmat nyújt sétákra, kiránduló utakra. Ma­gában a fürdőben és környékén számos kultu­rális és történelmi műemléket találunk. Külön figyelmet érdemel a több mint 700 éves Bártfa város. —rt­f’. Havran felvételei- . •-.V.lf/VV­Bártfafürdő története a iközépkorba nyú­lik vissza, ibár az ásványvíz forrásokat már nyilván régebben is ismerték. 1777- ből származnak az első hírek róla, aml­­korls a fürdő közelében felépítették ni első szállodát. Tíz évvel később örmény pósztóke­­reskedők ü] szállodát építőitek s melléje né­hány deszkafülkét. A XVI11. század végén Bá: 1- fa város — mint a fürdő tulajdonosa — több ié­­kó, vendéglátó- és szőrakoztató-belyet létesí­tett. Ez volt Bártfafürdő felvirágzásának első korszaka. Á fürdő ismertté vált az egész mo­narchiában a külföldi és hazai nemesség ál­landóan látogatta fényes nevű magyar és len­gyel hűbérurak építettek Itt üdülőkerteket és villákat. A gyors fejlődés megváltoztatta a fúf­­dő életét. A társadalmi élet a nagyvárosok szín­vonalára került, maga a fürdő egyre Inkább a kor luxusfürdőlnek jellegét öltötte magára. Számos koronát fő ltt-tartózkodásáről tudunk. Járt Itt Sándor cár Is és Napóleon felesége, Má­­ria-Lu]za. Az 1848—49-es forradalmi évek csök­kentették Jelentőségét, sőt 1849 ben a fürdőhely túlnyomérésze elpusztult. Ami megmaradt, né­hány év múlva egy nagy tűzvész martalékává vélt. Ám Bártfa város nemsokára megkezdte a fürdő újraépítését. Az új részvénytársa'Ság amelynek tulajdonába került minden ere.ével modernizálni akarta, bogy minél vonzóbbá te­gye, de valamennyi terve pénzhiány miatt meg­bukott, és Így nagyabb Jelentőségre Ismét c:aik az Eperjes—Bártfa-1 vasútvonal létrejötte után jutott. Bártfafürdő felvirágzásának második korsza­ka a 20-lk század első éveire esik. Ebben az időben két, ma is épp fürdöházat és egy fürdő­­intézetet építettek. Ez a virágzás az első világ­háború kirobbanásáig tartott. Viszont a háború természetesen újabb visszaesést Jelentett. A Csehszlovák Köztársaság létrejötte után ugyan újra emelkedett a fürdő látogatottsága, viszont a háború előttit nem érte el. Az épít­kezés üteme Jelentéktelen volt, a fürdő lassan

Next

/
Oldalképek
Tartalom