A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-10 / 50. szám
m w t& jfa ti/ helyett jobbakat, a kitűnők helyett pedig a legmodernebb autópályákat építik a lehető legnagyobb iramban. S hogy milyen ez a tempó?... 98 méter egyetlen egy óra alatt!... Ez a rekord náluk! Egy km-es útszakasz átlagosan 750 000 dollárba kerül. £s nálunk? Csehszlovákiában minden ezer lakosra tíz személygépkocsi jutott 1948-ban, tíz évvel később pedig tizenöt. Az elmúlt évben viszont már harmincöt, s ez a szám a közeljövőben még gyorsan emelkedik majd. Viszont a személygépkocsi nem terepjáró vagy pedig kétéltű! Minél több az autó, annál jobb utakra és annál tökéletesebb úthálózatra van szükség. S egyesek szerint az új úton minden közlekedhet majd, aminek csak kereke van!... Ez pedig annyit Jelentene, hogy az átlagsebességet csökkenteni kellene. Az Idén építendő útszakasz 40 millió koronába kerül, 1968-ban 280 és 1969-ben pedig 264 millió koronába kerül majd a megépített útszakasz. Lényegesen megdrágítja az új autópályát az is, hogy a nagykereskedelmi árak harminchat százalékkal emelkedtek. Az már megint más kérdés, hogy 1970-től miért építenek meg évente csak hatvan km-es útszakaszt, amikor nyugodtan építhetnének száz km-t is az állami költségvetés szerint. Az autópálya szélessége Prágánál huszonnyolc és fél méter két három nyomú betonút lesz, melyet gyepesített sáv választ majd ©1 egymástól .Az 1700 km-es útszakasz megépítése tizenhét milliárd koronába kerül, az évi költségvetés pedig 600—800 millió korona. Egy km-es útszakasz elkészítése körülbelül 10 millió korona, ebbe természetesen már beszámították a hidak és aluljárók építését is. Ez az átlag, de van egy 3,3 km-es útszakasz, amely 199 millió koronába kerül, mivel közben házakat kell lebontani és a ktlakoltatottak számára lakást, kell biztosítani. Tehát hatalmas összegbe kerül az új autópálya elkészítése, de nem lehet rajta spórolni, mert amint az amerikaiak mondják, a „legolcsóbb út a legdrágább“. Egyesek ugyan képtelenek ezt megérteni, nekik hiába magyarázzák, hogy az erdős útszakaszon el kell keríteni az utat, mert 150 km es átlagsebességnél már katasztrofális következményekkel Járhat, ha a személygépkocsi egy vadnyúUa'l ütközik össze. Autós, fizess S honnét veszik ezt a hatalmas Összeget? ... Megtérül-e ez a kiadás? ... Hogyan oldódik meg ez a probléma? Elég egyszerűen! Minden autós km-enként tíz fillért fizet az út használatáért, ami igazán nem is olyan sok, ha tekintetbe vesszük, hogy a gépkocsik kevésbé rongálódnak, kevesebb üzemanyagot fogyasztanak és jóval nagyobb sebességgel haladhatnak majd. Ezek a tíz fillérek senkit nem vágnak földhöz, viszont az út ára huszonöt év alatt megtérül. N. L. Képek: archív. rokhangokat ad, melyek úgy hangzanak, mint egy haiálhiSrgés. De a többi szarvastehén nagyon jól tudja, hogy ez mit jelent. Nyugtalanul nézelődnek és szimatolnak körül s fülüket hegyezik. S ha megérzik az ember jelenlétét, vagy valami ismeretlen szagát, ami rémülettel tölti el a szivüket, toporzékolnak, majd hirteleniil gyors futásnak erednek és eltűnnek az erdő védelmező árnyai között, mint a szellemek. S később megismétlődnek ugyanezek a jelenetek némi eltéréssel, de más és más helyeken. A legyőzőnek némán elkullognak szarvastehenek nélkül, néha vérző sebekkel az oldalukon vagy a combjukon és sérült aganccsal, mégis él bennük a remény, hogy egy másik tisztáson egy másik szarvasbikától sikerül elvenni a háremét. Sőt nem egyszer a kedvesei szeme láttára utolsó leheletéig küzd a meghétrálni nem akaró hősies vetélytárssal. Sokszor a szarvastehenek lába előtt és a mellékszaretők közvetlen közelében utoljára ragyog fal rettenthetetlen és véraláfutásos szemük. De akkor már nem néznek a szemébe szelíd megadással a szarvastehenek, csak a csendesen sziporkázó csillagok az ég fekete bársonyáról és a megsápadt hold, a legnagyobb néma szemtanú. Egyetlen egy szarvastehén sem ont érte könnyet. Csak hajnalban, amikor a nap sugarai véglgpé8ztézzék a hegyoldalakat, majd a völgyeket Is, akkor ragyog tel minden virágon és minden fűszélom élő, reszkető brilliénsként a könnyek milliója. Lad. Kuchta Foto: Jindro Vlach lyen az erdő sűrűjébe, mert már a király hangjából is kiérszték, hogy tapasztalt és igen erős bajvívóval gyűlne meg a bajuk — s az (élelemmel tölti el őket. He azután két egyformán erős bika akad össze, akkor a szerelmi idill szintere véres arénává változik át. Éjszakánként a völgyek visszhangoznak a vad csatazajtól, csattognak a hatalmas agancsok, a csapat vezére rövid to-
