A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-12 / 46. szám
O któber 20-22-e között rendezték meg Kassán az első Kazinczy Nyelvművelő Napokat. A szervezők - a Csemadok Központi Bizottsága, a Csemadok kassai járási bizottsága, valamint a kassai Batsányi Kör - elhatározták, hogy évről évre összehívják a magyar nyelv ápolását szivükön viselő nyelvészeket, tanárokat, hogy közösen vitassák meg a soron lévő feladatokat és beszámoljanak az elért eredményekről. Az eddigiekben hozzászoktunk, hogy a Csemadok égisze alatt megrendezésre kerülő találkozók nagy tömegeket mozgatnak meg. A mostani tanácskozást nem hirdették plakátok, nem harangozta be öles betűkkel a sajtó, jelentősége mégis számottevő. A szocialista Csehszlovákiában nemzetiségi hovatartozásunk legfőbb meghatározó jele az anyanyelv. A magyar nyelv miatt senkinek sem kell szégyenkeznie. Ezen a nyelven olyan alkotások születtek, melyeket a világirodalom kincsei között tartanak számon. Nézhetjük-e hát tétlenül, hogy édes anyanyelvűnkben elburjánzanak tevékenységéről. Ugyancsak nyelvünk veszendőbe menő értékeinek megmentésére hívta fel a figyelmet Teleki Tibor, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanára. A föld rajzi nevek gyűjtéséről szóló előadásában hangsúlyozta, nagy veszteség éri a magyar nyelvet, ha lassan kihaló helység- és dűlőneveinket nem jegyezzük fel. A feladat természetesen meghaladja egy kis nyelvész-közösség erejét, így ezen a téren is széles körű támogatásra van szükség. A magyarországi nyelvészek hozzászólásai főként a nyelvjárási gyűjtés témájához kapcsolódtak. Nagy érdeklődés előzte meg a konferencia nesztora, Bárczi Géza professzor hozzászólását, mely valósággal előadássá kerekedett. Végh József, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa gyűjtőmunkájának tapasztalatait összegezte, s beszámolt a magyarországi önkéntes gyűjtés eredményeiről. Külön kell szólnunk dr. Deme László előadásáról, amely a nyelvi kultúra kérdéseivel foglalko-Kazinczy szellemében a magyartalanságok, s a „csehszlovákiai magyar nyelv" — mint erre Deme László is rámutatott — lassan külön fogalmat jelent? Ha hűek akarunk maradni nagy elődeink, s e vonatkozásban elsősorban is Kazinczy szelleméhez, tennünk kell valamit. A háromnapos kassai konférencia során neves nyelvészek hívták fel a fent jelzett veszélyre figyelmünket. Talán még az ő szavuknál is súlyosabb figyelmeztetést tartalmazott Fábry Zoltán megnyitó beszéde, melyet távollétében Balogh Márta olvasott fel. — Mindannyian felelősek vagyunk nyelvünk mostani állapotáért, „minden nyelvnek olyan a sorsa, amilyet megérdemel". A Kazinczy Nyelvművelő Napok megrendezése azt bizonyította, hogy tenniakarásban nincs hiány. Jó adag túlzással azt is mondhatnánk, hogy „nemzetközi szintű tanácskozást" sikerült összehozni, hiszen magyarországi vendégek és egy jugoszláviai kutató is ellátogatott Kassára. Mind az ő hozzászólásaik, mind a pozsonyi Komensky Egyetem, illetve a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárának előadása élénk visszhangot keltett a megjelentek körében. A Komensky Egyetem tanára, dr. Sima Ferenc nyelvjárási gyűjtőmunkájának eredményeiről számolt be. Vázolta a feladat nagyságát és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a vidéki pedagógusok is bekapcsolódjanak ebbe a munkába. Mint a konferencia következő napján kiderült, néhány pedagógus már hozzá is látott a gyűjtéshez. A debrői Pruszák Zoltánné és a tallósi Gágyor József szakmai szempontból is figyelemre méltó előadásban számolt be eddigi zott. Felhívta a figyelmet a mór említett nyelvi elkülönülés veszélyeire, s rámutatott arra, milyen nagy az iskola és a sajtó szerepe a nyelvművelésben. