A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-11 / 6. szám
MEGLEPETÉS Nagygéresen A oagfgörasi zzinjátazócaoport januárban mutatta be Tóth Mikló«: Jeggyfirfi a msllónyxaabban ofmű három (elvonáaos vígjátékét. Az agyat felvonások JnfixBtt óriási tapsvihar kösxtatötta a lelkes aaaraplttket. A darab ssínre vitaiét Csizmadia Ambrusnó öt Göncsy Béla, a helyi általános, Iskola tanítói segítették aló. Dicséret Illeti a fiatal szereplőgárdát la, mely M darabban tudása legjavát nyújtotta. BODZAS jUDIT, NAGVGERES A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: Bodzát Judit lovaiét köszönjük, aki többak között elárulta azt is magáról, Hogy középiskolás. Kérjük a többi középiskolák tanulóit is, hogy leveleikkel, tudósításaikkal keressék fel szericesztőségünkot, EGY KÖLTŐ HALÁLA Az ítélet rövid: Csupán egy izá: halál. A vád: a nép ellensége, tehát hczaóruló. Az elitéit: André Chenier a költő. Ennyi a történelmi tény, mely mogvát képezi ar „André Chenier" című operának, mely mintegy negyven év után újra megszólalt a Szlovák Nemzeti Színház színpadán. A opera romantikus keretbe ágyazva mondja el a forradalom ellentmondásainak fogaskerekei közé került Ifjú poéta értelmetlen halálának históriáját A költő egy főúri bálon - a írandó forradalom előestéjén - Ismerkedik meg Colgny grófnő leányával, a szépséges Madeleine-nel. akibe titokban lakájuk, Gérard, szintén szerelmes. A kirobbanó forradalom orkánja azonban elszakítja egymástól a szerelmeseket s mikor évek múlva mindhárman újra találkoznak, a közben népvezérré lett forradalmár Gérard féltékeny bosszúból hamis vád alapján végezteti ki a költőt, aki’ Madelelne-nel együtt büszkén hajtja le fejét a guillotine acél pengéje alá. Igazi verisztlkus téma, mely igazi verlsztlkus zenével párosul Es ennek a zenének szerzője pedig nem más, mint a nagy terroristák Caruso és Gigli dédelgetett kedvence, a száz éve született olasz komponista, Umberto Giordano. Giordano tizenegy operát irt, melyek a maguk Idejében a kor ízlésének megfelelően megjárták a siker olimpuszát. Ezek közül kilencet azonbon az idő szép lassan a feledés fátylávol vont be, mfg viszont az André Chenfer hatalmas történelmi freskója és az intlmebb jellegű Fedora csodás dallamai állják a sorát. Es joggal, mert ízléses zenéjüket, bővérű olasz dallamaikat hatásos színekben pompázó zenekor kíséri. Giordano ragyogóan értette mesterségét s bőkezűen bánt alakjaival Mert hiszen melyik terrorista ne vágyná elénekelni Chenier két hatalmas áriáját, melyik baritonista ne öltané magára örömmel Gérard selyem lakáj-ruháját, hogy elénekelje megkapó nyitó áriáját, avagy melyik drámai szopránt ne töltene el a vágy elénekelni Madeleine iírol és egyben drámai szólomát? De maga a vágy nem elégséges tényező, ha nem párosul megfelelő adottsággal. Nos, örömmel állapíthatjuk meg, hogy operánk öt élvonalbeli rnűvésze akik, felváltva énekük e három szerepet, Igazán megállták a sarat s egy értékes előadással bővítették a színház repertoárját. A két Chenier közül Jlri Zohradnicek az ércesebb és drámaibb, viszont Imrich Jakubofc bár statikusabb, de szinte ideális olaszos belcontoja kirobbanó siker. Elenai iKlttnárová, mindkettőjük Modeleinej-e, kifogástalan. Bahus. Honák erőtől duzzadó robbanékony alakítása Juraj Martvon. lágyabb, rászletflnomságokban gazdagabb Gera«diávaf váltakozik. A hatásos díszeleteket Pavof Mi. Gábor, míg a jelmezeket Jludmilo Purkyfiovó tervezte, az előadást Miroslav Fiiét rendezte. VARGA JÓZSEF J. VAVRO felvételei E héten HENCZY BÉLÁT, a Csemadak. Icisgyarmati helyi szervezetének kultúrfelősét köszöntjíik. Amint arról Varga Imre