A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-29 / 44. szám

Egy érdekes kiállítás morgójára Ernst Ludwig Kirchner: Fenyő viharban Az ezerkllencszázötös esztendőben a drezdai opera színpada viharos esemény színtere volt. Egy koratéli napon ugyanis Itt került először a közönség elé Richard Strauss nagy felhábo­rodást kiváltó müve, a csodás szépségű és élv­­hajhász judeal hercegnő históriáját megeleve­nítő operája, a „Salomé“, mely azóta a század operairodalmának egyik ékköve lett. Nemcsak a zenetörténet Jegyezte fel Drezdá­ban fontos dátumként századunk ötödik esz­tendejét, hanem a képzőművészet is, mert ez az Elba-mentl város adott hajlékot annak a négy, építészeti akadémiát hallgató főiskolás­nak is, akik szövetségre lépve, megalapították és pilléreit képezték a „Die Brücke" (A híd) elnevezést viselő művészeti csoportnak. Az alapítói —- Ernst-Ludwig Klrschner, Erich Heckei, Karl Schmldt-Rottluff és Fritz Bleyl — azt a művészeti krédót tűzték ki csoportjuk zászlajára, hogy alkotásaikban a grafika, a fa­­metszetkészltés egyenrangú társa lesz a fes­tészetnek. Elhatározásuk súlyát és helyénvaló­ságát a művészettörténet igazolta, mert mű­veikben a Dürer óta szunnyadó grafika kelt új életre ős Így ezek az alkotások a német ex­­presszionlzmus legnagyobb ős legsajátosabb nyereségei lettek. A csoport nevét viselő „Brücke“ nem volt véletlenül választott elnevezés, hanem nagyon is találóan azt a törekvést fejezte ki, hogy „hidat“ — teremtsenek a modern francia és német művészeti törekvések között. Ennek a „hídnak“ az alkotásait láthattuk a Dosztojevszkij sori kiállítótermekben, ott, ahol éppen ezt megelőzően a modern francia rajzo­kat mutatták be, pontosan betartva a művész­­történeti fejlődés időrendi sorrendjét. Természetesen a négy alapítóhoz rövidesen — hosszabb vagy rövidebb időre, továbbiak is csatlakoztak, akik magukénak érezték a cso­port törekvéseit. Közösen dolgozva, megosztot­ták egymással pénzüket, műtermüket és kiala­kítottak egy egységes stílust, mely később — a csoport feloszlása után Is —■ nyomon követhető munkáikban. Minden grafikai technikát fel­használtak, de főleg feketefehér fametszete­ket készítettek. Ez a technika megfelelt az expresszlonizmus célkitűzéseinek, mely az im­presszionizmussal ellentétben, az egyéni él­ményt, az objektivitást helyezte a művészet fó­kuszába. A csoport legsajátosabb alakja az alapító Ernst Ludwig Kirschner, akinek nevéhez fű­ződik a csoport krónikájának megírása Is. Alkotásai rendkívüli dinamizmusról és izgatott lelkiállapotról tanúskodnak. Erich Heckel met­szetei a témaválasztás és a kétszínű technika alkalmazásának drámalságával érnek el rend­kívüli hatást. Otto Müller líraibb alkat társai­nál. Témáit főleg a cigányok életéből meríti és poétlkusan szép női aktokat örökít meg véső­jével. Emil Nolde csak egy évig tagjga a cso­portnak, ö inkább festő, mint grafikus s ez a hamburgi kikötő életéből merített metszetein is érződik. Kari Schmldt-Rottluff a csoport leg­következetesebb tagja, metszetei a legapróbb részletekig ki vannak dolgozva^. Az útban Emaus felé címét viselő metszete a kiállítás egyik legszebb alkotása. Befejezésül meg kell Jegyeznünk, hogy ezeket a metszeteket az esseni Volkwang múzeum bo­csátotta rendelkezésünkre — cserébe a tavasz­­szal ott kiállított mai szlovák grafikai