A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-10 / 50. szám
Kultúra az EFSZ-ben Annak a szemléltetésére, bogy a mezőgazdasági munka mellett is lehet terjeszteni a kultúrát, s hogy ott, ahol az egységes földmüvesszövetkezet és a Csemadok vezetői megértik egymást, élénk kulturális tevékenység folyik, hadd álljon itt ez a két példa. Csicsay István a -balonyi EFSZ csoportvezető]«, ötvenéves elmúlt, tizenhárom esztendeje áll a Csemadok helyi •' szervezetének élén. A Járási vezetőségnek «már akkor tagja volt, amikor még Nagyimegyer volt a járást székhely. Most Dunaszerdahelyre jár vezetőségi gyűlésekre. Balóny lakosságának több mint tíz százaléka Csemadoktag; a fiatalságot kezdetben nehéz volt beszervezni, de most a tagságnak csaknem az egyhanmada fiatal. A falu pedagógusai inkább a CSISZ keretében tevékenykednek, így a Csemadok-munka neheze a szövetkezeti dolgozókra és a munkásokra hárul. Némely évben mind a Csemadok, mind a CSISZ rendez egy-egy színdarabot. A fogyasztási szövetkezet régi nagytermét használják kultürház gyanánt. A színjátszóknak sokáig nem volt hol próbálníok, de a HNB adott a CSISZ-nek egy szobát, s a Csemadok színjátszói is ott tartják próbáikat. A balonylak igen kedvelik a népi akadémia Immár negyedik éve folyó előadássorozatát: egy-egy előadónak átlagban száz hallgatója van. Az előadások témaköre: mezőgazdaság, család, gyermeknevelés, egészség, kulturális élet... Tánccsoportot, énekkart még nem sikerült szervezni a községben — nincs szakemberük. Mert érdeklődés volna, hisz a szomszédos Gslllzradvány énekkarába balonytak Is járnak. Valamikor a falu értelmisége kezdeményezte a kulturális megmozdulásokat, ám manapság Bakonyban a tanítókon kívül passzív az értelmiség. Néhány éve a Csemadok nyolctagú zenekarát is munkásoknak kellett megszervezniök. Csicsay Pista bácsi minden szervezésből oroszlánrészt vállal. Azelőtt maga Is szerepelt színdarabokban, most Inkább a fiatalabbakat ösztönzi, irányítja. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a Csemadok balonyi szervezete a nehézségek ellenére a járás jobb helyi szervezetei közé tartozik. iA bácsi Tokody Júlia eredetileg „dohányos“ volt a szövetkezetiben; mo3t az EFSZ irodájában dolgozik. Tizennyolc éves korától Csemadoktag, de a helyi szervezet rendezvényein már előbb Is szerepelt. Tagja a helyi szervezet vezetőségének, valamint a Cesmadok komáromi járási elnökségének és Központi Bizottságának. Valamikor táncolt, az utóbbi időben a táncok betanításával foglalkozik — tánccsoportja az elmúlt év folyamán a szövetkezeti évzáró keretműsorában szerepelt, majd ősszel a már hagyományossá vált bácsi szüreti ünnepélyen. Tokody Juliska színjátszással Is foglalkozik: szerepeket vállal, rendez, rendezőtanfolyamot végez. Ezenkívül az irodalmi műsorok állandó szavalőja s az esztrádműsorok szólóénekese: szavalt a „Himnusz az emberhez" című Juhász Gyula-összeállltásban, Cselényi László és Gál Sándor szerzői estjén és má3 rendezvényeken, s cigánydalalval, népdalaival úgyszólván minden búcsí megmozduláshoz hozzájárul. S mindennek tetejébe a Csemadoktagtoborzásnak Is ő az egyik fő szervezője Búcson: tavaly a IX. Országos Közgyűlés tiszteletére toborzott 51 új tag közül tizenöt Tokody Juliskának köszönhette, hogy megtalálta az utat a Csemadokba. (Búosnak egyébként jó szövetkezete és jól működő szövetkezeti klubja van — a fiatalság Innen nem szökik meg, mint sok más faluból. Nem csoda, hisz a HNB elnöke és titkára Is Csemadok-tag, a szövetkezeti elnök több évig a Csemadok helyi szervezetének Is elnöke volt, a szövetkezet agronómusa pedig — hosszú Ideig ugyancsak elnök a helyi szervezetben — éveken keresztül a Csemadok Központi Bizottságának tagjaként terjesztette a csehszlovákiai magyar kultúrát, s Ilyen Irányú lelkes munkájáért kitüntetést is kapott.) —mir— L n * T Október utolsó napján Vághosszúfalu helyi hangszórója nótaszóvál köszöntötte Hanuz nénit, a község és az egész galántal Járás legidősebb asszonyát. Századik születésnapján