levelében hírt adr Henczy Béla új műsort tanít be. A tánckör bemutatója ezekben a napokban lesz. A Nagymama című színmű próbái is sikerrel folynak, ügyesen oldják meg a jelmezkérdést is. Minden szereplő hcdlag készíti vagy készítteti el ruháit. A belépőjegyek árából befolyt összegből, úgy mint a ,múltban, ebben az évben is kirándulóit szeretnének szervezni a szereplők részére. Henczy Bél« „lányai"; Hűsíti Anna, Holop Mérte, Patus Mérte, Voitk Mária, Mészáros Julianna. Géza bácsi citerája KI tudja, milyen energia rejlik egy piciny, szürke kében; mennyi tehetség van egy egyszerű parasztemberben. Az Ismeretlen követ legtöbbször félredobjuk, és a tehetséges, de szerény embereket nem kérdezzük, hogy mit tudnék, mihez értenek. Farkas Géza bécsi rokonai, szomszédai vagy Jőbarétal szívesen hallgatják clterájának játékos vagy mélabús hangját. Géza bécsi szerénysége miatt sokán még a faluban sem tudják, hogy milyen nagy mestere 0 ennek a hangszernek. Pedig Klsgyarmat Igazán nem nagy falu. — Ezt a clterémat a második világháború utáni években készítettem el — mondja. Mintegy tanút keresve szavaihoz előveszi a díványról a kissé rozzant hangszert. Az egyik oldalon eltörött a lába — azóta papírok, fadarabok segítségével „cs.nél lábat", nehogy a cltera játszás közben mozogjon. A sarokból előszedi a „kellékeket": egy vasrúdból kireszelt hangoló-kulcsot, agy hür-lefogót, én egy ferdére elvágott lúdtollat, ami a pengó szerepét látja el. Nem könnyű dolog a cltera falhangolása; sok tatusztalet, érzék kell hozzá. Géza bécsi elmondott egy esetet, mikor zenészekkel kísérelte meg felhangoltatnl a ctteráját. Az „Idegen beavatkozásnak" az lett a vége, hogy négy-ót húr elszakadt. Azúta se bízza másra a hangolást. Miközben Ide-oda mozgatja a hangoló kulcsot, beszélni kezd háborús élményeiről. — Mér a második világháborúban magammal hordtam egy clterét, a bajtársakat vldltgattam vele. Este a koszos takarók alatt bizseregni kezdett az ember szive, ha az otthonra emlékeztető dalokat kezdtem játszani. Sokan sírtak Is. Ezt a clterémat a németek vették el, azért kellett készítenem ezt a másikat. Nagyon sok munkát áldoztam rá. Először ki kellett kísérletezni a legmegfelelőbb anyagot, favastagségot. A legnagyobb munka mégis a húrok felszerelés^ a skálák összeállítása volt. Egy jő eltér énéi sokat kell „találgatni , míg megtaláljuk ez igazi helyzetet. Mér eléggé: Időé vagyok ehhez. a hangszerhez, hatvanhatodik évem taposom, no meg az ember lustul Ms: így Inkább csak téli estéken, vasárnap délutánokon gyakorolgatok. — A dalt egyszeri ballésra tanulom meg — felei a- kérdésemre. — Persze előbb bétszer-héromszor el kell játszanom,, bogy a játékom a legtökéletesebb legyen. De amint mondtam, elég egyszer meghal fanom a dalt, máris el tudom játszani. A mai dalokkal mér baj van — mosolyog ravaszkásan —, ugyanis azokban sok a félbang, s az én clterámon azt nemtudom lefogni. Mér megpróbáltam az „Adém hol vagy?" című slágert, meg egypér ehhez hasonlót, de hét nem 8lkerúlt. A beszélgetés közben elkészült a hangolással. Néhányszor véglgszánt „pengetöjével" a húrokon, és játszani kezd. Lábával veri a dalhoz ez ütemet — bal kezével pedig a húrokat szorítja le ügyesen. Először a „Klsgyarraeton nincs több kislány", majd a „Megérett a csongorádl cseresznye" került sorra. A gyors ritmusú számok után lassú hallgatókat játszott. Géza bécsi bravúrosan kazalt hangszerét, szemével nem le ellenőrzi, hogy helyesen fogta-e le a húrt. Mégis ügy érzem, a dalban nincs egy thamls hang sem. Mind tisztán, tökéletesen zeng, és elszAU olyan megmagyarázhatatlanul, nlBt egy szép Álom. VARGA IMRE