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott Korom Tibor jugoszláviai magyar nyelvész beszámolója, melyben az 1964-ben alakult jugoszláviai magyar Nyelvművelő Egyesület tevékenységéről kaptunk áttekintést. A Nyelvművelő Napok ünnepi eseményét jelentette Kovács Győző magyarországi irodalomtörténész előadása Kazinczy Ferenc munkásságáról. Az előadáson nemcsak a konferencia meghívott vendégei vettek részt, de számos diák és más felnőtt vendég is megjelent. A kassai Kazinczy Nyelvművelő Napok jelentősége nem csak abban áll, hogy néhány tucat, a nyelvészet iránt hivatásból vagy kedvtelésből érdeklődő ember tudásban gyarapodva lát újra munkához. A konferencián elhangzott pályázati felhívás ennél sokkal többre mutat. A Csemadok Központi Bizottságának nyelvészeti tárgyú pályázata arra utal, hogy anyanyelvűnk művelését sokak legközvetlenebb érdekévé kívánják tenni. Elismerés illeti a Kazinczy Nyelvművelő Napok rendezőit, hogy útjára indulhatott egy nemes mozgalom. A Csemadok Központi Bizottsága és kassai járási bizottsága mellett igen nagy részé volt a konferencia sikeres lebonyolításában Görcsös Mihálynak, a Batsányi Kör elnökének, valamint Balogh Mártának, a Kerületi Pedagógiai Kutató Intézet munkatársának. Balogh Márta nemcsak a nyelvtantanítás módszertanáról tartott érdekes előadást, de a városnézés során Kassát is bemutatta a megjelenteknek. Fundárek Magda Fortuna stop! Fortuna számára nem létezik többé uborkaszezon — szüntelenül azon mesterkedik, hogy minden szerencsevadászt felvehessen gyorsjáratú szekerére. Persze változnak az idők, változnak tehát a szerencseosztó istennő munkamódszerei is. A fehér lovak előtt poroszkáló kéményseprők, a négylevelű lóhere s a nyakunkba ereszkedő keresztespók szerencseügyben már rég levitézlettek, helyettük azonban divatba főtt a sazka, a sportka s a korszerűsített sorsjegy: Nekünk már nem kell koslatnunk utcahosszat a fekete macskák miatt, mint szerencsehajhász elődeinknek — csak átixelünk néhány számot, vagy vaktában kihúzunk a sorsjegyárus készletéből egykét „biztos nyerőt" s várjuk a jó szerencsét... Természetesen bűnös mulasztást követnénk el, ha Fortuna mesterségét csakis a kincssóvár sültgalamblesők, a leendő újgazdagok szolgálatára szűkítenénk. Nálunk ugyanis a szerencsének társadalom- és lélekformáló ereje van .. Bizonyításképpen gondoljunk csak például a szerencsetékozló nőisten irodalomnépszerűsítő kísérletére, a könyvsorsjegyre. — Élhetetlen halandó, egyetlen sorsjeggyel autót nyerhetszI Es akkor is szerencsés leszel, ha véletlenül nincs szerencséd, mert vígaszdíjként névértékben kapsz majd egy könyvetl De állítsuk hát élére bátran a kérdést. — Valóban formálja-e nálunk a szerencse a lelket, vagy nem formálja. Formálja bizonyt írók, poéták, tanárok és kritikusok évtizedes irodalompropagandája sok esetben csak szatócskodás ahhoz képest, amit az istenasszony egyetlen könyvsorsjegy-akcióval művel. Ezenkívül azonban a példák garmadájával ecsetelhetnénk még Fortuna játékos vállalkozó kedvét. Többek között érdekesek — mondjuk — a képzőművészek olcsó sorsjegyei, amelyekkel műalkotásokat is lehet nyerni. Persze az se kutya, hogy időnként a közszolgáltatási üzemek némelyike, például a lábbeli-javító tárgynyereménysorsjegyeket kényszerít rá a javíttatókra teljesen ingyen, s néhány divatáruház