A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-19 / 47. szám
kl a beavatkozók szándékát: „Azért határoztak el Oroszország katonai megszállását, hogy lehetővé tegyük a polgároknak a rend helyreállítását“. Bumeránng Egy hónappal Berthelot kijelentése után Herszonban fellázadtak a 156. francia hadosztály katonái, s megtagadták a letartóztatott orosz munkások agyonlövésére kiadott parancs végrehajtását. Ugyancsak ennek az alakulatnak két százada megtagadta az engedelmességet, és a következő nyilatkozatot tette tisztjeinek: „Mi nem fogunk harcolni Oroszországban .Már őt hónapja aláírták a fegyverszünetet, Franciaországban sem harcolnak“. Április 5-én Kojendorf állomáson a 19. francia tüzérezred ütegei nem foglalták el tüzelőállásaikat. A 7. árkászezred katonái elkergették tisztjeiket, és barátkozni kezdtek a bolsevikokkal. A fellázadt francia katonák az Internacionálét énekelve hagyták el Ogyesszát. A hajókon futótűzként terjedt a lázadás. Közben az intervenciós államok belső frontja is megingott. Amikor a francia katonák lázadása szóba került a parlamentben, Marcel Caohin kommunista képviselő azt mondta a lázadók védelmében: „Miben hibáztatják őket? Igazuk volt!“ A franciák legjobbjai, köztük Anatole Franca, Henri Barbusse, Jean Richard Block s mások fogtak össze, és tiltakoztak a francia beavatkozás ellen. A Matin 1920 április 9-én a következő hírt közölte: lrMa rossz hírek érkeztek keletrŐI. Ogyessza a bolsevikok hatalmába került. A győzedelmes antant ... a brit birodalom, a Francia Köztársaság, az Egyesült Államok ős szövetségeseik — ez a roppant nagy erő meghátrált a moszkvai bolsevikok néhány osztaga előtt.“ A Vörös Hadsereg tudta, miért harcol, tudta, hogy élet-halál harcot vív a történelem első munkásparaszt államáért, s ezért minden áldozatot meghozott a győzelemért. Ugyanakkor az ellenség nem tudta, miért harcol Idegenben, összeroppant erkölcsi frontja. A hátország baloldali erőitől támogatva forradalmasodtaik az intervenciós alakulatok egyszerű katonái, rádöbbentek, hogy nem klzsákmányolóik, hanem osztálytestvéreik mellett a helyük a sorsdöntő pillanatokban. Angliában is megmozdult a hátország. 1920. V. 10-én a sztrájkoló dokkmunkások megtagadták az intervenciósoknak hadianyagot szállító Jolly George hajó berakását, öt nap múlva a hajó rakományát visszaszállították az üzemek raktáraiba. S hogyan reagált minderre Churchill, az első számú antibolsevlsta kereszteslovag? Amikor a parlamentben heves támadás érte csúfos kudarccal végződött intervenciós politikáját, úgy mentegetődzött, hogy tagadott: „Mindig elleneztem brit csapatok kiküldését. (Ahal derültség a teremben). Egy évvel ezelőtt kijelentettem, hogy Oroszországot csak az oroszok menthetik oneg... Önök kérdik, akarom-e a békét Oroszországgal? Sajnos, Oroszországban nincs kivel békét kötnünk“. LOKINCZ LÁSZLÓ Ennek ellenére egyre több katona jelentkezett önként a Vörös Hadsereg soraiba, mivel a párt meggyőzte őket: harcuk elkerülhetetlen és igazságos. KÉRDÉSEK 1. Az Intervenciós csapatok és a belső ellenforradalmi erők elleni védelem megszervezése érdekében a szovjet hatalom 1918 végén rendkívüli gazdasági Intézkedéseket hajtott végre. — Mi volt ennek a rendszernek a neve? 2. 1918 nyarán ellenséges kézbe került Szovjet-Oroszország területének háromnegyed része. A kialakult súlyos helyzetben a Szovjetek Végrehajtó Bizottsága 1918 szeptemberében az országot egységes katonai táborrá nyilvánította és elrendelte az általános mozgósítást. A Vörös Hadsereg egységet elfoglalva Kazányt, Sztmbtrszket, Szamarát és más városokat, jelentős területeken visszaszorították az ellenséget. — E hadműveletekben nagy szerepet játszott egy volgavldéki város, melyet sikeresen megvédtek az ellenforradalmi erők támadásaival szemben. Ugyanitt döntő győzelmet aratott a Vörös Hadsereg a német csapatok felett a II. világháborúban. Ml volt ennek a városnak akkori és mi a mostani neve? 3. A breszt-lltovszkl béke értelmében Szovjet-Oroszországnak le kellett mondania a lengyel, lett, litván, észt, ukrán és belorusz területekről. Mivel ezeket német csapatok tartották megszállna, Petrográd közvetlen veszélybe került, ezért át kellett tenni a kormány székhelyét Moszkvába. — Mióta (évszám) Moszkva a Szovjetunió fővárosa? „Magyarázzátok meg a parasztoknak, miről van szól Nyerjétek el a szívüket! Segítségük nélkül nem győzhetünk!" Ezzel a felhívással fordult a bolsevik párt a Vörös Hadseregben harcoló munkásokhoz. Frontra Induló szovjet katonai egység