lapok­ért. VARGA jÚZSEF Kari Schmldt-Rottluff: Otban Emaus felé Nyáron sem szüneteli a kultűrmunka Szete község az elmúlt öt évben keveset hallatott magáról. Az ok: a kultúrház felépítése szerepelt a napirenden. Tavaly végre befejez­ték a munkát és az újjávarázsolt épületben Ifjúsági klubot és könyv­tárat Is létesítettek. A tél folyamán alakult meg a Csemadok helyi szervezete Szetén. Irányítását felelős funkcionáriusok vállalták. Hancsln Lajos HNB el­nök gondoskodott a klubhelyiség korszerű berendezéséről. A kultúr­ház valóban a művelődni—szóra­kozni vágyók otthonává lett. Nem Is csoda, hiszen olyan együttesek vendégszerepeltek falat között, mint a SĽUK, a nyltral Zobor táncegil'lttes, de még sorolhatnánk hosszan a Csemadok helyt szerve­zeteinek színjátszó csoportjait ts. A hazatok sem tétlenkedtek. Maják Pál és felesége esztrádműsort ta­nítottak be, a tánccsoport pedig fellépett a Daloló Ipolyvölgy el­nevezésű dal- és táncünnepélyen. A község ftataijai — a CSISZ vezetőség, elsősorban Tóth Géza és Marcal József kezdeményezésére — a nyáron bekerítették a kultúr­­házat, táncparkettet készítettek, és a kellemes környezetben tea­­délutánokat rendeztek. A lelkes szetelek télen sem hagy­ják abba a kulturális tevékenysé­get. Színdarabbal akarják meglep ni a közönséget. A Csemadok év­záró közgyűlését, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját színvonalas kultúr­műsorral fogják megünnepelni. Belányl János Marcal József Esztrádműsor Félen Szeptember 24-én este sokan gyűltek össze az új félt kultúrház­­ban. A nagy érdeklődés a Csema­dok tarka esztrádműsorának szólt, melyet Varsányi László és Ürge István tanítottak be. A műsorban próza és szavalat váltotta egymást. Sikeresen szere­pelt a nemrég alakult tánccsoport. A közönség, elsősorban a f tatai ok, Igen nagy tetszéssel fogadta a „Fe hér hattyú" nevet viselő tánczene­kar számait. Sok tapsot kaptak az énekesek — Androvtcs Ági és Lajtos Ilonka. A legnagyobb sl kert mégis dr. Mészáros /., a kon­feranszié aratta. Nagy Gábor Megalakult a Bél Mátyás Ifjúsági Klub Szeptember végén tartotta e'ső összejövetelét Ligetfalu új Ifjúsá­gi klubja. Hegedűs Márta tartotta a megnyíló beszédet. Indítványára elhatározták, hogy tánctanfolyamot rendeznek, valamint minden má sodtk héten Ismeretterjesztő elő adással egybekötött összejövetelt tartanak. A taggyűlés utolsó pont­jaként megválasztották a vezetősé­get. A fiatalok lelkes hangulatára jellemző, hogy a titkári tisztségre három jelentkező ts akadt. A klub elnökévé tfj. Baranyovsky Lajost választották. B. L A deákiak vendégszereplése Dicséretes együttműködés ala­kult kt a magyarországi monort és a csehszlováktat galántai járás kö­zött. A monortak Deáktn tett láto­gatásuk alkalmával megtekintet­ték a Győzelmes Ot népi együttes próbáját, s ez annyira megnyerte tetszésüket, hogy meghívták a deá­klakat, az alkotmány ünnepe al­kalmából lépjenek fel a monorl já­rásban. A deáklak eléget tettek a Magyarországon meghívásnak és augusztus 18-án Gyömrőn, augusztus 19-én Mono­­ron, augusztus 20-án pedig Vecsé­­sen vendégszerepeltek. Sikerüket ml sem bizonyítja lobban, hogy más magyarországi helységekbe is kap­tak meghívást. A Győzelmes Üt november második felében Pan­nonhalmán és környékén fog fel­lépéseket tartani. KUs Flóris ľ7T3V7

Next

/
Oldalképek
Tartalom