is ingyenes sorsjegyeket ad a kedves vásárlóknak. Ezek után már csak az hiányzik, hogy ajándék-sorsjegyeket osztogasson a tisztelt polgártársaknak a villanypénzbeszedő, a hentes, a zöldségárus, a lakáshivatalnok, a kalauz, a vámos, a faliújság felelős és a közlekedési rendőr. Sőt: talán még megérjük azt is, hogy alkalomadtán sorsjegyekkel kedveskedik pácienseinek a fogász, s egy-egy „húzás" után a legrosszabb esetben „névértékben" megnyerjük a saját szuvas fogunkat. Persze az is lehetséges, hogy egyszer majd a vakszerencse jóvoltából kiürülnek a műtermek, a könyvesboltok, s mindenki gépkocsitulajdonossá válik — s talán még megesik, hogy a művészet- és irodálomrajongók szívesen odaadnák az autójukat — egy-egy műalkotásért, s egy-egy jó könyvérti KOVÁCS GÁSPÁR Könyvakció Rendezi: a TATRAN MAQYAR ÜZEME és a MAGYAR KÖNYVESBOLT I. lehetőség: A sorsolásban mindenki részt vesz, aki az ajánlott könyvek közül legalább 30,— Kčs értékűt megrendel és átvesz. 1. díj 2— 3. díj 4—10. díj 11—15. díj II. lehetőség: karóra ajándékkosár híres festők berámázott, színes reprodukciói kerámia dísztárgyak Aki a bekeretezett könyvek közül rendel legalább 30,— Kčs értékűt, az az említett ser-: soláson kívül részt vesz a Magyar Könyvbarátok Köre és Versbarátok Köre külön sorsolásában is. A külön sorsolás díjai: 1. díj 2— 5. díj 6—10. díj 11—15. díj 4 személyes kávéfőző készlet 6 kötetes könyvkollekció 4 kötetes könyvkollekció 3 kötetes könyvkollekoió III. lehetőség: Azok, akik kitöltik a belépési nyilatkozatot és tagjai lesznek a Magyar Könyvbarátok vagy a Versbarátok Körének, a bekeretezett könyveket már most olcsóbb áron vehetik át. A nyeremények nyilvános sorsolását a Hét szerkesztőségében (Bratislava, Jesenského 9.) tartjuk. A nyertesek névsorát a Hét együk későbbi számában közöljük. Könyvjegyzék (Megrendelés) A rendeléseket a következő címre küldjék: MAGYAR KÖNYVESBOLT, Bratislava, Michalská e. Az alábbiakban feltüntetett könyveket utánvéttel megrendelem Önöknél: Szépirodalmi művek . . . . db. Balter: A viszontlátásra Kčs 13.50 Három fiú és három lány a regény hat ifjú hőse, akik nemcsak jó pajtások, de az első szerelem finom szálai is összekötik őket. Élményeik és gondolataik egy hősi korszak fiatalságának lelkületét tárják fel. . ... db. Berkesi: játék a tisztességgel Kčs 23.50 A regény főhőse Jutka, egy mai fiatal leány, aki első személyben mondja el élete regényét és szerelme történetét. . . . . db. Bóka: Zenekíséret. Hanna. Kčs 19,— Nem átlagos sorsú emberek mély pszichológiai megérzéssel ecsetelt problémái képezik a magas művészi szinten írt regény témáját. Az író a kispolgáriasság csökevényeivel száll szembe. . . . . db. Branald: A vasútkirály Kčs 24.— Az író a regény hősének ábrázolásában érezteti korának légkörét. Megrázó dokumentum a Rotschildok és a pénzvilág egyéb nagyságainak üzelmeiről. . . . . db. Bronte: Üvöltő szelek Kčs 17.— Egy romantikus írói lélek költői vaN lomása a szerelemről és a szenvedélyről. Bronte műve a világirodalom legkülönösebb szerelmi regénye. . ... db. Déry: G. A. űr X-ben Kčs 20,50 Utópisztikus írás, egy soha nem volt, egy soha nem létező világról. Egy képzeletbeli város életét és történetét ábrázolja, egy városét, amelynek nincs rendje és nincsenek törvényei. A regény rámutat arra, hogy a rend nélküli szabadság anarchiát és eliszaposodást, pusztulást jelent. . . . , db. Egri: Emberközelben Kčs 17,— Egy gazdag élettapasztalatokkal rendelkező író visszaemlékezése történelmi eseményekre, kortársakkal
