A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-15 / 42. szám
A hires angol tudós, Justin Glass „Hogyan táplálkozzunk és őrizzük meg fiatalságunkat“ c. könyve a számos hasonló tárgyú művek közül eredetiségével és újszerű szemléletével tűnik ki. Lehetséges, hogy a szakemberek a szerző néhány javaslatát lemondóan, vlsszautesitóan fogadják. Glass táplálkozásra vonatkozó javaslatai mindenképpen érdekesek, megérdemlik a tudományos felülvizsgálást. Megpróbáljuk röviden felvázolni a szerző észrevételeinek lényegét. Bevezetőül rögtön le kell szögeznünk, hogy Justin Glass programjában az ésszerű táplálkozás nem szerepel egyetlen követelményként. A táplálkozás mellé a speciális testgyakorlatok és különleges légzési szabályok egész sorát csatolja. Az emberi egészség megőrzésében a legnagyobb szerepet azonban mégis a táplálkozásnak tulajdonítja. A helyes diétázás lényegesen meghosszabbíthatja az emberi szervezet életképességét, a helytelen táplálkozás viszont lerövidíti az életet. A táplálék a legjobb gyógymódok egyike. Glass azonban a „táplálék“ szó alatt nem az átlagos diétázást érti — minek következtében a sejtek éheznek, a tartalékok kimerülnek — ami különféle megbetegedéshez és a szervezet elöregedéséhez vezet. Glass az Ilyen táplálkozási módot és néhány gyökeret vert szokásunkat határozottan elutasítja. A mű Írója azt javasolja, hogy a reggeli tea helyett egy pohár gyümölcslevet — lehetőleg vízzel hígított citromlevet — fogyasszunk. Hogy miért? Ha a szervezet túl nagy mennyiségű, a szükségesnél több keményítőt és fehérjét tartalmazó anyagokat kap, akkor a vérben olyan termékek keringenek — ezek az éj folyamán keletkeznek — melyeket a szervezetből el kell távolítani. A koffein és a csersav tulajdonságainak köszönhető, hogy ezek a termékek a vérkeringésből ismét a sejtszövetekbe Jutnak. Ezáltal a vér tisztul, és az ember felfrissültein őrzi magát. Később azonban a szervezetnek néhányszoros erőfeszítést kell kifejtenie, hogy a sejteket kitisztítsa. Justin Glass további javaslata: „Mondjon le a reggelizésről“ — ugyancsak szokatlan. A gyomor a legmegterheltebb szervek egyike. Ez a szerv csupán éjjel, a vacsora és reggelt közti időben pihen. Ezt az Időközt meg kell hoszszabbitani. Ezenkívül rá kellene szoknunk a mindennapi sajtos eledel fogyasztására is. Aligha vitatkozhatunk a szerzővel akkor, amikor a sajtos, tehát „élő" eledel előnyeit hangsúlyozza. Az ilyen táplálék megőrzi vítamlngazdagságát, buzdítja az emésztést elősegítő mirigyek tevékenységét, -szokatlan íze van, és megtakarítja számunkra azt az időt, ami a főtt ételek elkészítéséhez szükséges. Glass a kétféle élelem ésszerű egyesítését tanácsolja. Justin Glass nézete szerint a savtúltengés a szervezet első számú ellensége. A szervezetben végbemenő savképződést többek között a különféle emberi gondok is elősegítik; növelik. „Hagyja valamennyi gondját — baját az előszobában, mielőtt az étterembe lépne“ — ajánlja Justin Glass. Ellenkező esetben a táplálékkal együtt gondjait is „megeszi“. Ez azt jelenti, hogy a szervezetibe lassan ugyan, de fokozatosan bizonyos mennyiségű méreg kerül. „Az evés módja legalább olyan fontos, mint az, amit eszünk, bizonyos szempontokból talán még annál is fontosabb“ — folytatja Glass. Az angol tudós nagy fontosságot tulajdonít a különféle élelmiszer-fajták helyes váltogatásának is. Annyit kell ennünk, amennyi eledel szervezetünk működésiének fenntartásához szükséges. Glass azt ajánlja, hogy főleg fehérjéket és keményítőt tartalmazó anyagokat fogyasszunk. Ideális ételkomblnáclóként a keményítő — zsiradék, fehérje — zsiradék, valamint a cukor — zöldség párosítását javasolja. A kenyér és tésztafélék fogyasztását korlátozni kell, u. 1. a szervezet keményítővel történő egészségtelen megterhelése szervezeti bántalmakat okoz. Ugyanez vonatkozik a fehérjékre is. E termékek mértéktelen fogyasztása savtúltengést idéz elő a szervezetben. Justin Glass további hasznos szokás meghonosítását ajánlja. „Igyunk naponta tiszta ivóvizet!“ — hirdeti. Szervezetünk túlnyomórészt vízből tevődik össze. Ha szervezetünkbe kevés vizet juttatunk, akkor az a vízszükségletet kénytelen „kivonni“ olyan folyadékokból, melyeknek a szervezetből távoznlok kellene. A szer. vezet ezen tevékenységének következményeként áll be a fáradtság érzet. Vizet szomjúság esetén igyunk, de lehetőleg fél órával étkezés előtt, vagy pedig k.