szeretettel üdvözölték hozzátartozót, három unokája, dédunokája, a Járási és a helyi nemzeti Egy évszázad tanúja bizottság, a Nöszövetség, az iskolások serege, valamint ismerőseinek sokasága. Hanuz néni ágyban ülve fogadta a Jókívánságokat, virágcsokrokat, ajándékokat. A meghatottság könynyei peregtek szeméből, s végigmosták arcán egy évszázad mély ráncait. Bár az élet viszontagságai összetörték testét, emlékezőtehetsége ma is ép: sorsának apróbb mozzanataira is Jól emlékszik, nem is beszélve a szörnyű tragédiákról, amelyeket a kegyetlen végzet mért rá. Élete legfájdalmasabb korszakát az 1905-ös év Jelentette. Három kisgyermek édesanyja volt akkor, s ö nevelte testvére árván hagyott kilencéves fiát is, míg egyszer egy hét leforgása alatt mind a négy gyermeket elragadta tőle a kfltéses vörheny: mire az egyik temetésről hazaért, otthon ismét halottat talált. Két tkerktslánya ötéves volt, klsfta két és fél esztendős ... Az első világháború alatt, míg férje a frontokat Járta, Hanuz néni postai kézbesítőként dolgozott. Élete párjával hosszú évtizedeket töltött együtt. Férje halála után egyetlen megmaradt fta viselte gondlát. Ezerkllencszázötvenhatban újabb nagy megrázkódtatás érte: húsvéthétfő reggelén, amikor benyitott Misi fiának és feleségének szobájába, szlvszorltó látvány tárult szeme elé — mindkettőjüket halva találta. A halál okozója: a kályhából kiszivárgó széngáz. Hanuz néninek három unokája maradt; a legidősebb közülük már férjnél volt a baleset Idején, a másik kettő még gondozásra szorult. Férjnél lévő unokája maga mellé akarta venni a nagymamát, Pozsonyba, de ö ragaszkodott megszokott környezetéhez, ahol annyit dolgozott és szenvedett, s ahol a szomszéd Mari nénivel olyan Jól megértik egymást. Sajnos, Mart nént is gondozásra szőrűd, mert bizony ö sem fiatal már; szerencsére nagyon kedves, Jólelkü lányai vannak, akik a két idős nénit nagy szeretettel ápolják. Az öregecskék napi szórakozása a kártyázás, szemüveg nélkül. Márlásozni még mindig kitünően tudnak Hogy ez lenne a hosszú élet titka? Kerék József Sikeres esztrádműsor Ligetfalun Még csak pár hónap tett el azóta, hogy Ligetfalun megalakult a Csemadok helyi szervezete, s máris beszámolhatunk egy jól sikerült estéről. A Csemadok-tagok mér hosszabb ideje szorgalmasan készülődtek, válogattak az egyfelvonásosok között, míg sikerült egy nagyon színvonalas esztrádmüsort összeállítaniuk. A műsort november 11-én népmulatsággal egybekötve adták ölő a ligetfalusi művelődési otthonban; az érdeklődés iránta olyan nagy volt, hogy a terem szűknek bizonyult — sok ember csalódottan vissza is fordult a helyhiány miatt. A műsor befejeztével reggelig két zenekar szórakoztatta a vendégeket. A közönség általában igen elégedettnek látszott. Pedig mennyi viszontagság után sikerült csak összehozni a kis esztrádcsoportot! Nem akadt kultiúrfelelős, nem volt helyiség próbákra ... Ám a csoport tagjai kitettek magukért. Külön dicséret illeti Ploczek Rudolfot, a műsor rendezőjét, aki az est sikere érdokében heteken keresztül minden szabadidejét feláldozta, Ploczek Istvánt, aki humorával, természetes előadásmódjával annyiszor megkacagtatta a közönséget, valamint Gőgh Istvánt, a Csemadok helyi szervezetének elnökét, aki a táncmulatság magszervezésével kapcsolatos sok teendője mellett az esztrádműsorban is szerepelt, méghozzá nem kis sikerrel. A műsor vendége Ucman Irén volt, az óligati Csemadok-szervezet „dalos pacsirtája“. A rendező és a szereplők lelkesedése az egész műsoron végigvonult. Reméljük, a bemutatkozás sikere a jövőben is vonzani fogja Ligetfalu népét, hogy munka után örömmel jöjjön pihenni és szórakozni a Csemadok rendezvényeire. Az est visszhangja bizonyára a szereplőket is felvillanyozza, s legközelebb többen vállalnak majd szerepet. S nemcsak fiatalokra van szükség, hanem idősebbekre isi Mert ma az a helyzet, hogy a gyűléseken az idősebbek szájéból egyre csak ezt halljuk: — Csináljatok már valamit! -- és sohasem ezt: — Csináljunk valamitl P. R. hét 17
