A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-08 / 41. szám
Képes rejtvényversenyünk a múlt számunkban indult és 1968 Január küldjük meg a nyerteseknek. Kérünk minden versenyzőt, hogy a meg- 1-én feleződik be. A helyes megfejtéseket egyszerre, és 1968 január fejtésekkel együtt megjegyzéseit, észrevételeit és elképzeléseit ts jut-5-lg kell eljuttatni szerkesztőségünkbe. A díjakat legkésőbb január 20-lg tassa el hozzánk: Mit tenne ön, ha a MATESZ Igazgatója lenne? 2. Az indulás és az első évadok A Tűzkeresztség bemutatója utón a komiromi reprlxek következtek és eljött ax első tijelóadás Ideje is. Ax első évadban még nem volt a színháznak saját autébusxa, így a társulat a Tűzkeresztséget és a többi darabot, amely sorrendben következett, (Gogol: Leénynéxű, Sxlmonov: Az orosz kérdés) a CSAD autóbuszain vitte ki a falvakba, városokba. Az első keleti tijelőadásra vonattal utazott ki a társulat és mindenhol, ahol bemutatták a Tűzkeresztséget és a Leánynézöt, a közönség nagy szeretettel fogadta ókét. A fiatal téjszlnhéxat az első évadja után mind a komáromi, mind a vidéki közönség szivébe zárta. Zsűfolt házak mellett játszatták és nem egy helyen szívélyes vendéglátásban volt részűk ax előadások után, mikor Is fehér asztal mellett találkozott a színész és a néiő. Barátságok születtek és ezekből nem egyet még ma Is erős szálak fűznek össze. Nem ogy faluban több MATESZ színészt és színésznőt úgy várnak, mint régi Ismerőst, jóbarátot, akit nem csak a színpadon akarnak látni, de vendégül a házukba Is meghívnak. A Magyar Területi Színház első két évadja alatt egy rendező, Műnk István tanította be a darabokat. Az 0 személyéhez fűződnek az első nagy sikerek. A gyerekcipőben járó színház színészeit lankadatlan szeretettel és türelemmel vezette be a színjátszás művészetébe, a színpadi fogásokba. Hányszor ugrott fel a színpadra megmutatni agy-agy mozdulatot, jelenetat... Sokszor kellett „előjátszanla“, ami ma már a rendezéseknél elképzelhetetlen. Akkor azonban természetes volt. A társulat további tehetséges színészekkel Is gyarapodott az első évad folyamán. A színházhoz került az „elpusztíthatatlan“ prózai bonvlvin, Tóth László, a robusztus Játékerejfi Fazekas Imre, az örök trófamestar Korai Ferenc és Így a társulat férfigárdájában Is megerősödve, lankadatlan szorgalommal tanulta tovább a következő darabokat: Az Ingyenélőket és a nagysikerű „Szavillái borbély“-t. A színház művészegyüttese a második évadban Játszott először a legkisebb színházlátogatóknak, amikor bemutatta Kremničan: Egy lusta méhecske c. mesejátékét a magyar gyermekeknek. Műnk István rendezőnek nagy segítséget jelentett, hogy agy-egy darabot a vendégrandezők tanítottak be. Meghívták Martin Gregor érdemes művészt, a bratlslavai Szlovák Nemzeti Színház tagját, valamint a magyarországi Lendvay Ferenc jészai-dljas rendezőt, aki a harmadik évadban a felejthetetlen Tanítónőt rendezte a MATESZ-ban. Közben megkapta a színház az első autóbuszt és a második évadtól már saját autóbuszán járta Szlovákia magyarlakta falvalt és városait, sőt meghívásra szlovák és morva nyelvterületfi helységekbe Is ellátogatott, játszott a társulat Besztercebányán, Zólyomban, Trencsénben, Eperjesen és a hadsereg meghívására Olomouc környékén a katonaságnak is előadta a Hídépítőket. A színház kivette részét az 195á-es jókal-emlékflnnepségek sikeres lebonyolításában Is. Ez időtől kezdve fontos társadalmi és művészeti tényezőjévé vált Komárom város kulturális életének. Nem volt olyan rendezvény, ünnepély, akció, amelyben ne vettek volna részt a színház művészei szavalatokkal, énekszámokkal, egyéni fellépésekkel. A harmadik évadban került a színházhoz Cséfalvay Kató, (ma a kassal Allml Színház sikeres csárdásklrálynője) Nagy Eszter és Kovács józsef. A színház művészegyüttese bővült ás a vendégrendezők munkája nyomán agyra erősebb lett játékerőben, színpadtechnikai tudásban, szerspmondásban és rövid Idő alatt elsajátította azt a professzionális technikát, amely az igényes alakítások előfeltétele. A színház a harmdlk évadtól űjftást vezetett be, amely még ma Is az egyik legsikeresebb munkaterülete és azóta több színház követte páldáját: saját szabadtéri színpadot konstruált, amelyen minden darabját előadta olyan helyeken Is, ahol nincsen kultórház, színpad és jétékalkalom. Így jutottak kultúrához a MATESZ előadásai révén olyan falvak, amelyekben még nem Járt hivatásos színház. Szorgalmas munkával dolgozott a színház, repültek a hónapok és évek, egyre népszerűbb lett a társulat, egyre közelebb került a közönség szivéhez. 1963-ban matatta be színháznak a „Kéz kezet mos“ c. klasszikáé orosz vígjátékot. Ki a szerzője? Ivan Stodola szlovák íré darabját mutatta be a HATESZ 1996-ban Viktor Lukéi rendezésében. Ml volt a darab címe? Tabl-Szigllgeti: „A kalandor grófnő“ o. zenés vígjátéké címszereplőjének Podhorský és aPOh- Í8lv ml volt a neve? és ki játszotta ezt a szerepet? A MATESZ nagy sikerrel játszotta Jókai Mór egyik híres regényének színpadi változatát. Mi volt a darab címe?