ét órával evés után. A magas vérnyomásban szenvedő személyeknek nem ajánlatos negyed liternél több víz fogyasztása egy-egy alkalommal. „Szükséges, hogy az ember szervezetét időnként fellazítsa, mivel az izmok és idegek szüntelen megfeszítése, kimerítése számos betegséget okozhat“ — írja Glass. Könyvében az olyan gyakorlatok egyszerű végrehajtási módját ismerteti, melyek a hátgerinc, a fej, a nyak, az arc stb. fellazítását hivatnak előidézni. „Valamennyi éjszaka a legtermészetesebb megfiatalodás lehetőségét kínálja“ — folytatja Glass. „A megfiatalodás lényege itt nem másban, mint az alvásban rejlik, helyesebben abban, amit a helyesen értelmezett álom fogalma alatt értünk. Az álom szerepe a fiatalosság és frisseség megőrzésében akkor csökken rohamosan, ha az emberek ágyba viszik gondjaikat, bajaikat. Az ilyen, éjszaka éleszgetett gondok a legrosszabb öetegségfajták közé tartoznak.“ Glass továhbá a szándékos önbefolyáson alapuló (autoszuggesztió) és a mirigyek tevékenységét elősegítő gyakorlatok egész sorának végrehajtását tanácsolja. A mirigyeknek elegendő mennyiségű A, B, C, és E vitaminra, amínosavakat tartalmazó fehérjékre, továbbá vasra és jódra van szüksége. Kiváló jódforrásnak minősíthető például a két tojássárgájával összekevert friss narancslé. „Csodálatos eledelként“ emlegeti Glass a mézet, amely a cukorhoz viszonyítva számos kitűnő tulajdonsággal rendelkezik. A mézen kívül ajánlja még a szörp, a datolya és a mazsola fogyasztását. A tudós 'könyvében többször hangsúlyozza az ásványi sókat és vitaminokat tartalmazó „élő“ eledel szervezetre gyakorolt jelentőségét, ezért a nagy mennyiségű friss zöldségből, gyümölcsből készített ételek és a különféle gyümölcskoktélok fogyasztását helyezi előtérbe. Az ember legalább hetente egyszer biztosíthatna szervezete számára „ünnepnapot“ — ilyenkor csupán gyümölcs- és zöldségleveket kellene fogyasztania. Sz. L. 249 nap étien Néhány étien töltött nap nem okoz feltétlenül éhhalált. Az ember aránylag hosszú Idetg elélhet tartalékaiból — előnyős körülmények között egészen 249 napig. Ilyen hosszú Ideig azonban csupán a kövér emberek böftölhetnek. 1967. januárjában a 11 éves oldendorfi Waltraud Kröger elszökött születtől. 25 napot töltött étien egy elhagyott faházikóban, tíz fokos hidegben. Életét az út szélén lévő pocsolyák piszkos vizével tartotta fenn. E „táplálék" hiányában valószínűleg egy héten belül életét vesztette volna. A szilárd állapotú eledelről lemondhatott mindaddig, amíg teljesen fel nem emésztette a sejtszövetek zsiradék tartalékát. Az emberek csodának vélték, hogy Uy hosszú Időt kibírt étien. Az orvosok azonban bebizonyították, hogy életben maradását erős szervezetének köszönhette. Erős testt alkata mentette meg Ralph Flores amerikai pilótát és Heléne Klabenov kísérőnőt Is, akiket a Yukon tartományban [Kanadaf ért baleset. Nyolc napig 4 doboz olajjal és két tubus fogkrémmel tartották fenn életüket. További negyven napon át csupán melegített hóvtzet Ittak. A szerencsétlenség bekövetkezése előtt mindketten jól tápláltak voltak, és szívesen csökkentették volna testsúlyukat. A lezuhanást követő Időszak alatt mindketten 40 kilót vesztettek testsúlyukból. Saját zsíradékuk tartotta őket életben. Egészen más okokból kifolyólag éhezett önkéntesen Cork jÍrországj hat polgára, aktk 1920-ban éhségsztrájkot indítottak, így fejezvén ki az angol uralom elleni tiltakozásukat. 94 napot bírtak ki étien. Ugyancsak önkéntesen — állandó orvosi feNlgyelet mellett — böjtölt 1963-ban az amerikai Elatn fohnson. Nem evett 117 napig. A böjtölés megkezdése előtt 142 kiló volt a testsúlya, az éhezés következtében 52 kilót fogyott. Az említett 117 nap azonban korántsem jelenti az éhezést csúcsot. Három glasgowt (Skócia) orvos következetes gyógykezelése mellett 13 kitartó páciens 249 napot bírt ki étien. Egy 139 kg súlyú, harminc éves kövér hölgy — akit dr. Runde kezelt — a gyógykezelés után csupán 52 kilót nyomott. Egy egész sor olyan eset Ismeretes, amely azt bizonyítja, hogy az emberek hihetetlenül hosszú Időt kibírtak étien, viszont számos eset tanúskodik arról Is, hogy egyesek Igen hamar éhen haltak. A legnagyobb szakember sem szabhatja meg az éhezést lehetőségek határait. Csupán a holt emberről mondható bizonyossággal, hogy túllépte az említett határokat. Sz. L. hét 8
