A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-26 / 48. szám

9. Szalmatetős színpadoktól a modern kultúr házakig Mint közismert, a Magyar Területi Színház Komárom székhellyel alakult meg ttzenöt év­vel ezelőtt, de a kultűrkormányzat már akkor úgy számolt a színházzal, mint tájsztnházzal, azaz olyan Intézménnyel, amely nem csupán a székhelyén, hanem vidéken Is tart rendszere­sen előadásokat. És mivel egyetlen magyar színházról van szó, ez a „táj“ ‘bizony Szlovákia egész déli, magyarlakta területére vonatkozott — és vonatkozik ma Is, három kerület déli részén tart a MATESZ előadásokat. Bratlslavá­­tól Kistárkánylg, közel 500 km ilégvonaloan is... Nem kis teljesítmény volt tizenöt év alatt évente többször végigutazni ezt a többszáz kilométert. Irtunk már arról, hogy a színház, mint olyan, három fontos összetevőből áll: a dráma (drámaíró), a társulat (színész és rendező, valamint munkatársai) és végül a kö­zönség. A drámákról és írókról Irtunk a múlt­­heti számban, szóljunk most hát a közönségről, a harmadik, de sorrendben a 'legfontosabb színházi közreműködőről. Közönség nélkül ugyanis: nincsen színház. Boldogan kell kon­statálni, hogy a komáromi Magyar Területi Színháznak tizenöt év alatt közel másfél millió látogatója volt, tehát évente majdnem 100 000 nézője, ami azt jelenti, hogy van közönsége, a színházat erős szálak fűzik a közönséghez és ez a közönség szereti, támogatja a ‘színházat. Ezt a ragaszkodást, ezt a szeretetet nem lehet kellően szavakkal értékelni, erről a dicséret szuperlatlvuszán lehet csak Imi. Hiszen sok­szor ült be ez a közönség csikorgó télben a hi­deg színházterembe és együtt vacogva a íü­­tetlen színpadon didergő színésszel végigtap­solta az előadásokat És számtalanszor uta­zott ez a közönség autóbuszon a lakásától a színházig isok-sok kilométert — sokszor ugyan­csak embertelen körülmények között, hideg­ben, ködben, csakhogy láthassa a MATESZ előadásait. Déryné korának nézője Jut eszünk­be. Jó néhányszor a MATESZ közönsége is ki­tartott zuhogó esőben a helyén, a szaoadtérl színpad nézőterén, hogy a színház — eső ide, eső oda — befejezhesse az előadást. Ha a né­zőknek is tehetne érdemrendet adni kitartásu kért, a MATESZ közönsége is megérett már a legmagasabb elismerésre. Hűséges, ragasz­kodó, szeretnivaló közönség. Ezt a ragaszko­dást, szeretetet a MATESZ az elmúlt 15 év alatt müvéiszl előadásokkal Igyekezett megszol­gálni, bár sokszor Igen mostoha körülmények között játszotta le az előadásokat. MATESZ a jövőben i$ ki akarja érdemelni a közönség bizalmát, szerstetét, hűségét. Tizenöt évvel ezelőtt nem ritkán szalmatetős, kis kultúrotthonban játszottak, amelynek nem volt öltözője, a színészek a színpadon öltöztek és készültek az előadásra és bizony nemegy­szer „tyúklétrán“ másztak be a színpad abla­kán. Előfordult, hogy a színpad (akárcsak a színjátszás hőskorában ) 4 hordón, deszkából állt éis a világítást acetilén-lámpa szolgál atta, melyet a Jelenet közben kellett „felpumpálni“, hogy ne legyen zavar a világításban. Igen, ti­zenöt év alatt ilyesmi is előfordult a MATESZ és társa, a FaLuszInház magyar csoportja szín­házi praxisában. De hol van ez már ma, tizen­öt év múltán? A színháziak értékelhe ik leg­jobban: rázós országutak helyett modern, be­tonozott közutak, szalmate'ős kultúrotthonok helyett minden Igényt kielégítő, modern nagy kultúrházak, melyek az utóbbi években gomba­módra szaporodtak és adtak kifogástalan, kor­szerű szinpadlehetőséget a színház előadásai­nak, a régi „négyhordós, deszkás" színpad he­lyett ... Az örömteljes változást azok terem­tették meg, akik benn ülnek estéről estére a színházak nézőterén: szorgalmas, művelődni vágyó dolgozó nép. Természetes tehát, hogy a színház elsőrendű feladata a közönség, a dol­gozó nép szolgálata. KÉRDÉSÉR: Kt ez a két vidám vándorszínész a MATESZ egyik legújabb zenés vígjátékéban és hogy hívják Okét a magánéletben? ■ Segíti Ont a kérdések pontos megválaszolásában a Hét 1968. évi kalendáriuma, amelyben a MATESZ minden színészének fényképe és neve megtalálható. Vásárolja meg a Hét 196B-as kalendáriumát) A képen Dobozy Imre: Szélvihar c. drámájá­nak egyik jelenete látható. A két színész ma már a színház rendezője. Nevezze meg Okét. A képen egy pap fSi­­poss Ernő), egy ha­rangozó (RÓzsár Jó­zsefi és egy fiatal ügyvéd látható jBorá­­ros Imre), akt egy esernyő után nyomoz. Ml volt a darab címe és kt áz írója?

Next

/
Oldalképek
Tartalom