A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-05 / 45. szám
A Nagy Honvédő Háború idején több mint tízezer polookl lakos vesztette életét, minden harmadik ember a városból. A hősök emlékét Őrzi a Halhatatlanság Kurgán. A palackiak és a környező falvak lakosai saját kezükkel emelték a dombot, amelynek magassága tizenkét méter, alapterttletének átmérője húsz méter. Beásták a földbe az utódokhoz szóló üzenetet, s ezt 2017-ben, a szovjet állam százéves fennállásának jubileumán bontják ki. Brgas Dzsurajev pamlrl sofőr együtt utazott a gépkocsi ülésén békésen szunnyadó kobrával. Csak akkor szerzett tudomást a kéretlen útitársról, amikor a gép egy kanyarban nagyot zökkent, s a kobra lecsúszott az ülésről. Szerencsére a gépkocsivezető nem vesztette el lélekjelenlétét és gyorsan cselekedett: miközben egyik kezével a kormányt tartotta, a másikkal megragadta és kilökte a kígyót. A kobra akkor mászhatott be a nyltett kocsiba, amikor Dzsurajev egy víztárolónál vizet töltött a hűtőbe. A vadászok „összeírták“ az usszurl tajgában a tigrisüket és megállapították, hogy már csak negyvenöt csíkos ragadozó él ezen az ötmillió hektárt meghaladó területen. A vadászok helikopterekről, repülőgépekről derítették fel a terepet, terepjárókkal kutatták az erdőket, gyalog barangolták be a tajga bozótosait. Mellékesen azt is kiderítették, hogy hozzávetőleg 30 000 nemes szarvas is jávorszarvas ól a tajgában, tehát több, mint néhány évvel ezelőtt. rr / A legendás hírű Auróra cirkáló múzeuma és a Szovjet — Olasz Tfirsaság lenlngrédl szervezete jelvényeket és prospektusokat küldött Arezzúba. A jelvények az Aurórát ábrázolják, a tájékoztatók a cirkáló történetéről szólnak, Arezzóben ugyanis népi klubot létesítettek, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom S0. évfordulója tiszteletére „Aurórának“ neveztek cl. A képen: az emlőkjelvény. Alig több, mint hórom éve működik Kazahsztánban a barlangkutatók egyesülete. A hé- | rom év alatt csaknem száz barlangot fedeztek föl. Különösen sokat találtak a Tlen-San nyugati előhegyeiben. Longer városétól nem messze olyan lóncolatos, föld alatti üregekre bukkantak, amelyekről még a helybelieknek eem volt tudomásuk. Az „Akmecsat-Aulle" 'elnevezésű barlangban a barlangkutatók különös földalatti ligetet találtak, amelyben a túk napfény nélkül Is növekednek. Pávai Pankov mérnök fia hatéves kora úta rajong a matematikáért. Bér a labdajátékok, az úszás, a kerékpározás és az olvasás is vonzotta, mégis e matematika maradt a fő szenvedélye. A középiskola utolsó négy osztályét egy év alatt végezte el Frunzéban, s egyidejűleg két egyetemi évfolyam vizsgált Is letette. Pável most tizenhét éves, a kirgiztai egyetemen tanul, s mér több tanulmányt Irt a számelméletről. Egy reggiil a kijevi folyam! kikötőbe Igyekvő baják kénytelenek voltak lassítani, mert a folyó legforgalmasabb helyén agy nagy jávorszarvas úszott. Nehéz lanno magmagyarázni, miért hagyta ott az éllat a lankés balparti védett területet és miért igyekezett a város központjában elterülő Vlagyimirbegy felé. A szarvas átúszta a széles Dnyepert, de a gránit rakpart leküzdhetetlen akadálynak bizonyult számára. A kimerült „úszót“ mentőcsőnakkai kisérték vissza a túlsó partra. Szergej Dob rohatov, a leningrédl zeri?mtí vészét! főiskola munkatársa h uszonöt éven át gyűjtötte a has ai és külföldi se-Mihail Kobajev gomeli sofőr köszönetét kapott... egy szén- i dákos karambolért. Kobajev egy alkalommal, amikor Kalinyino falu közelében a vasúti ótjórö- ] hoz ért, megakadt traktorvon- | tatésú pótkocsit látott a sínek között. A traktort nem tndta el- \ vontatni a sínekről, mert kerekei 'egyhelyben forogtak. Mér hallani lehetett a kanyarban egy mozdony éles füttyét. Né- ^ hány pillanat múlva bekövetkezhetett volna a katasztrófa, í Ekkor a sofőr nekihajtott a pót- * korainak fis lökhárítójával letaszította a sínekről. neszerzőket, énekeseket, karmestereket, zongoristákat és hegedűművészeket ábrázoló fényképeket, rajzokat, metszeteket. A gyűjtemény 270 Illusztrációja mutatja be Benthomnt, 200 Csajkovszkijt, több, rntet B00 Saljapint. Dobrohatov gyűjteményét államilag védetté nyilvánították. Sokan ismerik Musza Dzsalu nevét. A tatár kőltűt a berlini Moabit börtönben kínozták haléira a hitleristák. V. Cigal szovjet szobrász L. Galubovsski] építésszel emlékművet készített a hőslelkű költőnek. Az emlékművet Kazényban, a Tatár Autonóm Köztársaság .fővárosában, az ősi vár falénál állították tol. A képen: falusi úttörők Kazányban, Múzsa Dzsalil emlékművénél. Ritkaság számba menő régi műtárgynak tartják a tudósok est a kerámiai alkotást, amelyre Pszkovban bukkantak, amikor ásatásokat végeztek az 1144- ben épült Dmitrij Szolunszkij templom mellett. A lelet az Ermitázsba került. Régészeti kiállításokon mutatták be Hollandiéban, Svájcban, Olaszországban. Állandó helye a lenlngrédl Ermitézsban lesz, a régi Oroszország kultúráját szemléltető teremben.
