A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-19 / 47. szám

8. Az írók ét a MATESZ Kik voltak hát a tizenötéves Magyar Területi Színház elsőrendű segí­tőtársai? Kik voltak azok az írók, akiknek drámái a MATESZ színpadán életre keltek? Mikor a színház megalakult, határozott feladatai között szerepelt többek közt az Is, hogy támogassa a szlovákiai magyar dráma­­írást, a cseh- és szlovák drámaírók legjelesebb alkotásait mutassa be magyar nyelven, tűzze műsorra a szocialista drámairodalom legjobbjait, valamint olyan haladó, nyugati írók művelt, melyek színpadot érdemel­nek szocialista társadalmunkban Is. Ezen felül ápolja mind a magyar, mind a más nemzetek klasszikusainak Irodalmi hagyatékát. Nos, mit ■tett a színház tizenöt év alatt ennek a feladatnak teljesítéséért? Nem keveset. A közelgő Jubileumi „Rómeó és Jttlla“ bemutató a kerek szá­zadik dráma, mely megszólalt a komáromi színházban. A szlovákiai magyar drámairodalom négy drámaírója képviseli a hazai magyar irodalmat: Egri Viktor államdljas író 3 drámája, Dávid Teréz 3 drámája, Lovicsek Béla „Csillagszemfl asszonya“ és Slposs Jenő 2 me­­sejétéka. Ez összesen 9 dráma, de ha Ideszámítjuk a Monoszlól Dezső költeményeiből összeállított „Emberbotanlka" című irodalmi színpadi összeállítást, akkor 10 bemutatót szentelt a színház a szlovákiai magyar irodalomnak. 10 %-át az összes darabnak. A sok feladat mellett ez nem kevés, mégis úgy érezzük, a további tizenötévekben ezen a téren többet kell tenni. És a testvér nemzetek, a oieh és a szlovák Írók Is ott vannak a MATESZ művészi palettáján: K. KromniCau, Karel Capek, Jozef Hollý, M. Stehlík, I. Stodola, Peter Zvon, Peter Karvaä, Ladislav Luknér, V. Bla­­žek, Ján Kákoä, L. Smrčok, Alojz Jirásek, Vltézslav Nezval, Pavel Kohout, Igor Rusnák, Leopold Lahola neve fémjelzik azokat az előadásokat, me­lyeket magyarul, rangos fordítók tolmácsoláséban bemutatott a MATESZ, összesen 17 írót a cseh és szlovák drámairodalom reprezentánsai közül. A magyar kortárs drámairodalmat olyan nevek képviselik, mint Urbán Ernő Kossuth-díjas, Tersánszky J. Jenő, Dobozy Imre, Babai József, Gyár­fás Miklós, Fejes Endre és Illyés Gyula Ko»3Uth-díJas írók. A szovjet írók közül színpadot kaptak Aflnogenov, K. Simonov, Rachmanov, Katájev, Viktor Rozov, A. Arbuzov és B. Lavernyov, a szocialista tábor irodalmá­ból többek között a keletnémet R. Bejaoh; a bolgár Petrov, a romániai magyar Simon Magda és Sütő Andrés. A haladó Irodalom mártírja; F. Garcia Lorca művei is színpadunkra kerültek. A MATESZ megszólaltat­ta színpadán a nyugati és tengerentúli haladó Írók kóziil H. Cusack ausztráliai írónőt, a svájci német E. M. Remarqua-ot, az olasz Renáto Leült, az amerikai Steinbecket és Arthur Millert, Thoimast és az angol Dudley l-Vatkyn írópárt. összegezve a kortárs írók Illusztris csoportját, a Magyar Területi Színház tizenöt évad alatt színpadán 58 alkalommal mutatott he mai színművet. A fennmaradó 48 bemutatóból 3 Irodalmi színpadi alkotás volt és 5 mesejáték, valamint 40 bemutatón szólaltatta meg a klasszikusokat. A magyar klasszikusok közül Móricz Zsigmond, Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Jókai Mór, Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, Heltal Jenő, Kisfaludy Károly, Molnár Ferenc, a világklasszikusok közül pedig IÁ. P. Csehov, Mollére, Beaumarchais, Gabriella Zápolszká, Mau­passant, Lope de Vega, Schiller, Scribe, M. Pagnol, Gogol, OsztrovszklJ, Arisztophanész, egy vagy több műve került színpadra. Amint látjuk, a komáromi színház mind a klasszikusok életművét, mint a mai Irodalmi alkotásokat Is arányosan vette figyelembe dramaturgiai terveinek össze­állításakor. Hisz az egyiharmad-arányú klasszikus a kétharmados több­ségű kortárs szerzővel: mindenkor a mai színház követelményeinek és feladatainak megfelelő arány. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a hazai irodalomnak, beleértve a szlovákiai magyar, a cseh és szlovák drámát, a színház egész eddigi működésének majdnem egyharmadát szentelte. Sok még a tartozás a klasszikusokkal szemben (Goldoni, Shaw, Haupt­mann, Katona József, Madách), de olyan mai írókkal szemben Is, akik­nek neve és eddigi életműve kötelez minden színházat, hogy színpadot kapjon, hogy csak pár nevet említsünk: Dürrenmatt, Osborn, Pirandello és a cseh, szlovák és magyar drámairodalom mai reprezentánsai, akik közül elsősorban is a szlovákiai magyar drámaírók művel azok, amelyek számbajöhetnének — persze mindenből csak a legnívósabbak és legjob­bak. Türelemmel várni kell, a színház dolgozik — és Jól dolgozik — tud­juk, hogy sor kerül a következő öt, tíz és tizenöt évadban mindazokra is, akik Jelenleg hiányoznak az illusztris névjegyzékből. Mai írók közreműködése nélkül nincs modern színház. Klasszikusok életművének ápolása nélkül pedig nem színház egy színház. A MATESZ mindkét irányban kereste és keresi, ápolta ős ápolja a kapcsolatokat a drámaírókkal és eddigi működésére ráillik klasszikus költőnk, Vörös­marty Mihály — immár talán közhelynek számító — verssora: „Jó mu­latság, férfi munka volt." Segíti önt a kérdések pontos megválaszolásában a Hót 1988. évi kalen­dáriuma, amelyben a MATESZ minden színészének fényképe és neve megtalálható. Vásárolja meg a Hét 19BB-as kalendáriumát! Képünkön Lénia mester és a Három szegény szabölegény >látható. Nevez­ze meg őketl

Next

/
Oldalképek
Tartalom